| Bevezető | 7 |
| Perecz László: Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között | 9 |
| Az intézményrendszer | |
| Az egyetemi tanszékek | |
| A Magyar Filozófiai Társaság | |
| A legjelentősebb folyóirat: az Athenaeum | |
| A hivatalos filozófiatudomány és a szellemi élet | |
| Irányzatok és viták | |
| A Pauler-korszak | |
| Irányzati pluralizmus, a meghatározó irány hiánya | |
| Alternatív irányok | |
| Rugási Gyula: Teológia és filozófia - A filozófiatörténeti hagyomány szerepe a 20. század első felének keresztény teológiájában Magyarországon | 43 |
| A liberalizmus fantomja | |
| Filozófiatörténet és katedrafilozófia | |
| "Róma lelke" | |
| "A kálvinizmus szellemi gótikája" | |
| Üdvtörténet és történetfilozófia | |
| Lackó Miklós: Két portré | 83 |
| A magyar konzervatívok legképzettebb publicistája | |
| Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi | |
| Egy nemes konzervatív | |
| A kulturfilozófus Prohászka Lajos | |
| Kulturfilozófia | |
| Prohászka, a kultúrválság elemzője | |
| Prohászka tragikus kálváriája | |
| Szabó Miklós: Nemesi és polgári liberalizmus | 113 |
| A nemesi liberalizmus | |
| A nemesi liberalizmus jellemzői | |
| A magyar nemesi liberalizmus irányzatai 1848 előtt | |
| A magyar nemesi liberalizmus válaszai a polgárosodás problémáira | |
| A nemesi liberalizmus válsága | |
| A magyar "reálpolitika" | |
| A polgári liberalizmus | |
| A polgári liberalizmus létrehozásának kudarca a századelőn | |
| A polgári radikalizmus parasztpolitikája | |
| A neoliberális imperializmuskritika | |
| A polgári radikalizmus és a magyar nemzeti probléma | |
| A polgári radikalizmus elsorvadása | |
| A középpolgári liberalizmus | |
| A nagypolgári liberalizmus nyílt képviselete: a Cobden Szövetség | |
| Nagypolgári liberalizmus burkoltan: a polgári sajtó | |
| A nagypolgári liberalizmus feudális jelmezben: a legitimizmus | |
| Összegzés | |
| Nagy György: Erdélyi magyar szellemi élet 1918-1921 között | 165 |
| Bevezetés helyett | |
| Egy ország darabokra szakadása és egy nemzetrész talpraállása | |
| A "Kiáltó szó": a kisebbségi-közéleti szervezkedés "katekizmusa" | |
| A közösségi talpraállás szemléleti-politikai antinómiái | |
| Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és kulturális életéről 1919-1945 | 197 |
| A politikai és kulturális önszerveződés fő irányai | |
| Újságok, folyóiratok, oktatás | |
| Az irodalmi élet | |
| A tudományos élet | |
| Hitler hatalomra kerülése után | |
| Kultúra és közélet a visszacsatolás után | |
| A szlovák bábállamban maradt magyarok | |
| Tilkovszky Loránt: Nemzetiségpolitikai gondolkodás Magyarországon a 20. században | 257 |
| Karády Viktor: Mennyire volt "magyar" a honi értelmiség a századfordulón? | 267 |
| Iskolarendszer és az asszimilációs politika | |
| Kultúrfölény vagy statisztikai önámítás? | |
| A hosszú távú asszimilációs egyenlőtlenségek a középiskolákban az anyanyelvi adatok tükrében | |
| Etnikai rekrutáció és asszimiláció a középiskolákban az első világháború előtt | |
| A családnevek elemzésének kérdései és az érettségizők nemzetiségi háttere | |
| Az egyetemisták és főiskolások becsült névösszetételének tanúságai | |
| Zárszó | |
| Névmutató | 301 |