Környezetgazdálkodási évkönyv 1989

Előszó

Új címmel és a változó igényekhez alkalmazkodó tartalommal jelenik meg - 1976. óta immár nyolcadszor - a környezet- és természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó kötetünk. Vállalkozásunkkal egyrészt a példa értékű Természetvédelmi Évkönyvnek sorozatát szeretnénk folytatni, másrészt a tematikát bővítve, fokozott figyelmet kívánunk fordítani a környezetgazdálkodási kérdésekre. Ez az oka annak, hogy Békés megyei kiadványként általános, országos és más régióval foglalkozó tanulmányok is kötetünkbe kerültek.
Évkönyvünk szervezésének kezdete és a megjelenése között jó két év telt el. Ez idő alatt a környezetvédelem terén is jelentős változások mentek végbe. Átalakult a szervezeti rendszer, létrejött a KVM és területi szervi, alapvetően megváltozott a társadalom hozzáállása a környezetvédelmi kérdésekhez (pl. megszaporodott az öntevékeny egyesületek száma), s az is nyilvánvaló, hogy a változó bel- és külpolitikai közeg környezetszemléletünket is gyökeresen átalakítja (jó példa erre a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye, vagy a veszélyeshulladék-tárolók telepítésével kapcsolatos társadalmi ellenállás).
Ezek a változások néhány vonatkozásban kötetünket is érintették: egyrészt néhány tanulmány esetében a leadás óta eltelt egy év az aktualitást „nem segítette", másrészt e változások miatt nem minden elképzelésünket sikerült megvalósítani. Ez utóbbira jellemző példa a Békés megyei Környezetvédelmi Modellmegye esete. Talán megengedhető a szerkesztőnek annyi elfogultság, hogy e helyen is jelezze hiányérzetét a „téma" elmaradása miatt. Ennek oka, hogy a változó gazdasági közeg, a változó témagazda és néhány (külső-belső, szubjektív) körülmény hatására az eredeti elképzelések módosultak. Bár kétségtelen, hogy felmutathatók kezdeti eredmények, ezek azonban még nem általánosíthatók, így bemutatásukra a következő kötetünkben tervezünk visszatérni. A „Környezetvédelmi Modellmegye ügye" is világosan megmutatta, hogy a környezetvédelem elismertsége gazdaságunkban nincs a helyén, a létrehozott új szervezeti rendszer (talán ennek következményeként) számos belső ellentmondással rendelkezik. Az „Európához való felzárkózáshoz" azonban a környezeti kérdéseket is európai módon kell kezelnünk.
A kiadó és a szerkesztő köszönetét fejezi ki az új összetételű szerkesztőbizottságnak a kötet megjelentetéséhez nyújtott segítő közreműködéséért. Vissza