1.034.959

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filozófiatörténeti vázlatok

Szerző

Kiadó: SZHF
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 159 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Belső használatra.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1) A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitosz (Kr. e. 5. sz.) nevezte magát... Tovább

Előszó

1) A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitosz (Kr. e. 5. sz.) nevezte magát a bölcsesség vagy a bölcselet kedvelőjének.
2) A bölcselet meghatározása: a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja.
a) A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező (gör. on; lat. ens), a létezőség (lat. entitás), a dolog vagy a valóság (lat. res) kifejezéssel jelöljük. így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a-semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.
b) A bölcselet vizsgálódási szempontja: a filozófia a létezők érzékfeletti összetevőit (metafizikai lételveit) és végső alapját keresi. Minthogy a bölcselet a létezők érzékfeletti (gör. meta ta phüszika: a fizikáin, az érzékelhető szférán túl lévő) összetevőit keresi, a filozófia metafizika. Metafizikai lételv például az érzékelhető létező léte és lényege. A lét (lat. esse, existentia; gör. einai) az a valóság (lat. actus), amely az érzékelhető és fogalmilag megragadható létezőt megalapozza, áthatja és felülmúlja. Bizonyos, hogy tudunk a létről, hiszen bármit ismerünk meg, mindig tudjuk, hogy a szóban forgó létező több, mint amennyit pillanatnyilag érzékeltünk és megértettünk belőle. Kétségtelen, hogy erről a „többről" (a létről), ami magában foglalja azt is, amit érzékeltünk és megértettünk, nem alkothatunk fogalmat, de valamilyen ismeretünk mégis van róla. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS................3
1. A PLATÓN ELŐTTI GÖRÖG BÖLCSELET.....8
1.1 A milétoszi bölcselők és a püthagóreusok................................................. 8
1.2 A dinamikus és a statikus létfelfogás..........;..... 9
1.3 A mechanisztikus és a teleologikus szemlélet......................11
1.4 Szókratész (470 - 399) bölcselete................13
2. PLATÓN (427 - 347) BÖLCSELETE...............16
2.1 Tanítása a megismerésről..-........................... ........................... 16
2.2 Platón ontológiája (az ideák és az árnyak világa)..................................17
2.3 A platóni antropológia..............................21
2.4 Platón kozmológiája.......23
2.5 Platón filozófiai 24
3. ARISZTOTELÉSZ (384 - 322) .........27
3.1. Arisztotelész tudományeszménye 27
3.2 Az általános ontológia vagy metafizika...................................................30
3.3 Kozmológiája...........................................................................................32
3.4 Céödieeája............................................................................................... 32
3.5 Antropológiája.......................................................................................33
4. A HELLENIZMUS.......................................................................................36
4.1 A sztoikus filozófia...................................................................................36
4.2 Epikurosz (341 - 270) filozófiája..............................................................40
4.3 Az újplatonizmus..................................................................................... 41
5. SZENT ÁGOSTON (354 - 430) FILOZÓFIÁJA.......................................46
5.1 Tanítása az emberi megismerésről ........46
5.2 Tanítása Istenről.....................................................................................47
5.3 A világ mint teremtett valóság ........... 52
5.4 Antropológiája .................................................................54
5.5 Szent Ágoston erkölcsfilozófiája............................................57
6. AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224 - 1274) BÖLCSELETE........................59
6.1 Szent Tamás ismeretelmélete..........................................59
6.2 A Szent Tamás-i ontológia.......................................61
6.3 Szent Tamás teodiceája...........................................................................64
6.4 Kozmológiája......................................................................................69
6.5 Szent Tamás antropológiája.................................................................... 70
7. A RACIONALIZMUS.................................................................................75
7.1 René Descartes (1596 - 1650) bölcselete................................................75
7.1.1 A bizonyosság keresése.........................................................................75
7.1.2 Descartes ontológiája...........................................................................76
7.1.3 Isten létének igazolása..........................................................................77
7.1.4 Kozmológiája........................................................................................78
7.1.5 Descartes dualista antropológiája.........................................................79
7.2 G. W. Leibniz (1646 - 1716) filozófiája...................................................79
7.2.1 Tudományeszménye és alapelvei..........................................................80
7.2.2 Metafizikája (a monadológia)...............................................................80
7.2.3 Tanítása a világról................................................................................81
7.2.4 Teodieeája............................................................................................82
7.2.5 Antropológiája.....................................................................................83
8. DÁVID HUME (1711 - 1776) EMPIRIZMUSA..........................................85
8.1 Empirista ismeretelmélete.......................................................................85
8.2 A metafizika lerombolása........................................................................86
8.3 A világra vonatkozó valószínű ismeret.................... .................................88
8.4 Hume antropológiája...............................................................................89
8.5 Tanítása Istenről és a vallásról................................................................91
9. IMMÁNUEL KANT (1724 - 1804) BÖLCSELETE................................... 93
9.1 A tiszta ész kritikája................................................................................93
9.1.1 „Mit lehet tudnom?"...........................................................................93
9.1.2 A tudat transzcendentális .vizsgálata.................................................95
9.2 A gyakorlati ész kritikája.........................................................................97
9.2.1 Mit kell tennem?..................................................................97
9.2.2 Az erkölcs megalapozása................ .....98
9.2.3 A gyakorlati ész három posztulátuma..........................................99
9.3 Az ítélőerő kritikája és a vallás........................-................................... 100
9.-3.1 Mit szabad remélnem?........................................................................100
9.3.2 A szépség és a természeti célirányosság..............................................101
9.3.3 A vallás.............................................................................................102
10. G. W. FR. HEGEL (1770 - 1831) RENDSZERE..................................104
10.1 Tanítása az emberi megismerésről..............104
10.2 A hegeli ontológia alapvonásai..........................105
10.3 Az isteni eszmét bemutató logika................................................106
10.4 A külsővé váló eszme a természetben.................................................108
10.5 A szellem filozófiája..................109
11. MARTIN HEIDEGGER (1889 - 1976) FILOZÓFIÁJA..........................117
11.1 A lét megismerésének problémája.......................................................117
11.2 A jelenvalólét és jellemzői...................................................................121
11.3 Az idő horizontjában megnyilvánuló lét.............................................128
11.4 A feltétlen lét (Isten) lehetősége........................................................135
12. KARL RAHNER (1904 - 1984) BÖLCSELETE......................................138
12.1 Tanítása az emberi megismerésről.......................................................138
12.2 A rahneri ontológia.............................................................................141
12.3 Rahner teodiceája...........................................-...................................143
12.4 Kozmológiája.......................................................................................146
12.5 A rahneri antropológia........................................................................148
AJÁNLOTT IRODALOM.............................................................................153
TARTALOMJEGYZÉK..................................................................................155

Turay Alfréd

Turay Alfréd műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Turay Alfréd könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv