1.034.791

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország földrajzinév-tára II. - Heves megye

Szerkesztő

Kiadó: Kartográfiai Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 36 oldal
Sorozatcím: Magyarország földrajzinév-tára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-350-060-5
Megjegyzés: Színes térképmelléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A környezetünkben való eligazodás, meghatározott helyek felkeresésének lehetősége mindennapi életünk, munkánk, gyakran szabad időnk eltöltésének lényeges követelménye. Ez csak akkor teljesíthető,... Tovább

Előszó

A környezetünkben való eligazodás, meghatározott helyek felkeresésének lehetősége mindennapi életünk, munkánk, gyakran szabad időnk eltöltésének lényeges követelménye. Ez csak akkor teljesíthető, ha a nyelvünkbe szervesen beletartozó földrajzi neveket ismerjük, és azonosítani tudjuk az általuk jelölt természetes vagy emberi tevékenységgel létrehozott tereprészletekkel. Az elnevezés szorosan hozzátartozik az emberi műveltséghez. A kisebb-nagyobb közösségek tájékozódásuk érdekében mindig használtak és használni is fognak földrajzi neveket. Nem lehetett azonban minden esetben biztosítani, hogy a névhasználat - különösen a szűkebb közösségeké - a teljes nyelvközösség számára egységes legyen. Az egységes használatot nehezítették a nyelvjárási alakváltozatok, az ingadozó névhasználat, és nem kis mértékben a földrajzi nevekre vonatkozó megfelelő forrásművek hiánya. Már régen ismert eljárás, hogy az egységes névhasználat érdekében földrajzi neveket tartalmazó névtárakat adnak ki. Segítségükkel nemcsak egy-egy földrajzi név helyesen írott formáját, hanem a névvel jelölt részlet pontos fekvését és jellegét is megállapíthatjuk. Az ilyen névtárak összeállításának egyik lényeges feltétele, hogy a neveket valamely testület által alaposan megfontolt módon és jól körülhatárolt elvek szerint rendezzék. Ezeknek a feltételeknek magyar vonatkozásban - a számos jelentős előzményt és tiszteletre méltó törekvést itt most nem említve - az 1873 óta rendszeresen megjelenő helységnévtárak felelnek meg. A helységnévtárak azonban csak az államigazgatási nevek szempontjából teljesek és hivatalosak. Rajtuk kívül feltüntetik ugyan a városok és községek egyes belterületi, illetve lakott külterületi részeit, de nem tartalmazzák az egyéb típusú földrajzi neveket, pl. a hegyek, völgyek, folyók stb. nevét. A teljes földrajzinév-tárak hiányát elsősorban a térképészek érezték, hiszen a térképek készítéséhez elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatást nyújtó névanyag. Ezért a földrajzi nevek alkalmazási kérdéseivel igen gyakran térképészek foglalkoznak. A térképi alkalmazás ugyanis a nevek valamennyi típusára kiterjed, olyan nevekre is, amelyeket hazánkban eddig hivatalosan nem tettek közzé. Ugyanakkor a térképen a lehetséges változatok közül rendszerint csak egy nevet lehet feltüntetni. így a névtárak hiányában a térképeket szokás a földrajzi nevek vonatkozásában mérvadónak tekinteni. A különféle térképek azonban ugyanarra a tereprészletre néha más elnevezést alkalmaznak. Ezek a körülmények indokolták 1964-ben a Földrajzinév-bizottság megalakítását, és ezért került napirendre a földrajzi nevek kérdése az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol 1967 óta ötévenként konferenciákat tartanak a földrajzi nevek használatának nemzetközi szabványosítására. Már az első, 1967. évi genfi konferencia 4.E sz. határozata azt ajánlotta, hogy „... minden névtestület készítsen országának valamennyi szabványosított földrajzi nevét tartalmazó névtárakat, és ezeket folyamatosan helyesbítse." Ezért, és a térképészek körében már korábban felmerült igények kielégítésére a földmérési és térképészeti tevékenységet szabályozó 12/1969. (III.31.) Korm. sz. rendelet végrehajtásaként kiadott 6/1969. (III.31.) MÉM sz. rendelet kimondta, hogy a földrajzi nevek térképi használatának alapja a Földrajzinév-tár. A MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala elsőként a Földrajzinév-bizottság által megvitatott Magyarország Földrajzinév-tára /., Fontosabb domborzati, táj- és víznevek című jegyzékét 1971-ben adta ki. Ez 715 országos jelentőségű földrajzi nevet tartalmaz. A következő években egyre sürgetőbben merült fel a részletesebb névanyag iránti igény, mert a földrajzi nevek egységes használatát elősegítő névtárak nemcsak a térképészet, hanem az ebben érdekelt más intézmények és hatóságok munkájában, sőt szélesebb körök számára is igen hasznosak lehetnek. A 10/1974. (III.31.) MÉM sz. rendelet lehetővé tette a részletesebb földrajzinév-tárak összeállítását, mivel meghatározta tartalmukat, és szabályozta az egyes névcsoportok elnevezési, névváltoztatási hatáskörét. Ezen az alapon kezdeményezte a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala Magyarország Földrajzinév-tára II. megjelöléssel a 19 kötetből álló megyei sorozat összeállítását. Vissza

Tartalom

Elősző 3
Tudnivalók a Földrajzinév-tárról 5
A helységeket azonosító számok magyarázata 7
A megyei betűrendes jegyzékben a név után álló megjelölések magyarázata 8
Megyei betűrendes jegyzék 9
Helységenkénti betűrendes jegyzék 23
Melléklet
1 : 150 000 méretarányú térkép
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv