Gömbös Gyula

Fülszöveg

Gömbös Gyula a két világháború közötti magyar politikai élet nemcsak egyik legjelentősebb, hanem egyben talán a legvitatottabb személyisége is. A vulgármarxista történetírás Gömböst fasisztának, s kormányzatának időszakát (1932-1936) a nyílt fasiszta diktatúra megteremtésére tett kísérletnek tekinti. A Gömbös-kritika egyik fontos eszköze volt az egész Horthy-rendszer politikai megbélyegzésének. Ezzel pedig hosszú évekre megakadályozták mind Gömbös valós történelmi szerepének, mind a rendszerjellegének reális értékelését. A kortársi emlékezések és az utókor értékelései egyaránt gyakran istenítik, vagy démonizálják Gömböst és történelmi szerepét. A tények reális értékelése alapján megállapítható, hogy egyik szélsőséges állítás sem indokolt. Gömbös természetesen nem volt Isten, de ördög, más diktátorokhoz (p. Hitlerhez, Sztálinhoz) hasonló vérengző gonosztevő sem. Ember volt, aki szociális helyzete, családi indíttatásai, az iskolában és más élethelyzeteiben őt ért szellemi hatások következtében kialakult politikai nézetek alapján keresett válaszokat, megoldásokat a korabeli magyar társadalom problémáira. Számos kérdést vetett fel jogosan, s alig adott okot arra, hogy ne feltételezzük: nemes szándékkal kezdeményezett lépéseket a magyar faj/nemzet felemelése érdekében. Éppen itt az ideje, hogy a bolsevikok és szocialisták, valamint a baloldali álliberálisok által rákent hitvány mázat Gömbösről is lemossuk, és láttassuk őt valóságában, hibáival és erényeivel együtt. Vissza