Finnugor regék és mondák

Előszó

1984-ben a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó közkedvelt "Regék és mondák" sorozatában látott napvilágot a Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák két kötete mintegy 850 oldalon (60 ívet meghaladó terjedelemben). A harmincezres példányszám sem bizonyult eltúlzottnak, miként az ár sem volt (az akkori jövedelmi viszonyokhoz mérten) magas: 78 Ft. A magyar nyelv rokoni köréből a "teljes család" (magunkat is beleértve 20 nép) szólalt meg az egyedülállóan gazdag válogatásban - az adott műfaj kissé tágra engedett (tehát pl. a verses epikát is figyelembevevő) kereteiben. Az egész hazai szakmát (tehát a finnugristák úgyszólván teljes körét) mozgósítani kellett a vállalkozás sikerre viteléhez, hisz pl. lív, vót, vepsze szövegek még nyomokban is alig léteztek magyarul, de a gazdagabban dokumentált finn, észt vagy osztják folklór sem bővelkedett éppen a monda műfajában anyanyelvünkön. - De végül is elkészült a hatalmas anyag, olyan gazdag tudományos apparátussal, részletes portrékkal és szakirodalommal, valamint aprólékos szövegmagyarázó jegyzetekkel az egyes népeket és textusokat illetően, amely s amelyek túlmutattak az ifjúsági igényeken, s szakkönyvvé, egyetemi gyűjteménnyé emelték az illusztrációkban is bővelkedő kiadványt.
Azóta nagyot fordult a világ, s nem keveset változott a hazai közízlés, érdeklődés, az olvasás mikéntje s átalakult minden, ami a könyv készítésével, szerkesztésével, kiadásával, terjesztésével kapcsolatos. Óriásira növekedett a választék, jelentősen csökkent az elmélyedésre, böngészésre fordítható idő, az információ, az informálódás sok más, korszerű formája is rendelkezésre áll (pl. vastag könyvek lapozgatása helyett). Persze azt is tudja minden gondolkodó fő, hogy a könyvet nem iktathatja ki a tájékozódás forrásai közül, a könyvkészítők pedig tudják, hogy a régi, sikeres kiadványokat nem kell eltemetni, rövidített, modernizált formájukban új nemzedékek hódíthatók meg az olvasás élményének megismerésére. Vissza