Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban

Szerkesztő

'Ladó Mária: Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban ' összes példány

Kiadó:	Szociális és Családügyi Minisztérium
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Varrott keménykötés
Oldalszám:	477 oldal
Sorozatcím:	Szociális ügyek és foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hazánk európai uniós csatlakozásához közeledve már nemcsak azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen jogszabályi feltételeknek, jogharmonizációs kötelezettségeknek kell megfelelnünk, hanem azt is, hogy mit tanulhatunk az Európai Uniótól, illetve az Unió legsikeresebb tagországaitól. Ebből a szempontból különösen érdekes a foglalkoztatáspolitika kérdése, amely évtizedeken keresztül elhanyagolt témája volt a közösségi szintű gondolkodásnak. Évtizedünkben azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és mára már nincs olyan féléves elnökségi időszak, amelynek csúcsértekezletén ne kerülne napirendre a foglalkoztatáspolitika ügye.
Az első tanulság tehát rögtön adódik, nevezetesen hogy Magyarország foglalkoztatáspolitikája, annak sikeressége, illetve hasonlósága az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához annak ellenére is a csatlakozás egyik fontos kérdése, hogy kifejezetten a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos közösségi joganyag lényegében nem létezik.
A tanulás másik lehetőségét az adja, hogy az Európai Unió egyes tagállamai rendkívül különbözőek foglalkoztatáspolitikájuk sikerességét illetően. Egyes tagországokban szinte teljes a foglalkoztatás, míg másokban a munkanélküliség a 15%-ot is meghaladja. A foglalkoztatási ráták különbsége is megközelíti a 10%-ot. Következésképpen Magyarország sokat tanulhat azoktól a tagállamoktól, amelyek az európai egységes piac szabályai között versenyképesebbek társaiknál.
A harmadik tanulmányozandó terület az Európai Unióban kidolgozott koordinációs rendszer, amelyet az Amszterdami Szerződés iktatott be az Unió alapszabályába, s amely a tagországok foglalkoztatáspolitikájának közelítését szolgálja. A közelítés egyik legfontosabb eleme ugyanis az Európai Foglalkoztatási Stratégia közös céljainak, pilléreinek a meghatározása, valamint az a számonkérési mechanizmus, ami arra kényszeríti a tagállamokat, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégiával összhangban álló Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre.
A Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban című kötet ehhez a tanulási folyamathoz nyújt rendkívül hasznos segítséget azáltal, hogy bemutatja azt a történelmi fejlődési folyamatot, amely a tisztán nemzeti foglalkoztatáspolitikai felelősségtől elvezetett a közös európai foglalkoztatási stratégia megfogalmazásához. Emellett a kötet tartalmazza több tagország foglalkoztatási akcióterveit, illetve azok nemzeti értékelését. A tanulmány több olyan dokumentum magyar nyelvű fordítását is tartalmazza, amelyek hasznos segédletül szolgálhatnak a magyar nemzeti foglalkoztatási akciótervek, illetve a regionális fejlesztési tervek foglalkoztatási fejezetének kidolgozásához. Vissza

Tartalom

Előszó 15
I. RÉSZ - AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
Nagy Katalin: Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája: az európai foglalkoztatási stratégia 19
A Római Szerződéstől a Fehér Könyvig 20
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulásának fő állomásai 21
A luxemburgi folyamat továbbfejlesztése 40
A közösségi foglalkoztatási stratégia perspektívái 47
Az 1998., az 1999. és a 2000. évre szóló foglalkoztatási irányvonalak 50
Az Európai Tanács határozata az Európai Foglalkoztatási Paktumról 61
Szorosabb együttműködés Európában a foglalkoztatási és gazdasági reformok erősítésére 62
Jelentés az Európai Tanács számára az Európai Foglalkoztatási Paktumról 64
A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának megvalósítására vonatkozó tanácsi ajánlások és az azokra vonatkozó bizottsági ajánlás 73
Magyarázó emlékeztető 74
Az Európai Unió Tanácsának ajánlása 91
Melléklet 93
Ausztria 93
Belgium 93
Dánia 94
Egyesült Királyság 95
Finnország 96
Franciaország 97
Görögország 98
Hollandia 99
Írország 100
Luxemburg 101
Németország 101
Olaszország 103
Portugália 104
Spanyolország 105
Svédország 106
Közös Jelentés 1998 107
Összegzés 108
I. rész AZ EURÓPAI UNIÓ 117
1. Az európai foglalkoztatási stratégia 117
2. A foglalkoztatási helyzet 123
3. A nemzeti akciótervek összehasonlító áttekintése 133
4. A jó gyakorlat felismerése 147
Függelék - A rombuszábrák módszertana 166
II. rész ORSZÁGJELENTÉSEK 172
Ausztria 172
Belgium 177
Dánia 182
Egyesült Királyság 187
Finnország 192
Franciaország 197
Görögország 202
Hollandia 207
Írország 212
Luxemburg 217
Németország 222
Olaszország 227
Portugália 233
Spanyolország 238
Svédország 243
II. RÉSZ - A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERVEK
Frey Mária: Előszó a francia és spanyol nemzeti foglalkoztatási akciótervhez 251
Az 1999-es nemzeti foglalkoztatási akcióterv és az 1998-as terv mérlege, Franciaország 265
A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv bemutatása: Franciaország, 1999 266
A makrogazdasági környezet és a foglalkoztatási helyzet Franciaországban 269
A francia foglalkoztatási stratégia 273
A fiatal és felnőtt álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása 273
A vállalkozókészség fejlesztése 278
A vállalatok és a munkavállalók alkalmazkodókészségének fejlesztése 280
A nők és férfiak között esélyegyenlőség politikájának megerősítése 281
Az egyes irányvonalak bemutatása 284
1. és 2. irányvonal Újrakezdési lehetőség biztosítása a fiataloknak és a felnőtt munkanélkülieknek 284
3. irányvonal A foglalkoztathatóság javítását célzó aktív intézkedések által kedvezményezett személyek számának jelentős növelése 288
4. irányvonal A szociális minimumtámogatáson élők visszasegítése a munkába és az aktív öregedés támogatása 291
5. irányvonal A szociális partnerek felszólítása a munkavállalók foglalkoztathatóságát elősegítő megállapodások kötésére 293
6. irányvonal Az egész életen át tartó képzés lehetőségeinek fejlesztése 295
7. irányvonal Az iskolarendszerből lemorzsolódó fiatalok számának csökkentése 297
8. irányvonal A fiatalok technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása 299
9. irányvonal Fellépés a megváltozott munkaképességűek hátrányos megkülönböztetésével és a faji megkülönböztetéssel szemben 302
10. irányvonal Csökkenteni kell a vállalkozások általános költségeit és adminisztrációs terheit 304
11. irányvonal Az önfoglalkoztatás ösztönzése és támogatása 305
12. irányvonal Munkahelyteremtés helyi szinten a szociális gazdaság kiépítése 308
13. irányvonal Új munkahely-teremtési lehetőségek kihasználása 310
14. irányvonal Foglalkoztatásbarát adórendszer kialakítása 311
15. irányvonal A munkaintenzív szolgáltatásokat terhelő áfakulcs-csökkentési lehetőségének vizsgálása 314
16. irányvonal A munkaidő tárgyalásos úton történő csökkentésének és a vállalatok modernizációjának ösztönzése 315
17. irányvonal A munkaszerződések hozzáigazítása a különféle munkavégzési formákhoz, a foglalkoztatás biztonságának fenntartása mellett 317
18. irányvonal A vállalaton belüli emberierőforrás-fejlesztés ösztönzése 318
19. irányvonal A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elvének beépítése a luxemburgi "4 pillér"-be 318
20. irányvonal Fellépés a férfiak és a nők közötti megkülönböztetés ellen 320
21. irányvonal A munka és a családi élet összeegyeztetése 325
22. irányvonal Az aktív életbe való visszatérés megkönnyítése 327
Az átfogó kérdések bemutatása 328
Munkahelyteremtés az információs társadalomban 328
Munkahelyteremtés a kulturális ágazatban 331
A bejelentés nélküli vagy illegális munka 332
Környezet és fenntartható foglalkoztatás 333
A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség integrált politikája 336
Követésre méltó példák 337
A munkaidő tárgyalások útján történő csökkentésének politikája 337
Az "Új szolgáltatások - munkahelyek fiataloknak" program 340
Mellékletek 346
Az előrelépés értékelésére alkalmas teljesítménymutatók 346
Az Európai Szociális Alap hozzájárulása a Nemzeti Akciótervhez 349
1999-es nemzeti foglalkoztatási akcióterv és az 1998-as terv mérlege, Spanyolország 351
Bevezetés 352
A Foglalkoztatási Irányvonalak átültetése a gyakorlatba 358
A foglalkoztathatóság javítása 358
1. és 2. irányvonal Újrakezdési lehetőség biztosítása a fiataloknak és a felnőtt munkanélkülieknek 358
3. irányvonal A foglalkoztathatóság javítását célzó aktív intézkedések által kedvezményezett személyek számának jelentős növelése 365
4. irányvonal A szociális minimumtámogatáson élők visszasegítése a munkába és az aktív öregedés támogatása 368
5. irányvonal A szociális partnerek felszólítása a munkavállalók foglalkoztathatóságát elősegítő megállapodások kötésére 369
6. irányvonal Az egész életen át tartó képzés lehetőségeinek fejlesztése 371
7. irányvonal Az iskolarendszerből lemorzsolódó fiatalok számának csökkentése 373
8. irányvonal A fiatalok technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása 375
9. irányvonal Fellépés a megváltozott munkaképességűek hátrányos megkülönböztetésével és a faji megkülönböztetéssel szemben 378
A vállalkozókészség fejlesztése
10. irányvonal Csökkenteni kell a vállalkozások általános költségeit és adminisztrációs terheit 381
11. irányvonal Az önfoglalkoztatás ösztönzése és támogatása 384
12. irányvonal Munkahelyteremtés helyi szinten, a szociális gazdaság kiépítése 386
13. irányvonal Új munkahely-teremtési lehetőségek kihasználása 389
14. irányvonal Foglalkoztatásbarát adórendszer kialakítása 391
15. irányvonal A munkaintenzív szolgáltatásokat terhelő áfakulcs csökkentési lehetőségének vizsgálata 394
A vállalatok és munkavállalóik alkalmazkodóképességének fejlesztése 394
16. irányvonal A munkaidő tárgyalásos úton történő csökkentésének és a vállalatok modernizációjának ösztönzése 394
17. irányvonal A munkaszerződések hozzáigazítása a különféle munkavégzési formákhoz, a foglalkoztatás biztonságának fenntartása mellett 397
18. irányvonal A vállalaton belüli emberierőforrás-fejlesztés ösztönzése 398
A nők és férfiak esélyegyenlőségi politikájának megerősítése 401
19. irányvonal A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elvének beépítése a luxemburgi "4 pillér"-be 401
20. irányvonal Fellépés a nők és férfiak közötti megkülönböztetés ellen 402
21. irányvonal A munka és a családi élet összeegyeztetése 405
22. irányvonal Az aktív életbe való visszatérés megkönnyítése 407
Spanyolország 1999. évi Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervének függeléke 409
Megjegyzések annak tisztázására, hogy miként járul hozzá a következő irányvonalak alkalmazása a bejelentetlen munka problémájának megoldásához 409
Jó gyakorlat: két példa 411
III. RÉSZ - MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ
Bagó József: A foglalkoztatáspolitika európai típusú formálásának kezdeti lépései Magyarországon 417
A Kormány 1040/2000. (V. 31.) határozata a 2000. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről 435
A foglalkoztathatóság javítása 437
1. irányvonal Fellépés az ifjúsági munkanélküliséggel szemben 438
2. irányvonal A tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése 440
3. irányvonal Áttérés a passzív eszközökről az aktív eszközökre 442
4. irányvonal Fokozni kell a segélyezési és adórendszer munkára ösztönző hatását, továbbá felül kell vizsgálni a munkaerőpiac korai elhagyására késztető nyugdíjazási konstrukciókat 443
5. irányvonal Szociális partnerségi megállapodásokkal bővíteni kell a foglalkoztathatóságot javító intézkedések alkalmazásának lehetőségét 446
6. irányvonal Az életpályát végigkísérő továbbképzés lehetőségének megteremtése 447
7. irányvonal Javítani kell az oktatás minőségét, csökkenteni kell a lemorzsolódást 449
8. irányvonal A szakképzés fejlesztésével el kell érni, hogy a fiatalok rendelkezzenek az alkalmazkodóképességhez szükséges ismeretekkel és a munkaerőpiacon elismert készségekkel 450
9. irányvonal A fogyatékos emberek bekapcsolása a munka világába, a roma népesség munkaerő-piaci esélyeinek javítása 452
A vállalkozói szellem megerősítése 455
10. irányvonal Csökkenteni kell a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt és ráfordításokat 455
11. irányvonal Az önfoglalkoztatás ösztönzése és támogatása 457
12. irányvonal Új munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása helyi szinten 459
13. irányvonal A szolgáltató szektor foglalkoztatási potenciáljának számbavétele 461
14. irányvonal Az élőmunkát terhelő adó- és bérjárulékok csökkentése, különösen az alacsonyan képzett és alacsony bérszintű munkavállalók tekintetében 461
A vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése 463
15. irányvonal A munkaszervezetek modernizálása 463
16. irányvonal A foglalkoztatási formák flexibilizálása 465
17. irányvonal Az alkalmazkodóképesség ösztönzése a vállalaton belül 467
Az esélyegyenlőség politikájának megerősítése 469
18. irányvonal A férfiak és nők esélyegyenlőségének általános érvényesítése 469
19. irányvonal Csökkenteni kell a munkaerő-piaci helyzet tekintetében mutatkozó nemenkénti különbségeket 470
20. irányvonal A munkahelyi és családi kötelezettségek harmonizálása 472
21. irányvonal A munkaerőpiacról hosszabb ideig távolmaradók beilleszkedésének elősegítése a munka világába 474
Függelék 477