A genom

Fülszöveg

Éppen ötven esztendeje annak, hogy a nagytekintélyű, Nature című, tudományos folyóirat 1953. április 25-i számában megjelent egy közlemény a DNS szerkezetéről, James Watson és Francis Crick tollából. DNS atommodellt építettek és a szerkezetet összhangba hozták egyrészt a biokémiai analízis eredményeivel, másrészt a kristályszerkezettel - írja könyvünk előszavában a kötet szerkesztője, Hídvégi Egon professzor. Ugyancsak nagy jelentőségű az a tény, hogy a 2001 áprilisa és 2003 áprilisa közötti időszakban egyre több tudományos eredmény kap nyilvánosságot az emberi genom szerkezetének megfejtéséről, amely várhatóan már a legközelebbi jövőben alapvetően új megközelítéseket hív életre többek között a biológia, az orvostudomány, a modern biotechnológia területein, így az agrárgazdaságban, környezetvédelemben és az iparban (ezen belül pl. a gyógyszeriparban).
Bán Zoltán, Berencsi György, Béres Judit, Egyed Balázs, Fodor András, Füredi Sándor, Gánti Tibor, Gergátz Elemér, Hadlaczky Gyula, Hídvégi Egon, Horváth Ferenc, Kalmár Tibor, Kovalszky Ilona, Molnár János, Papp Zoltán, Raskó István, Sáfrány Géza, Szabó Erika, a legfontosabb hazai genetikai kutatások végzői, tanulmányaikban képet adnak a magyar tudományosság e kitüntetett területének kiemelkedő eredményeiről. A fontos tudományos évforduló és a nagy visszhangot keltő felfedezések idején megjelenő kötet széles spektrumban mutatja be a magyar genetika mai élvonalának eredményeit az emberi genom kutatástól vissza az "ős-genomig", a régészeti felhasználástól (pl. egy kun vezér nemrég megtalált sírjának elemzésében, vagy a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek genetikai rokonság-keresésében) a kriminalisztikában szokásos DNS vizsgálatokig, az öröklődő betegségek korai diagnosztikájától az utódok megóvásáig és tovább. Vissza