Előszó
Előző évi fizikatanulmányaink során végigjártuk a fizikai ismeretszerzés útját: megfigyeltünk jelenségeket, kísérleteket végeztünk, a kísérletek közben mértük a fontos mennyiségeket. A tapasztalatokból, kísérletekből és mérésekből következtetéseket vontunk le. A következtetések törvényekhez vezettek. Következtetéseinket újból a tapasztalat próbájának vetettük alá.
A fizikai jelenségek, törvények megfogalmazásánál sokszor vettük igénybe a matematikai leírást. A jelenségekhez kapcsolódó fizikai mennyiségeket értelmeztünk, és a törvények megfogalmazásánál legtöbbször a jellemző fizikai mennyiségek közötti matematikai összefüggéseket használtuk fel.
A legtöbb természeti jelenség pontos leírásánál nélkülözhetetlen a matematika.
Az elmúlt évben nagyrészt mechanikai jelenségekkel ismerkedtünk meg: a testek mozgásával, a mozgásváltozásokkal, ezek okaival, általában a testek olyan kölcsönhatásával, amelyek mozgásállapot-változást eredményeznek. Észrevehettük, hogy a mozgás törvényei egyetemesek: nem csak földi körülmények között érvényesek, ezek a törvények írják le az égitestek mozgását is.
Megismerkedtünk az elektromosság több jelenségével. Az elektromos jelenségek némelyikénél a megfigyelés módszere már bonyolultabb volt, mint a mechanikai jelenségeknél. Az elektromos áramot nem lehet látni, mint pl. a szabadon eső testet vagy a kanyarodó járművet. Az áram következményeit lehet tapasztalni, mint például a vezeték felmelegedését, az izzó világítását, vagy az árammérő műszer mutatójának kitérését. A pontos megfigyelésen, a mérésen túl ebben a témában még az előzőnél is nagyobb szerepet kapott a logikus, fegyelmezett gondolkodás és a következtetés.
Az idei fizikaórákon folytatjuk a megkezdett utat: a természet jelenségeinek minél pontosabb, mélyebb megismerését, tanulmányozását.
Néhány tanács ahhoz, hogy miként tanulhatjuk eredményesen a fizikát. a) A tanórán végzett kísérleteket, a bemutatott jelenségeket alaposan figyeljük meg. A mindennapos környezetünkben lezajló természeti és technikai jelenségekre is legyen nyitott a szemünk és az agyunk. Ha mód van rá, végezzünk magunk is kísérleteket, természetesen óvatosan, nem veszélyeztetve magunk és mások testi épségét!
b) Igyekezzünk következtetni a megfigyelt jelenségekből, kapcsolatot találni a különböző jelenségek között, az észrevett jelenségek és a tanult ismeretek között. A tanórán mondjuk el észrevételeinket a látottakkal, tanultakkal kapcsolatban. Merjünk kérdezni, ha valamit nem látunk világosan. A lelkiismeretes tanórai munka megtérül a könnyebb és eredményesebb tanulásban.
c) Amikor otthon tanulunk, az órán megbeszélt, feldolgozott ismereteket kell emlékezetünkbe vésni. Értelmesen tanuljunk. Ne a szavak egymásutánjának, hanem a tartalomnak a rögzítésére törekedjünk. A könyv minden mondatának elolvasása után gondoljuk meg a mondat értelmét, és azt jegyezzük meg. Ugyanezt célszerű tenni egy-egy bekezdés elolvasása után is. Érdemes nagy figyelmet fordítani a nyomdatechnikailag kiemelt (vastag betűvel, dőlt betűvel szedett) részekre, és ezeket fokozottabban rögzíteni emlékezetünkben.
Vissza 
