1.034.205
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiskunhalas története 3.
Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig
| Kiadó: | Kiskunhalas Város Önkormányzata |
|---|---|
| Kiadás helye: | Kiskunhalas |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 916 oldal |
| Sorozatcím: | Kiskunhalas Város Önkormányzatának kiadványa |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-241-484-8 |
| Megjegyzés: | Színes fotókkal illusztrálva. Térképmellékletekkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 közöttA török hódoltságot követő időszakban a város központi magja egy összetett térszerkezet két pólusa köré szerveződött. A szakrális pólust a... Tovább
Előszó
A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 közöttA török hódoltságot követő időszakban a város központi magja egy összetett térszerkezet két pólusa köré szerveződött. A szakrális pólust a város fölé magasodó, egytornyú református templom és a mellette épült földszintes épületek, így a parókia és az iskolák alkották. Tőlük délre helyezkedett el a világi központ, amely a korabeli városháza köré szerveződött. Ez az épület valószínűleg a mai klasszicista városháza helyén állt, mellette a nagyvendéglővel, vele szemben pedig a máig látható úgynevezett kisvárosháza, vagy más nevén kiskun kapitányi lak, eredetileg görög kereskedők boltjainak földszintes épülete állt. Ezt a térrendszert szelte át az észak-dél irányú Fő utca (ma Szilády Áron utca és Köztársaság utca). Bár a történelmi városmag jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi százötven évben, a város mai képén így is egyértelműen felismerhetők a nyomai.
Halas a 18. században és a 19. század elején újjáépült, ebből az időből több épület máig megmaradt, ám ezek már nem azt a külsőt viselik, mint megépítésük idején. Az idők folyamán kivétel nélkül átalakították őket. Vonatkozik ez a református templom (1772, bővítve 1823) és a római katolikus templom (1770) épületére, a földszintes református parókiára (1777), valamint a város legrégebbi középületére, a ma kisvárosházának nevezett épületre (1796), illetve a klasszicista városházára (1834) is. A klasszicista építészet időszakát idézi néhány stílustöredékeiben fennmaradt kúria és lakóépület, melyek közül legjelentősebbek az úgynevezett Péter-Monszpart-ház (1795) a Fő utcán, a Babó-Fridrich-kúria (1820 körül) a mai Gimnázium utcában, illetve a Sóstói csárda (19. század eleje). Az átalakítások jelentős része azonban éppen az általunk tárgyalt száz évben történt. Ebben az időszakban tűnnek el a tóparti Tabán városrész paticsfalú, kémény és ablak nélküli, földbe vájt kunyhói, és veszik át helyüket a ma parasztházaknak nevezett vályog- vagy vert falú, már kéménnyel és ablakokkal ellátott épületek. Ekkoriban épülnek az első téglaköpenyes, táj fölé magasodó tóparti, vagy magaslatra állított vitorlás szélmalmok.
Mindezeket szem előtt tartva, képzeljük el Kiskunhalast, azaz korabeli nevén Kis-Kun-Halast az 1850-60-as években, majd a 19. és 20. század fordulóján, amely időszak a legnagyobb változást hozta a városkép alakulásában, és képzeljük el városunkat a két világháború között. Ezt teszi ez az írás is, amelynek célja a halasi városkép áttekintése az 1849-1945 közötti időszakban eltelt közel száz évben. Ez az időszak meghatározó volt városunk fejlődése és a mai városkép szempontjából. Kiskunhalas ekkor lett a földszintes parasztházak és zegzugos, rendezetlen utcák sáros, poros halmazából álló, valamint futóhomokos domboktól és sekély tavaktól, nádasoktól határolt alföldi mezővárosból a közösségi elvek által szigorúbban szabályozott, anyagiakban és látványban is gazdagodó település. Vissza
Tartalom
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM1. A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között Szűcs Károly 9
Városkép a 19. század harmadik negyedében 10
Városkép a 19-20. század fordulóján 12
A két világháború közötti időszak 22
2. Kiskunhalas belterülete a 18-20. században Szalai Sándor 27
3. A tanyák települése és népessége Juhász Antal 67
A tanyák és népességük az 1860-as évek elejéig 67
A tagosítás és településtörténeti következményei 79
A tanyásodás és a tanyák népessége 1880 tájától 1911-ig 96
A tanyai település kiteljesedése 107
A halasi tanyák jellege 114
Melléklet 129
4. Földművelés és állattartás Fodor Ferenc 131
A határ tagosítása és következményei 131
Gabonatermesztés 154
Kapás növények termesztése 178
Állattenyésztés 190
Vásárok 201
Összegzés 203
5. Szőlő- és gyümölcskultúra Simon András 209
A halasi szőlők területe, birtoklása 210
Szőlőfajták 216
A szőlő ültetése és a tőkehiánypótlás 217
A szőlő művelésének éves munkái 220
Szüret és szőlőfeldolgozás 226
Szőlőbeli építmények, a bor tárolása és kezelése 232
Borfogyasztás, borértékesítés, csárdák és kocsmák 234
A szőlőterületek igazgatása, szervezete 237
Gyümölcsösök, gyümölcsfák a határban 240
Az okszerű gyümölcsgazdálkodás 242
Összegzés és kitekintés 260
6. Kiskunhalas népessége 1869-ben Őri Péter 269
7. Kiskunhalas legnagyobb adófizetői 1879-1934 Csíki Tamás 293
8. Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat
Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között Kosárkó László 311
Bevezetés 311
A városi tér értelmezési keretei 312
A városi tér fizikai keretei 314
Összefoglalás 341
9. Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban T. Molnár Gizella 349
Egyesületek Kiskunhalason 351
Önszerveződő közösségek 361
Felekezeti szerveződések 379
10. A kiskunhalasi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás történetéről
Horváth Etelka - Modok Balázs 401
A vidéki városok sajtója 401
Kiskunhalas nyomdaiparának kialakulása 402
Kiskunhalasi nyomdák 406
Kiskunhalasi nyomdákban megjelent újságok 432
Kiskunhalasi nyomdákban megjelent könyvek 434
11. Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban
Alabán Péter 447
Elméleti keretek: mezővárosi fejlődés és társadalomtörténet 447
Halasi társadalom a kiegyezéstől az első világháborúig 455
Halasi társadalom a két világháború között 485
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS
12. Népi építészet Juhász Antal 529
Az építkezés meghatározói 530
Az építkezés módja. A fal anyaga és technikái 531
Födém, tetőszerkezet, fedél 537
A ház tagolódása és tüzelőberendezése 542
Melléképületek. A tanyák mikrokörnyezete 552
13. A halasi viselet Székelyné Körösi Ilona - Gyarmati Andrea 569
Bevezetés 569
Női viselet 569
A polgári viselet elemei a női öltözködésben 586
Csecsemő és gyermekviselet 590
A férfiak viselete 590
Összegzés 615
14. Az emberi élet fordulóinak szokásai Kiskunhalason
1890 és 1940 között Szőnyiné Vas Lívia 619
Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokások kutatása 619
A születés szokásköre 621
A házasságkötés 624
Halál és temetés 642
Összegzés 653
is. Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950 Bakó Terézia - Bakó Katalin... 657
Bevezető 657
Téli ünnepkör 658
Tavaszi ünnepkör 682
A nyár ünnepei 691
Az ősz ünnepei 691
Befejezés 694
16. Kiskunhalas oktatási intézményei 1848-1948 Gszelmann Adám 697
Bevezető 697
Kiskunhalas oktatási intézményei és állapotuk 1848-ban 697
Elemi oktatás 699
Polgári iskolák 718
Szilády Áron Református Gimnázium 729
Ipari és kereskedelmi szakképzés 737
17. Kiskunhalasi képzőművészet a kezdetektől 1945-ig Szűcs Károly 743
A halasi képzőművészet kezdetei 743
Szakrális emlékek 743
Korai közéleti és családi portrék 747
A polgári művészet kora 748
A hivatásos halasi művészet megjelenése: a művésztanárok 749
Thorma János (1870-1937) 753
A korszak halasi festői 754
Halasi vonatkozású képek festői a 20. század elején 756
Halasi amatőrök 757
A korszak köztéri szobrai 758
A halasi csipke 761
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ
18. Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945 Gszelmann Ádám 777
Rendiségtől a népképviseletig 777
Ellenzékiség vagy kormánypolitika? 778
A forradalomtól a kiegyezésig 780
A dualizmus korának választásai 783
A két világháború közötti választások 790
Zárszó 797
19. Kiskunhalas a második világháborúban Végső István 801
Kiskunhalas, a katonaváros 801
Polgári védelem és légoltalom a városban 806
Katonai események 1944 őszéig 815
Kiskunhalas és határa, mint hadszíntér 828
A szovjet katonai megszállás első éve 836
20. Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben Kálmán József 859
FÜGGELÉK
A könyv támogatói és előfizetői 898
Színes képek jegyzéke 901
Térképmellékletek jegyzéke 904
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.