Földi János és az első magyar állattan

Előszó

BOROS ISTVÁN
Országos Természettudományi Múzeum, Budapest
(Érkezett: 1951. április 6.)
1901. április 6-át a Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei nem tűntetik fel mint emléknapot s jubileumi évfordulót. Hiába lapozzuk át az akadémiai kiadványokat, nem akadunk nyomára, hogy az 1801. április 6-án elhunyt Földi János, »az Orvosi Tudományok Doctora, a Nagyságos Szabad Hajdú Városok Kerületének rendes Orvosa, és a Jénai Physica és Minerális Tudós Társaságok Tagja« halálának 100 éves fordulóján, ünnepélyesen és hivatalosan megemlékeztek volna arról, hogy Földi, a magyar tudományos élet ébredezése idején valamelyes szerepet is játszott. Pedig 1791-ben az Akadémia felállításának első, de meg nem valósult tervében szereplő 24 rendes tag közé, annak idején, őt is felvételre ajánlották. A magyar tudományos világ legmagasabb fóruma mégsem rendezte meg a szokásos emlékülést, bár abban az időben még nem nehezedett rá ellenforradalmi hangulat, s elnöke sem dilettáns táborszernagy főherceg, hanem komoly s világhírű, nagy tekintélynek számító szakember volt. Ugyanígy nem emlékeztek meg róla a Természettudományi Társulatban sem, jóllehet régebbi gyakorlat szerint, ha az Akadémián nem is, a Közlönyben inkább szoktak mindazok emlékének áldozni, kiknek a természettudományok hazai előmozdítása ügyéhez, régebben vagy újabban több-kevesebb közük volt. Ami méltatás Földi Jánosról természettudományi részről általában ebben az időben, a századforduló körül megjelent, mindössze néhány rövid kis cikkecske, saját kezdeményezésből származó megemlékezés volt. Azok rótták le kegyeletüket velük, akik érezték, hogy Földi működése a magyar tudományos élet, a magyar biológia, különösen azonban a magyar állattan történetének fejlődésében - ha hivatalosan nem is vettek róla tudomást - mégis csak egy lépést jelentett előre, tehát haladás volt.
Jelen visszaemlékezés - mely a feledés több mint másfélévszázados homályából idézi fel őt - annak megállapítására kíván kísérlet lenni: elmehet-e emléke előtt kegyeletlenül a mai magyar tudományosság is? A nagyszabású gazdasági és társadalmi átalakulás útján menetelő ország új szemléletű biológusai, elsősorban zoológusai, viselkedhetnek-e vele szemben oly tartózkodóan, mint eddig tették? Vissza