Foglalkozási betegségek

Fülszöveg

BEVEZETÉS
(Tímár Miklós)
A munkavégzésből, a munkakörülményekből adódó hatások sokfélék, és különböző in-tenzitásúak. Gondoljunk csak a több ezer vegyi anyag egyedi és kombinált hatására, a sokféle porra, a sugárzás különböző formáira.
Az ember bizonyos mértékig minden káros következmény nélkül képes alkalmazkodni a munkavégzés és munkakörnyezet hatásaihoz. A munkavégzésnek, munkakörnyezeti hatásoknak azt a mértékét, amely hosszú időn keresztül, az egészségre káros minden következmény nélkül elviselhető, megengedhető értéknek vagy koncentrációnak nevezzük.
Ha a munkával kapcsolatos hatás a megengedhető értéknél nagyobb - a hatás intenzitásától és időtartamától függően - a szervezet élettani működésében változást, majd átmeneti vagy maradandó károsodást, foglalkozási betegséget okozhat, illetve elősegítheti - egyéb kóroki tényezők mellett - a lakosság körében egyébként is előforduló betegségek tol. légúti, mozgásszervi) kialakulását, gyakoribb előfordulását, a betegségek... Tovább

Fülszöveg

BEVEZETÉS
(Tímár Miklós)
A munkavégzésből, a munkakörülményekből adódó hatások sokfélék, és különböző in-tenzitásúak. Gondoljunk csak a több ezer vegyi anyag egyedi és kombinált hatására, a sokféle porra, a sugárzás különböző formáira.
Az ember bizonyos mértékig minden káros következmény nélkül képes alkalmazkodni a munkavégzés és munkakörnyezet hatásaihoz. A munkavégzésnek, munkakörnyezeti hatásoknak azt a mértékét, amely hosszú időn keresztül, az egészségre káros minden következmény nélkül elviselhető, megengedhető értéknek vagy koncentrációnak nevezzük.
Ha a munkával kapcsolatos hatás a megengedhető értéknél nagyobb - a hatás intenzitásától és időtartamától függően - a szervezet élettani működésében változást, majd átmeneti vagy maradandó károsodást, foglalkozási betegséget okozhat, illetve elősegítheti - egyéb kóroki tényezők mellett - a lakosság körében egyébként is előforduló betegségek tol. légúti, mozgásszervi) kialakulását, gyakoribb előfordulását, a betegségek kiújulásat, és késleltetheti a gyógyulást.
A foglalkozási betegség vagy mérgezés (az ún. klasszikus foglalkozási betegség) alapvető kóroka mindig a munkavégzésből, a munkakörülményekből ered. Ezért a foglalkozási betegség diagnózisához minden egyes esetben nélkülözhetetlen a foglalkozásból eredő kórok (a kórok dózisa és a behatás - expozíció - időtartama) és az ártalom vagy betegség klinikai tünetei közötti összefüggés megállapítása.
A munkával kapcsolatos károsító tényezők intenzitásuktól és behatásuk idejétől függően heveny, félheveny vagy idült betegséget okozhatnak. A foglalkozási betegségek többsége idült hatás következménye.
A foglalkozási betegségek egy részében az egyes mérgezések klinikai képe annyira jellegzetes, hogy a megbetegedés ote már a klinikai tünetek alapján is nagy valószínűséggel megállapítható öpl. ólommérgezés, anilinmérgezés). A klinikai tünetek mellett megkönnyíti a betegség okának megállapftását, ha a betegséget előidéző anyag vagy metabolitja a vizeletben, a vérben kimutatható.
A klinikai kép azonban a foglalkozási betegségek többségében a foglalkozási eredetre nem jellemző. Azonos vagy hasonló klinikai kép nem foglalkozási eredetű betegségekben is előfordul pl. a silicosis röntgenképe, a klórozott szénhidrogének által okozott májkárosodás, a benzolmérgezésben előforduló agranulocytosis.
A foglalkozási betegségek diagnosztikájában mindig meg keU állaí)ítani - és ennek alapvető jelentősége van - a foglalkozásból eredő kóroki tényezőt, az expozíció jellegét, nagyságát és időtartamát. A foglalkozásból eredő kóroki tényező gyakran már a foglalkozási anamnézis segítségével - amely kiterjed a beteg első foglalkozásától kezdve az összes továbbira is, az egyes foglalkozásokban előforduló károsító tényezők leírására és az ott eltöltött időre - megállapítható. Ha a foglalkozási anamnézis segítségével a foglalkozásból eredő kórok megnyugtatóan nem tisztázható, akkor helyszíni, szükség esetén laboratóriumi higiénés vizsgálaiok elvégzésére van szükség.
A foglalkozási betegségek bejelentése kötelező. Minden orvos (körzeti, üzemi, rendelőintézeti, kórházi, klinikai), aki foglalkozási megbetegedést észlel, köteles azt bejelenteni. A bejelentésre kötelezett foglalkozási betegségek jegyzékét rendelet szabályozza. A bejelentésre kötelezettség célja - a foglalkozási betegségek számbavételén túl - mindenekelőtt az, hogy az Vissza