Előszó
Részlet a könyvből:
A finn ábécérend a következő: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, ä, ö.
A szójegyzékben a főnevek nominativusi, az igék infinitivusi alakban vannak...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A finn ábécérend a következő: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, ä, ö.
A szójegyzékben a főnevek nominativusi, az igék infinitivusi alakban vannak közölve. Ha valamely hangtani változás avagy a fokváltakozás következtében a névszó, illetőleg az infinitivustól, akkor a nominativus, ill. az infinitivus után zárójelben a tövet is közöljük. A kezdők munkájának megkönnyítése céljából egyes ragos alakokat, ill. néha a belőlük elvont tövet címszóként is felvettük, s utalunk róluk a nominativusra, ill. az infinitivusra. Ha a nominativusában -i végű névszónak - e végű töve van, akkor a tövet minden esetben feltüntetjük. Ha i- végű főnév után nincs közölve a tő, az annak a jele, hogy az illető főnév töve is -i végű. Egyéb nyelvtani tudnivalókra vonatkozólag 1. Papp István, Finn nyelvtan /Tankönyvkiadó, Budapest, 1956./.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal