| Előszó | 5 |
| A nevelés mint a pedagógiai kutatás tárgya | 6 |
| A nevelés mint sajátos társadalmi tevékenység, a nemzedékek folytonosságának biztosítása és a társadalmi fejlődés összefüggései | 6 |
| A biológiai és szociális tényezők szerepe a személyiség fejlődésében | 9 |
| A biológiai átöröklés és érés mint a személyiség fejlődésének genetikai alapja | 9 |
| A környezeti tényezők mint a személyiség fejlődésének külső feltételei | 12 |
| A tevékenység meghatározó szerepe a személyiség fejlődésében | 15 |
| A közvetlen és közvetett tényezők kölcsönhatása a személyiség fejlődésében | 20 |
| A nevelés mint a személyiség fejlesztésének meghatározó tényezője | 22 |
| A nevelés fogalma és tartalmi jegyei | 22 |
| A nevelés általános sajátosságai | 26 |
| Nevelés, önnevelés és permanens nevelés | 35 |
| A pedagógia mint a nevelés tudománya. A pedagógiai tudományok rendszere és interdiszciplináris jellege | 42 |
| A pedagógia fogalma és tudománysajátosságai | 42 |
| A pedagógia fogalma és elméleti rendszerének hatósugara | 42 |
| A nevelés elméletének és gyakorlatának kölcsönhatása | 45 |
| A pedagógia hagyományos tudományközi kapcsolatai és interdiszciplináris jellege | 50 |
| A pedagógiai tudományok rendszere. Specializálódás és integrálódás a pedagógiában | 52 |
| Specializálódás és differenciálódás a pedagógiában | 52 |
| Szintézis és integrálódás a pedagógiában | 54 |
| A cél- és feladatrendszer hierarchiája, a céltaxonómia szerepe a nevelési folyamat megszervezésében és értékelésében | 57 |
| A nevelési eszmény és az általános nevelési cél mint a pedagógia alapvető kategóriái | 57 |
| A nevelés célirányossága, a cél központi szerepe a nevelés folyamatában | 57 |
| A nevelési eszmény és az általános nevelési cél sajátosságai | 59 |
| Az integrált személyiség alapvető tulajdonságai és szintjei | 61 |
| Az általános nevelési cél mint az integrált személyiség tulajdonságait felölelő pedagógiai kategória | 62 |
| Az általános nevelési cél hagyományos lebontása | 64 |
| Céltaxonómiai kutatások, a pedagógiai céltaxonómia kidolgozásának lehetséges módozatai | 66 |
| A céltaxonómiai kutatások kezdetei és szemléletmódja | 66 |
| A műveletesítés (operacionalizálás) pszichológiai és pedagógiai vetületei | 71 |
| A nevelési céltaxonómia kidolgozásának rendszerelméleti feltételei | 76 |
| A nevelési célrendszer alapvető pedagógiai funkciói | 78 |
| Betájoló, irányt szabó funkció | 80 |
| Szelekciós funkció | 80 |
| Organizációs funkció | 82 |
| Értékelő, minősítő funkció | 82 |
| Törvényszerűség, alapelv, norma és követelmény a pedagógiában | 84 |
| A törvényszerűség fogalma, a pedagógiai törvényszerűségek | 85 |
| A törvényszerűségek értelmezése, a természettudományok és a társadalomtudományok törvényszerűségeinek sajátosságai | 85 |
| A pedagógiai törvényszerűségek integrált jellege | 86 |
| A pedagógiai törvényszerűségek paraméterei és dinamikája | 87 |
| A pedagógiai törvényszerűségek ismérvei | 89 |
| A pedagógiai alapelvek sajátosságai | 90 |
| A törvény és az alapelv viszonya a pedagógiában | 90 |
| A pedagógiai alapelvek normatív és paradigmatikus jellege | 91 |
| A pedagógiai alapelvek hatósugara | 92 |
| A pedagógiai kutatás metodológiája, alapvető módszerei és szakaszai | 94 |
| A kutatási módszer fogalma, a kutatási módszer és a metodológia viszonya | 94 |
| A pedagógiai kutatás sajátosságai | 95 |
| Az elmélet és gyakorlat egysége | 95 |
| A pedagógiai kutatás formatív jellege | 96 |
| A kutatás rendszerjellege | 96 |
| A kutatás interdiszciplináris jellege | 97 |
| A pedagógiai kutatás alapvető módszerei | 97 |
| Adatgyűjtő, ténymegállapító módszerek | 97 |
| A pedagógiai kísérlet módszere | 102 |
| Adatfeldolgozó és értékelő módszerek | 104 |
| A pedagógiai kutatás főbb szakaszai | 106 |
| A téma kiválasztása és indoklása | 107 |
| A tudományos kutatás hipotézisrendszerének felállítása | 107 |
| A kutatás megtervezése, megszervezése és kivitelezése | 107 |
| A kutatás adatainak végleges felmérése, értékelése és az elért eredmények értékesítése | 108 |
| Irodalom | 110 |
