| A szerkesztő előszava | 5 |
| Bevezetés (J. C. P. Scwarz) | 13 |
| Ultraibolya, látható és infravörös spektroszkópia (P. Bladon és G. Eglinton) | 30 |
| Általános bevezetés | 30 |
| A fényabszorpció eredete | 31 |
| A fényabszorpció mérése | 32 |
| Az ultraibolya, látható és infravörös spektroszkópia alkalmazása | 38 |
| Infravörös és Raman-spektroszkópja (G. Eglinton) | 41 |
| Bevezetés | 41 |
| Infravörös spektroszkópia - Elmélet és gyakorlat | 42 |
| Molekularezgések és kölcsönhatásuk az infravörös sugárzással | 42 |
| Készülékek és vizsgálati módszerek | 47 |
| Az infravörös spektroszkópia alkalmazása | 49 |
| Az infravörös spektrumok összefüggései és értelmezése | 52 |
| A csoportfrekvenciákat befolyásoló tényezők | 59 |
| Fizikai állapot és a csoportfrekvenciák | 60 |
| Intramolekuláris tényezők és csoportfrekvenciák | 65 |
| A csoportfrekvenciák közelítő értékeinek becslése | 74 |
| Infravörös spektroszkópia - Alkamazási példák | 79 |
| Raman-spektroszkópia | 115 |
| Ultraibolya és látható spektroszkópia (P. Bladon) | 123 |
| Elméleti megfontolások | 123 |
| Kísérleti technika | 126 |
| Néhány általános szerkezeti típus abszorpciója | 128 |
| Szén-szén többszörös kötés következtében fellépő abszorpció | 129 |
| Karbonilcsoportok abszorpciója | 133 |
| Többszörös kötésű nitrogént, vagy ként tartalmazó vegyületek | 138 |
| Heteroatomokat tartalmazó telített vegyületek fényabszorpciója | 140 |
| Az ultraibolya és látható spektroszkópja alkalmazása | 148 |
| Az elektronspektrumok irodalma | 155 |
| Mágneses rezonencia spektroszkópjai (L. M. Jackman) | 159 |
| Bevezetés - Az elektron és az autommagok viselkedése homogén mágneses térben | 159 |
| A spektroszkópiai módszer (N. M. R.) | 160 |
| Protonmágneses magrezonancia | 163 |
| Alkalmazási példák | 178 |
| Elektronspin-rezonancia | 186 |
| Optikai forgatóképesség (J. C. P. Schwarz) | 191 |
| Bevezetés | 191 |
| Az optikai forgatóképesség mérése | 192 |
| Az optikai forgatóképesség elmélete | 197 |
| A szerkezet és az optikai forgatóképesség közötti összefüggés | 199 |
| Az optikai aktivitás jelenléte vagy hiánya | 201 |
| Cotton-hatás görbék | 202 |
| Cirkuláris dikroizmus | 209 |
| Monoton görbék | 210 |
| Forgatóképesség egy hullámhossznál | 212 |
| Összefoglalás | 217 |
| Molekulasúly-meghatározás (C. T. Greenwood) | 219 |
| Bevezetés | 219 |
| 2000-ig terjedő molekulasúlyok | 222 |
| Molekulasúlyok a 2000-20 000 tartományban | 232 |
| 20 000 feletti molekulasúlyok meghatározása | 235 |
| Diffrakciós módszerek (G. A. Sim) | 246 |
| Bevezetés | 246 |
| A kristályos állapot | 247 |
| Röntgendiffrakció: kísérleti módszer | 254 |
| Röntgendiffrakció: szerkezetvizsgálat | 260 |
| Föntgendiffrakció: alkalmazások | 268 |
| Tömegspektrometria (R. I. Reed) | 272 |
| Elmélet és gyakorlat | 272 |
| Az izotópgyakorisági mérések alkalmazása | 275 |
| Termokémia és a krakktermékek spektrumai | 276 |
| A tömegspektrometria alkalmazása szerkezetvizsgálatokhoz | 279 |
| Dipólusmomentumok (B. L. Shaw) | 285 |
| Bevezetés | 285 |
| Általános eredmények | 288 |
| Kiegészítés a szerves kémia elektronelméletéhez | 289 |
| Sztereokémiai problémák | 293 |
| Szerves fémvegyületek | 295 |
| A gyakoribb görög jelölések indexe | 299 |
Folytatás Microsoft-tal