Szervetlen kémiai nevezéktan

A magyar kémiai elnevezés és helyesírási szabályai

Szerző

Fodorné Csányi Piroska

Simándi László

Lektor

Boksay Zoltán

T. Urbán Ilona

'Fodorné Csányi Piroska: Szervetlen kémiai nevezéktan ' összes példány

Kiadó:	Magyar Kémikusok Egyesülete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	246 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban	1
A kémiai nevezéktan története és célja	1
A kémiai nevezéktan feladata	2
A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei	3
A szabályok megalkotásának módszerei	3
A nevek megalkotása	3
A nevezéktani rendszerek	4
A tárgymutatók nevezéktana	6
Nemzetközi együttműködés a szervetlen kémiai nevezéktanban	7
A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok	9
A nevezéktan nyelvtana	11
Bevezetés	11
A zárójelek	12
Általános elvek	12
A szögletes zárójel	12
A kerek zárójel	14
A kapcsos zárójel	16
A kötőjel, a mínusz- és a pluszjel, a nagykötőjel és a kémiai kötés jele	16
A kötőjel	16
A plusz- és a mínuszjel	16
A nagykötőjel	17
Speciális kémiai kötésjelölés a lineáris képletben	17
A ferde törtvonal	18
A pont, a kettőspont, a vessző és a pontosvessző	18
A pont	18
A kettőspont	18
A vessző	18
A pontosvessző	19
A helyköz	19
A magánhangzó-elhagyás	19
A számok	20
Az arab számok	20
A római számok	21
A dőlt betűk	22
A görög ábécé	23
A csillag	23
A felső vesszők	24
A számnévi előtagok	24
A helyjelek	25
Bevezetés	25
Az arab számok	25
A kisbetűk	25
Prioritások	27
Bevezetés	27
Az elektronegativitás	27
Az ábécérend	27
Az elemek rangsora	28
Egyéb prioritások	28
Az előtagok és a toldalékok (végződések és közbenső tagok)	29
Megjegyzések	29
Az elemek, az atomok és az atomcsoportok	31
Bevezetés	31
Definíciók	31
Az elem	31
Az atom	31
A rendszám	31
A tömegszám	31
A nuklidok	31
Az izotópok	31
Az allotropok	31
A vegyjel	31
Az elemcsoportok	31
Az elemek neve és jele	32
Bevezetés	32
A 104-nél kisebb rendszámú elemek neve	32
A 104-nél kisebb rendszámú elemek vegyjele	32
A 103-nál nagyobb rendszámú elemek	32
A 103-nál nagyobb rendszámú elemek szisztematikus elnevezése és vegyjele	32
A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése	33
Az izotópok	33
Az elemek izotópjai	33
A hidrogén izotópjai	33
Az elemek	34
Végtelen vagy határozatlan összetételű molekulát vagy szerkezetet alkotó elem neve	34
Az elem neve meghatározott molekulaképletben	34
Az allotrop módosulatok	34
Az allotropok	34
A diszkrét molekulákból álló allotrop módosulatok	35
Az elemek kristályos allotrop módosulatai	35
A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetű allotropok	36
Az elemcsoportok	37
A periódusos táblázat elemcsoportjai és ezek alcsoportjai	37
Az elemcsoportok gyűjtőneve	37
A képletek	41
Bevezetés	41
A képletek típusainak definíciója	41
A tapasztalati képlet	41
A molekulaképlet	41
A szerkezeti képlet	42
A szilárd állapot szerkezeti információi	42
Az összetevők arányának jelölése	42
Az atomok és atomcsoportok száma	42
A szilárd fázisok	43
Az összetevők oxidációs állapotának és töltésének jelölése	43
Az oxidációs állapot	43
Az iontöltés	44
A szabad gyökök	44
A képlet egyéb módosító előtagjai	45
Az optikailag aktív vegyületek	45
A gerjesztett állapot	45
A szerkezetre utaló előtagok	45
A vegyjelek felsorolási rendje	46
Prioritások	46
A nemfémek két elemből álló (biner) vegyületei	47
A láncvegyületek	47
A többatomos ionok	48
A többatomos vegyületek vagy csoportok	48
A fémek egymás közötti vegyületei	48
A koordinációs vegyületek	48
Az addíciós vegyületek	49
A módosított izotóp-összetételű vegyületek	50
Álalános előírások	50
Az izotóposan helyettesített vegyületek	50
Az izotóposan jelzett vegyületek	50
A sztöchiometriai nevek	53
Bevezetés	53
Az összetevők osztályozása és felsorolása	53
Az összetevők neve	53
Az elektropozitív összetevők	53
Az elektropozitív összetevők sorrendje	54
Az egyatomos elektronegatív összetevők	54
A homopoliatomos elektronegatív összetevők	55
A heteropoliatomos elektronegatív összetevők	56
Az egyes csoportok felsorolási rendje	57
Az összetevők arányának jelölése	57
A számnévi előtagok használata	57
Az oxidációs szám és a töltésszám használata	58
Az addíciós vegyületek	60
A bór-hibridek	60
Megyjegyzések	61
A név kiválasztása	61
A szilárd anyagok	63
Bevezetés	63
Általános elvek	63
A sztöchiometriai és a nemsztöchiometriai fázisok	63
A szilárd fázisok	63
Általános elvek	63
Az ásványnevek	63
Kémiai összetétel	64
A közelítő összetételt megadó képletek	64
A változó összetételű fázisok	64
A hibahelyek (Kröger-Vink-féle) jelölése	65
Általános elvek	65
A hely foglaltságának jelölése	65
A krisztallográfiai helyek jelölése	66
A töltés jelölése	66
A hibahelyes klaszterek (fürtvegyületek) és a kvázikémiai egyenletek használata	68
A fázisok nevezéktana	68
Bevezetés	68
A jelölési rendszer	68
A nemsztöchiometriai fázisok	69
Bevezetés	69
A modulált szerkezetek	69
A krisztallográfiai szerkezetek	70
A kémiai ikerkristály-képződés	70
A végtelen adaptív szerkezetek	71
Az interkelátok	71
A polimorfizmus	71
Bevezetés	71
A kristályrendszerek alkalmazása	72
Az amorf rendszerek és az üvegek	72
A semleges molekuláris vegyületek	73
Bevezetés	73
A szubsztitúciós nevezéktan	74
Bevezetés	74
A hibridek neve	74
A hibridek szubsztituált származékainak neve	77
A koordinációs nevezéktan	86
Bevezetés	86
Az egymagvú koordinációs vegyületek	87
A kétmagvú koordinációs vegyületek	87
Egyéb néhánycentrumos vegyületek	89
Megjegyzések	90
Az ionok, a szubsztituenscsoportok, a gyökök és a sók neve	91
Bevezetés	91
A kationok	91
A kation definíciója és általános megjegyzések	91
Az egyatomos kationok neve	91
A többatomos kationok neve	92
Egyedi nevek	95
Az anionok	95
Az anion definíciója és általános megjegyzések	95
az egyatomos anionok neve	95
A többatomos anionok neve	96
A szubsztituenscsoportok vagy gyökök	99
Definíciók	99
A szubsztituált csoportok vagy gyökök szisztematikus neve	99
Az előtagként használt szervetlen vagy szerves szubsztituenscsoportok neve	102
A töltéssel rendelkező gyökök és szubsztituenscsoportok	103
Egyedi esetek	104
A sók	104
A sók definíciója	104
A savas hidrogént tartalmazó sók (savanyú sók)	104
A kettős, hármas stb. sók	105
Az oxid- és hidroxidsók	105
A kettős oxidok és hidroxidok	106
Az oxonsavak és származtatott anionjaik	107
Bevezetés	107
Az oxonsav kifejezés definíciója	107
A képletek	108
A hagyományos nevek	108
A hagyományos nevek története	108
A savak és anionjaik hagyományos neve	109
A hidrogén-nevezéktan	112
A nevek megalkotása	112
Az oxigénatomok formális helyettesítsével keletkező származékok	113
A savak funkciós származékai	113
A savnevezéktan	115
A többcentrumos savak	115
A többcentrumos savak neve, ha nincs közvetlen kötés a központi atomok között	115
A többcentrumos savak neve, ha közvetlen kötés van a központi atomok között	115
Az izopolisavak (homopolisavak)	116
A heteropolisavak	117
Az oxosavakból származtatott ionok	117
Az anionok	117
A kationok	118
Az egycentrumos foszfor- és arzéoxosavak	118
Általános megjegyzések	118
A szubsztitúciós nevezéktan	118
A helyettesítéses nevezéktan	119
A koordinációs nevezéktan	120
Foszfort vagy arzént tartalmazó oxosavak és származékaik neve	120
Oxosavak vagy származékoknak tekinthető hármas koordinációjú vegyületek	120
Az öt vegyértékű foszfor (vagy arzén) oxosavai, amelyekben a szén közvetlenül a foszforhoz kapcsolódik	121
Az öt vegyértékű foszfort vagy arzént tartalmazó oxosavak származékai	123
Megjegyzések	124
A koordinációs vegyületek	125
Bevezetés	125
Fogalmak és definíciók	125
A koordinációs vegyület (komplex)	125
A központi atom	126
A ligandumok	126
A koordinációs poliéder	126
A koordinációs szám	126
A kelátképződés	127
Az oxodációs szám	128
A koordinációs nevezéktan additív jellege	128
A hídligandumok	129
A fém-fém kötések	129
Az egyfogú ligandumokat tartalmazó egymagvú koordinációs vegyületek képlete	130
A vegyjelek sorrendje a koordinációs vegyület képletében	130
A zárójelek használata	130
Az iontöltés és az oxidációs szám	130
Az egyfogú ligandumokat tartalmazó egymagvú koordinációs vegyületek neve	131
A központi atom és a ligandumok nevének sorrendje	131
A ligandumok száma a koordinációs vegyületben	131
A koordinációs vegyületek nevének végződése	131
A töltésszám, az oxidációs szám és az ionarány megadása	131
A ligandumok neve	132
A sztereokémiai jelek	142
Általános elvek	142
A poliéderjel	143
A konfigurációs index	146
Az egyes koordinációs geometriákra jellemző konfigurációs indexek	148
A síknégyzetes koordinációs renszerek (SP-4)	148
Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6)	149
A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-5)	150
A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9)	151
A kelátok képlete és neve	151
Általános elvek	151
A kötőatomok jelölése a többfogú ligandumokban	152
A szterokémiai jelek kelátkomplexek esetén	155
A kiralitási jelek	158
Az R és az S jel	158
A kitérő egyenesek konvenciója oktaéderes komplexekre	159
A prioritási sorrenden alapuló kiralitási jelek	162
A többmagvú koordinációs vegyületek	166
Általános elvek	166
Az összetételi nevezéktan	166
A szerkezeti nevezéktan	167
A fémorganikus vegyületek	173
Általános elvek	173
Telítetlen molekulákat vagy csoportokat tartalmazó koordinációs vegyületek	176
A metallocének	179
Táblázatok	183
Függelék. Az elemek periódusos táblázata	227
Tágymutató	231

Témakörök

Nyelvészet > Kommunikáció > Írás > Helyesírás
Nyelvészet > Nevek > Egyéb
Természettudomány > Kémia > Szervetlen kémia

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem