Szociológia jogászoknak

Szerző

'Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	329 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 15 cm
ISBN:	963-9350-32-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szociológia az a társadalomtudomány, amely ismeretanyagánál fogva ma már nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szakmák képviselői számára. Különösen fontos ez a tudás az emberekkel, emberi viszonyokkal dolgozó jogászok munkájához. Ez a tankönyv egyrészt a jogi felsőoktatás részét képező jogszociológia tantárgy előkészítését szolgálja, másrészt - ettől függetlenül - és szemléletformáló hatású lehet más területek szakemberei számára is: segítheti az egész társadalomban való gondolkodást.
A tankönyvben az olvasó átfogó képet kap a szociológiai elméletek fejlődéséről és néhány különösen fontos kutatási területéről. Részletesen szól a könyv a társadalom szerkezetével kapcsolatos kutatásokról, különösen a magyar társadalom viszonyairól. A fejezetek többségé áthatja a történeti szemlélet, de ez a magyar társadalom strukturális jellemzői vonatkozásában különös jelentőséget kap.
A szervezetek, a deviáns viselkedés és a kultúra szociológiája mellett szóba kerül néhány, a szociálpszichológia... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Bevezetés	11
A szociológia szemlélete és haszna	11
A tudományos szemlélet sajátosságai	11
A szociológia tárgya	13
A szociológia emberképe	14
Az objektivitás	15
Szociológia és jog	16
SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK
A szociológia kialakulása	21
Társadalomtörténeti háttér	22
A szellemi előzmények és a korai szociológia	25
Franciaország a felvilágosodás után	28
Auguste Comte szociológiája	30
Anglia a fejlődés bűvöletében	32
Herbert Spencer elméletei	32
A klasszikus angol szociológia problémája	35
A klasszikus szociológia Európában	37
Franciaország: rend és integráció	38
Émile Durkheim kora	38
A társadalmi tény	39
A szolidaritás típusai	40
Az anómia	43
Németország: fejlődés és racionalizálódás	45
Max Weber kora	45
Közösség és társadalom	47
Simmel formális szociológiája	48
Karl Marx kritikai elmélete	50
Max Weber szociológiájának alapfogalmai	55
Uralom és bürokrácia	58
Vallásszociológia	60
A jogrendszer racionalizálódása	61
Szociológia az Amerikai Egyesült Államokban	67
Társadalmi környezet	67
A 20. század elejének szellemi élete	68
A chicagói iskola	70
A lengyel paraszt Európában és Amerikában	71
A város kutatása	72
Mikroszemlélet	73
Szimbolikus interakcionizmus	74
Az én és a társadalom	75
Szociológiai szerepelmélet	78
Fenomenológia a szociológiában	79
A kritikai hagyomány	82
Modern konfliktuselméletek	84
A modern kritikai szociológia születése: a frankfurti iskola	85
A társadalmi nyilvánosságtól a kommunikatív cselekvésig: Jürgen Habermas	88
A nyilvánosság	89
Válságelmélet	90
Cselekvéselmélet	90
A jog pozitív szerepe	91
A civilizáció folyamata: Norbert Elias	93
Az egyenlőtlenségek reprodukciója: Pierre Bourdieu	97
Iskolai egyenlőtlenségek	97
Habitus	99
Társadalmi mező	99
Többrétegű tőkefogalom	100
A funkcionalizmus a szociológiában	102
Parsons funkcionalista rendszerelmélete	103
Mintaváltozók	104
Az AGIL-séma	105
A jog rendszerszükségletei	106
Fejlődéselmélet	107
Funkcionalizmus középszinte: Robert K. Merton	108
Neofunkcionalizmus	110
A magyar szociológia előtörténete	113
A szociológia intézményesítésének akadályai	113
Szociográfia a két világháború között	116
A magyar jogfilozófia szociológiai szemlélete	118
Szociológiai gondolatok a jogtudományban	119
A magyar szociológia sorsa 1945 után	122
A szociológia intézményesülésének kezdetei	123
A SZOCIOLÓGIA NÉHÁNY KUTATÁSI TERÜLETE
Társadalmi struktúra és rétegződés	130
Elméletek a társadalom szerkezetéről	130
Marxi és weberi alapok	131
A társadalmi szerkezet többdimenziós vizsgálatának kezdetei	133
A társadalmi egyenlőtlenségek funkcionalista értelmezése	133
Rétegződés és struktúra	135
A mobilitáskutatások alapfogalmai	137
Elitek	138
Klasszikus elitfogalmak	139
Politikai és politológiai fogalomhasználat	140
Szociológiai elemzések	142
Az értelmiség szerepe	143
Az értelmiség helyzetének szociológiai értelmezései	143
A magyar értelmiség társadalomtörténeti helye	145
A jogászszakma néhány társadalomtörténeti jellemzője	146
A politika radikalizálódásának hatásai	148
A magyar értelmiség helyzete a második világháború után	149
Strukturális változások a fejlett országok társadalmában	151
A foglalkozásszerkezet változása	151
A középosztály problémája	152
Munkaidő, szabadidő és fogyasztás	152
Jóléti bürokrácia	153
Leszakadók	154
A kockázat-társadalom	154
A magyar társadalom szerkezete 1945-ig	157
Társadalomtörténeti bevezetés	157
A kettős társadalom koncepciója	159
A magyar társadalom struktúrája a két világháború között	161
A magyar társadalom szerkezete a szocialista időszakban	164
A társadalom átalakítása	164
A szociológia értelmezési kísérletei a társadalmi struktúráról	166
A rendszerváltás társadalmi folyamatai Magyarországon	177
A rendszerváltás szubjektív érzete	178
Társadalmi egyenlőtlenség	179
Az elitváltás értelmezései	181
A középosztály helyzete	183
A szegénység szociológiája	185
Szegénység Magyarországon	189
Szegénység a rendszerváltás után	191
A szervezetek szociológiája	195
Az állam szervezete: a bürokrácia	196
Az ipari szervezet: a gyár	198
Döntéselméletek a szervezet vizsgálatában	200
Szociálpszichológiai kitekintés: társadalmi csoportok, csoportközi viszonyok, előítélet	202
Csoportok	202
Csoportközi viszonyok	204
Az előítélet	207
A tömeg	210
Pszichológiai magyarázatok	211
A tömegjelenségek és szociológiai értelmezéseik	214
A közvélemény	217
A kultúra fogalma: társadalmi normák, értékek és szocializáció	219
Néhány alapfogalom	219
Értékek, életmód a magyar társadalomban	221
Válságjelenségek a rendszerváltás után	224
A deviáns viselkedés	227
Az anómia mint szabályozáshiány és mint strukturális feszültség	229
Középszintű devianciaelméletek	233
Társadalmi integráció	240
FÜGGELÉK
Tudományelméleti alapok: a tények hívőitől a mindenben kételkedőkig	249
Rendszerelméletek és általános rendszerelmélet	255
A posztmodern elmélet és a szociológia feladata	257
A kulturális antropológia társadalomképe	260
Makroelméletek	267
Modernizációelméletek	272
Perspektívaváltás és interdiszciplinaritás a társadalomtudományban	277
Hajnal István: Történelem és szociológia	283
Magyarország regionális sajátosságai	285
BIBLIOGRÁFIA
Az idézetek forrásai	291
Tájékoztató irodalom	297
Névmutató	327