Logika

Szerző

Lektor

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	472 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Harmadik, átnézett és bővített kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	3
Előszó a második kiadáshoz	9
Előszó a harmadik kiadáshoz	11
A logika tárgya és módszere	13
A logika tárgya	13
A logika módszere (Formális logika és dialektikus logika)	16
Dialektrika, dialektikus logika, ismeretelmélet	23
A logika felosztása	29
A gondolkodás alaptörvényei (Logikai alapelvek)	33
Az azonosság elve (törvénye)
Az azonosság elve a formális logikában	34
Engels az azonossági elvről	35
Az azonossági elv korszerű, tudományos értelmezése	38
Azonossági elv, társadalmi valóság, hamis azonosítás	44
A nem-ellentmondási elv (törvény)	49
Az ellentmondási (nem-ellentmondási) elv Aristotelesnél	49
A nem-ellentmondási elv és a dialektika	53
A nem-ellentmondási elv pedagógiai, gyakorlati jelentősége	60
A nem-ellentmondási elv és a logikai formalizmus	62
A hamis ellentmondások, hamis ellentétbehelyezések	64
A kizárt harmadik elve	69
A kizárt harmadik elvének hagyományos és dialektikus értelmezése	69
A kizárt harmadik elve és az úgynevezett nem-aristotelesi logika	73
Az elégséges alap elve (törvénye)	76
Munka, nyelv és gondolkodás	80
Nyelv és gondolkodás	80
Munka és gondolkodás	89
Nyelvtan és logika	93
Pedagógiai következtetések	95
A fogalom	96
A fogalom fogalma	97
Érzet, képzet, fogalom	100
A tárgyak jegyei és a fogalom ismertetőjegyei	105
A fogalom tartalma és terjedelme	107
A fogalom tartalmának és terjedelmének viszonya	110
A fogalmak osztályozása	112
A fogalmak viszonyai	121
Pozitív és negatív fogalmak	125
Fogalom és valóság	128
A történeti mozzanat a fogalmak dialektikájában	134
A kategóriák	137
A meghatározás	141
A meghatározás szabályai	145
A meghatározás különböző fajtái	146
A meghatározás jelentősége	147
A hibás meghatározás	149
A meghatározások változó, történeti jellege	152
Az ítélet	154
Az ítéletről általában	154
Fogalom és ítélet. Szó és mondat	156
Igaz és hamis ítélet	161
Az ítéletek felosztása	163
Az ítéletek terjedelmük szerint	154
Állító és tagadó ítéletek	168
Az ítéletek viszonyaik szerint	176
Az ítéletek módozat (modalitás) szerint	179
Az ítéletek közötti viszonyok	180
Az ítélet dialektikája	181
A következtetés	183
Átmenet az ítéletből a következtetésbe. Közvetlen és közvetett következtetések	183
A szillogizmus fogalma	188
A szillogizmus szerkezete	190
A szillogizmus axiomája	192
A szillogizmus szabályai	193
A szillogizmus alakzatai (figurái)	197
A szillogizmus módozatai	200
A szillogizmus alakzatainak és módozatainak tudományos jelentősége	202
Feltételes szillogizmus	205
A diszjunktív (szétválasztó) szillogizmus	208
Rövidített szillogizmusok ("entiméma" és "epicheiréma")	211
Összetett szillogizmus (poliszillogizmus)	213
Foglalat	216
A marxizmus-leninizmus a következtetésről	223
Nem szillogisztikus következtetések. Az induktív következtetésekről általában	226
Az úgynevezett teljes indukció	227
A nem-teljes indukció	227
Egyszerű felsorolás útján nyert induktív következtetés	230
Az indukció tudományos alkalmazása	231
Indukció és okság	232
Hibás induktív következtetések	235
A dedukció és az indukció kapcsolata	238
Az analógikus következtetés	248
Az analogikus következtetésről általában	248
Az analogikus következtetés szerepe a tudományban	251
A hamis analógia	260
A hipotézis	263
A hipotézis fogalma	263
A hipotézis a tudomány történetében és a hipotézis logikája	265
Hipotézis és igazság a természettudományban	271
Hipotézis és társadalomtudomány	272
A hipotézis szabályai	275
A bizonyítás	278
A bizonyítás fogalma	278
A bizonyítás logikai elméletének történetéhez	280
A bizonyítás szerkezete	282
Deduktív és induktív bizonyítás	283
Egyenes és közvetett bizonyítás	288
Bizonyítás és axiómák	289
A bizonyítás szerepe a különböző tudományokban	292
A bizonyítás és a gyakorlat	295
Bizonyítási szabályok - hamis bizonyítás	297
A cáfolat	306
Ismeretelméleti alapfogalmak	312
Mi az ismeretelmélet?	312
A materialista ismeretelmélet rövid története	317
A materializmus ismeretelméleti alaptétele	321
A materialista ismeretelmélet továbbfejlesztése a dialektikus materializmus által	324
A gyakorlat ismeretelméleti szempontból	329
A visszatükrözési elmélet és a dialektika	331
A visszatükrözés a társadalmi megismerésben	331
A szubsztancia	334
Az anyag filozófiai fogalma. A fizika új eredményei a dialektikus materializmus megvilágításában	336
Ok és okozat	339
Törvény és törvényszerűség	342
A módszertan egyes kérdései	346
A módszer dialektikus felfogása	346
A módszertani dualizmus bírálata	352
Osztályozási eljárások	355
A tudományok osztályozása	360
Analízis és szintézis	369
FÜGGELÉK
Materializmus és "fizikai" idealizmus. (A "fizikai" idealizmus bírálata)	374
A helyzet	374
A szubjektum és objektum kérdése	382
Ismertetés - tájékoztatás	382
A megfigyelés behatása a tárgyra	385
A fizikai idealizmus alany-tárgy felfogásának bírálata	391
A dialektikus materializmus felfogása az alany és tárgy viszonyáról	392
A mérőeszköz és a tudat hamis azonosítása - a fizikai idealizmus új "felfedezése"	393
A kvantumelméleti idealizmus salto mortaleja	397
Valami a klasszikus fizikáról és a materializmusról	400
"Van-e értelme" az objektív anyagi világ létezésének?	401
Az anyaghullám értelmezéséhez	405
A fizikai idealizmus és agnoszticizmus	410
A fizikai idealizmus mint indeterminizmus	423
Determinizmus és indeterminizmus	423
Okság	429
A fizikai idealizmus mint fideizmus	437
Ellentmondásmentes-e a komplementaritási elv?	446
Idézett művek	453
Névmutató	459
Tárgymutató	465
Irodalomjegyzék	469