kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 294 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 155 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 36089 |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A fogászati anyagok fejlődése | 5 |
| Az anyagok | 7 |
| A fogászati anyagismeret (nemfémes anyagok) | 7 |
| Az anyagok osztályozása | 9 |
| A vegyjel és a képlet | 10 |
| A periódusos rendszer | 11 |
| Ellenőrző kérdések | 12 |
| A kivehető lemezes fogpótlás anyagai | 13 |
| Az anyagok megmunkálásának hőforrásai | 13 |
| A gázok | 14 |
| A Bunsen-égő | 14 |
| A villamos áram | 16 |
| A vegyi megmunkálás | 16 |
| Az anyagok megmunkálásának eszközei | 16 |
| A marás vagy furás eszközei | 17 |
| A csiszolás, és a csiszoló eszközök alapanyagai | 17 |
| A gyémánt | 18 |
| A sziliciumkabid (carborundum) | 18 |
| A korunk, zafir, rubin | 19 |
| A rubinkorund | 19 |
| A kötéstipusok | 20 |
| A fogtechnikai munkákra alkalmas csiszolókorong tipusok | 22 |
| A szerelt csiszolóhegyek vagy montirozott kövek | 23 |
| A szereletlen csiszolókorongok | 24 |
| A csiszolószerszámok és korongok karbantartása | 26 |
| A polirozás anyagai | 27 |
| Az izolálószerek és egyéb segédanyagok | 29 |
| A gipszlenyomatok izolálószerei | 29 |
| Az akrilát izolálószerei | 30 |
| A sellaklemez (bázislemez) | 31 |
| Az ólomfólia | 33 |
| Ellenőrző kérdések | 33 |
| A lenyomatanyagok | 34 |
| A melegben képlékeny (termoplasztikus) anyagok | 34 |
| A viaszok eredete | 35 |
| A fogászati felhasználás | 36 |
| A gipsz | 40 |
| A lenyomatgipsz | 41 |
| A mintagipsz | 42 |
| A gipszkeverés | 43 |
| A feldolgozás hibái | 45 |
| A kompozíciós lenyomatanyagok (Stencek) | 46 |
| A stenc | 46 |
| A stenc-féleségek felhasználása | 47 |
| A guttapercha | 48 |
| A rugalmas (reziliens) lenyomatanyagok | 49 |
| Az ágár-ágár alapu lenyomatanyagok | 49 |
| Az alginátanyagok | 50 |
| A lenyomatpaszták | 52 |
| A cinkoxid | 52 |
| Az eugenol (eugénsavas szegfüolaj) | 53 |
| A szilikongumi lenyomatanyag | 54 |
| Silodent | 55 |
| Dentaflex | 56 |
| A poliszulfid-kaucsuk lenyomatanyag | 57 |
| Ellenőrző kérdések | 58 |
| A másolatkészítő anyagok | 58 |
| A másolat készítés lenyomatvétellel | 59 |
| A munkaminta készítése folyékony anyaggal | 59 |
| A nem gipsz alapu mintaanyagok | 60 |
| A fogászati cementek | 60 |
| Provizórikus tömőanyag | 61 |
| Foszfátcement | 61 |
| Szilikátcement | 65 |
| Szilikátfosztfátcement | 66 |
| A kapocs anyagai | 67 |
| A wipla-drót | 67 |
| Az előregyártott kapcsok és kapocskeresztek | 70 |
| A wiptam kapocsdrót | 71 |
| A platinaarany kapocs | 73 |
| A szájűri (orális) támaszték | 74 |
| Ellenőrző kérdések | 75 |
| A fogpótlás anyagai (műanyagok) | 76 |
| A mesterséges műanyagok kémiai alapfogalma | 77 |
| A metakrilsavas metiléster (metilmetakrilát) | 77 |
| Polimerizáció | 79 |
| Monomer | 80 |
| Polimer | 82 |
| A lemezanyagok (protézis alapanyagok) | 83 |
| A nedves, hőre keményedő (kemó vagy poliplasztikus) eljárás | 83 |
| A polimerizálás | 85 |
| A nedves polimerizálás | 86 |
| Száraz polimerizálás | 88 |
| A lehűtés | 88 |
| A száraz, hőn lágyuló (termoplasztikus) feldolgozás | 89 |
| Ellenőrző kérdések | 90 |
| A fogászat műanyagok tulajdonságai | 90 |
| A fizikai tulajdonság | 91 |
| A kémiai tulajdonság | 94 |
| Ellenőrző kérdések | 95 |
| Az akrilát műfogak | 95 |
| A műfogak előállítása | 96 |
| Fogszínkulcsok | 98 |
| Ellenőrző kérdések | 99 |
| A gyorsan (hidegen) kötő akrilátok | 99 |
| A gyorsan kötő akrilát tulajdonságai | 100 |
| A gyorsan kötő akrilátok felhasználási területe | 101 |
| A minta (modell) anyag | 102 |
| Az egyéni kanál és bázislemez anyag | 104 |
| A mintázó akrilátanyag | 105 |
| A lenyomatanyag | 106 |
| A koronák és hidak javítása | 106 |
| A színezett koronák | 107 |
| Az átlátszó előregyártott koronák | 107 |
| A csaposkorona készítése | 108 |
| Othocryl | 108 |
| A szórásos feldolgozás | 109 |
| A mintázó feldolgozás | 111 |
| Palapress | 113 |
| Ellenőrző kérdések | 115 |
| A puhán maradó akrilátok | 115 |
| A külső felpuhítás | 117 |
| A belső felpuhítás | 117 |
| A tartósan puhán maradó akrilát feldolgozása | 118 |
| A száj hőmérsékletén puhuló anyagok | 118 |
| A puhán maradó, hidegen polimerizálódó anyagok | 120 |
| A direkt-eljárás | 121 |
| Az indirekt módszer | 122 |
| Ellenőrző kérdések | 123 |
| A korona- és hídanyagok | 123 |
| A porozásos eljárás | 124 |
| A keveréses eljárás | 124 |
| Ellenőrző kérdések | 126 |
| A nem akrilát műanyagok | 126 |
| A polivinilklorid | 126 |
| A polisztirol | 127 |
| A poliamid | 128 |
| A perlon | 129 |
| Ellenőrző kérdések | 129 |
| A feldolgozási hibák és hibaforrások | 130 |
| Az anyaghiba | 130 |
| A feldolgozási hiba | 130 |
| A szerkezeti hibák | 132 |
| A kaucsuk | 135 |
| Ellenőrző kérdések | 137 |
| A fémtechnológia segédanyagai | 138 |
| A savak | 138 |
| A klórsav | 138 |
| A sósav | 139 |
| A kénsav | 139 |
| A salétromsav | 140 |
| A királyvíz | 140 |
| A fluórsav | 140 |
| A foszforsav | 141 |
| A bórsav | 141 |
| A bórax | 141 |
| Az oldó- (higitó-) szerek | 142 |
| Az alkohol | 142 |
| A denaturált szesz | 143 |
| A benzin | 143 |
| A benzol | 144 |
| A kloroform | 144 |
| Az aceton | 144 |
| A glicerin | 144 |
| Az egyéb anyagok | 145 |
| Az azbeszt | 145 |
| A grafit | 145 |
| A moldin és a plasztilin | 145 |
| A talkum | 146 |
| Az artikulációs papír (indigó) | 146 |
| A jelzőfesték | 146 |
| A faszén | 146 |
| A fémek polirozó anyagai | 147 |
| A vasoxid | 148 |
| A krómoxid | 148 |
| Az aluminiumoxid | 149 |
| A Melotte-fém | 149 |
| A Melotte-fém feldolgozása | 150 |
| A spence anyag | 151 |
| Ellenőrző kérdések | 151 |
| A beágyazóanyagok | 152 |
| Az öntéshez használt beágyazóanyagok | 152 |
| A kvarc (tüzelőanyag) | 152 |
| A kötési tágulás | 153 |
| A hőtágulás | 155 |
| A gipsz zsugorodása | 156 |
| A beágyazóanyagok nyomási szilárdsága | 157 |
| A beágyazóanyagok feldolgozása | 157 |
| A kettős beágyazás (magbeágyazás) | 158 |
| A mag nélküli beágyazás (egyfázisú) | 159 |
| A forrasztáshoz használt beágyazók | 160 |
| Ellenőrző kérdések | 160 |
| A fedőanyagok | 160 |
| A polimerizátum | 161 |
| A fedőlakk | 161 |
| A feldolgozás | 161 |
| A galvanóplasztika elektrokémiai alapfogalma | 163 |
| Ellenőrző kérdések | 166 |
| Fogászati fémtan | 167 |
| A fémek felosztása | 167 |
| A fémek szerkezete | 169 |
| A fémek olvadása | 170 |
| A fémek kristályképződése | 172 |
| Az ötvözetek | 175 |
| Az állapotábra, lehülési görbe | 175 |
| Az ötvözetek szövetelemei | 178 |
| A fémes fény és szín | 180 |
| Az elektromos- és hővezetőképesség | 181 |
| Ellenőrző kérdések | 182 |
| A fémek mechanikai és technológiai tulajdonságai | 182 |
| A nyúlékonyság | 183 |
| A keménység | 183 |
| A szilárdság | 184 |
| A rugalmasság | 186 |
| A kopásállóság | 186 |
| A halítgathatóság vagy hajlékonyság | 187 |
| Az önthetőség | 187 |
| A forgácsolhatóság | 188 |
| A fémanyagok megmunkálása szilárd állapotban | 189 |
| Az anyagveszteség nélküli feldolgozás | 190 |
| Az öntés | 194 |
| A preciziós öntvény | 194 |
| A hőtágulás | 195 |
| A zsugorodás | 195 |
| Az olvasztás és az öntés | 196 |
| Ellenőrző kérdések | 199 |
| A fémfogművek részeinek egyesítése | 199 |
| Az oldható kötések | 199 |
| Az oldhatatlan kötések | 201 |
| A hegesztés | 201 |
| A forrasztás | 202 |
| A forrasztók | 206 |
| A forrasztóanyagok előállítása és formái | 211 |
| A forrasztás módszerei és eszközei | 212 |
| A fogművek illesztése, a forrasztóanyagok megválasztása | 213 |
| A forrasztás hőforrásai | 215 |
| A forrasztás munkaművelete | 216 |
| A forrasztási helyen kialakult szövetszerkezet | 217 |
| A forrasztott kötések hibái | 219 |
| Ellenőrző kérdések | 220 |
| A fémek szövetváltozásai | 220 |
| A hőkezelés | 221 |
| A homogenizálás | 222 |
| A lágyítás | 223 |
| A nemesítés | 224 |
| Ellenőrző kérdések | 225 |
| A nemesfémek | 226 |
| Az arany | 226 |
| A platina-csoport fémei | 228 |
| Az ezüst | 229 |
| A nem nemesfémek | 230 |
| Ellenőrző kérdések | 232 |
| A fogászati ötvözetek | 233 |
| Az aranyötvözetek | 236 |
| A platinaarany | 238 |
| A fehérarany | 240 |
| A takarékarany | 240 |
| A feldolgozás | 241 |
| Az ezüstötvözetek | 242 |
| Az ezüst-palládium ötvözetek | 242 |
| A feldolgozás módja | 244 |
| Ellenőrző kérdések | 246 |
| A fogászati nemrozsdásodó (rozsdamentes) fémek | 246 |
| A nemrozsdásodó acél | 247 |
| A ferrites szövet | 247 |
| Az austenites szerkezet | 249 |
| A wipla | 250 |
| A feldolgozás hibaforrásai | 251 |
| A krómkarbid-kiválás | 252 |
| Az austenites szerkezet megóvása | 253 |
| A forrasztás hibái | 254 |
| Ellenőrző kérdések | 255 |
| A kobalt-króm ötvözetek | 255 |
| Az ötvözetek összetétele | 255 |
| Az ötvözet tulajdonságai | 257 |
| A nikkel alapú fém | 259 |
| Az amalgám | 259 |
| A Wiron-fém | 260 |
| Az ötvözet tulajdonsága | 260 |
| A Wiron-fém feldolgozása | 261 |
| Az öntés | 262 |
| A porcelán ráégetése | 262 |
| A porcelánmassza felkenése | 262 |
| A forrasztás | 263 |
| Ellenőrző kérdések | 264 |
| A fémek és ötvözetek szövetszerkezetének vizsgálata | 265 |
| A makroszkópos vizsgálat | 266 |
| A szövetszerkezet vizsgálata | 268 |
| A röntgenvizsgálat | 271 |
| Ellenőrző kérdések | 272 |
| A kerámiai technológia | 273 |
| A földpát | 274 |
| A kvarc | 274 |
| A kaolin | 274 |
| A porcelángyártás | 275 |
| A vákumban égetett porcelánfogak | 276 |
| Az előregyártott porcelánfogak | 278 |
| A szegecses műfogak | 278 |
| Az üreges (diatoikus) porcelánfogak | 279 |
| Az egyénileg készített vákuumban égetett porcelánfogak | 281 |
| A massza előkészítése | 281 |
| Ellenőrző kérdések | 282 |
| Irodalom | 282 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.