Föld és elsajátítás

Fülszöveg

d ^
Tanka Endre jogász, az MTA doktora aki, a 16 éven át sikeres polgári jogclkalinazói hivatását 1982-ben cserélte fel a főállású tudományos kutató életpályájával. A tulajdoni és birtokperekben szerzett tapasztalatai keltették fel a szerző tudományos érdeklődését, majd a földtulajdon és a földhasználat elmélyült alapkutatására ösztönözték. Ennek teh méke az 1981-ben megírt kandidátusi értekezés^ amely a termőföld árujellegének és a földtulajdonnak a rendszerkapcsolatait több tudományág ötvö-zéséveKelemzi.
A szerzőt mint az Agrárgazdasági Kutató éá Informatikai Intézet tudományos tahácsadóját elsősorban a föld-piac intézményrendszerének kiépítése és az ország EU-csatlakozásával óz e téren felmerülő konfliktuskezelés foglalkp^fatja. Ugyanakkor a földviszonyok kutatásánál a történeljiséget nemcsak a megismerés előfeltételének tekiiVti,, hanem a földpolitika támaszának is, amelynek á múlt tanulságait a jelen formálásában ^kelí hasznosítania. Nem • véletlen, hogy a szerző a... Tovább

Fülszöveg

d ^
Tanka Endre jogász, az MTA doktora aki, a 16 éven át sikeres polgári jogclkalinazói hivatását 1982-ben cserélte fel a főállású tudományos kutató életpályájával. A tulajdoni és birtokperekben szerzett tapasztalatai keltették fel a szerző tudományos érdeklődését, majd a földtulajdon és a földhasználat elmélyült alapkutatására ösztönözték. Ennek teh méke az 1981-ben megírt kandidátusi értekezés^ amely a termőföld árujellegének és a földtulajdonnak a rendszerkapcsolatait több tudományág ötvö-zéséveKelemzi.
A szerzőt mint az Agrárgazdasági Kutató éá Informatikai Intézet tudományos tahácsadóját elsősorban a föld-piac intézményrendszerének kiépítése és az ország EU-csatlakozásával óz e téren felmerülő konfliktuskezelés foglalkp^fatja. Ugyanakkor a földviszonyok kutatásánál a történeljiséget nemcsak a megismerés előfeltételének tekiiVti,, hanem a földpolitika támaszának is, amelynek á múlt tanulságait a jelen formálásában ^kelí hasznosítania. Nem • véletlen, hogy a szerző a középkori magyar földtulajdon és földhasználat szerkezetmozgását választotta akadémiai doktori értekezése tárgyául (1994).
Sajnos, nem sokan tudják, hogy a hazai földhasználat rendszere az államalapítástól fogva a XIX. század elejéig a paraszti kisüzem árutermelésére épült. Ez a jobbágytelken megszilárdult, tényleges birtokhatalommal a termelő saját érdekű,, haszonelvű gazdálkodósát valósította meg, igy közel egy évezreden át hajtóereje lett mezőgazdaságunk fejlődésének és a paraszti polgórosodósnak. A könyv -rendhagyó módon - arra vállaikozott'Kpgy egyetlen kötetben mutassa be földviszony«ink múltjának és jelenének egyes meghatározó iniizményeit, a mult fejlődési mintáit, modernizációs törekvéseit, a mai reform buktatóit és a jövő kihívásait, ilyen összevetésben középkori földfcözösségünk működése és a közösséget megtartó ereje az olvasó hasonló érdeklődésére tarthat számot, mint pélcjóul az EU-tagsM földbirtokpolitikai követelményei, amelyek ép^ nap-'jainkban kavarják fel és osztják meg a tórsadairKi közvéleményt. » ,
A múlt és a jelen e kötetben elemzett földkérdéseinek közös vonósa, hogy felvóllalctsuk éí'^^-oldósuk túlmutat a mezőgazdasógon: a magyar polgárosodás esélyeinek sorsót határosa Jieg.

Vissza