| I. kötet | |
| Bevezetés | |
| Ráksi Miklós: Alapfogalmak | |
| A földmérés céljai és feladatai | 5 |
| A mérés fogalma | 6 |
| A helymeghatározás alapelve | 6 |
| Mértékegységek | 8 |
| A hossz- és területmérés mértékegységei | 9 |
| A szögmérés mértékegységei | 10 |
| A térkép fogalma, csoportosítása, a méretarány | 12 |
| Földmérési térképek | 12 |
| Földrajzi térképek | 12 |
| A térkép méretaránya | 13 |
| Összefoglaló kérdések | 13 |
| Bölönyi György: Pontjelölések | |
| A pontjelölések csoportosítása | 14 |
| Ideiglenes pontjelölések | 14 |
| Cövek | 14 |
| Kitűzőrúd (jelzőkaró) | 15 |
| Jelrúd (tokos pózna) | 16 |
| Tetőjel | 18 |
| Fajel | 18 |
| Tripód, egyszerű gúla és árboc | 18 |
| Állványos gúla | 19 |
| Végleges pontjelölések | 19 |
| Birtokhatárpontok állandósítása | 20 |
| Alappontok állandósítása kővel | 21 |
| Állandósítás vasszekrénnyel, csappal, csővel | 23 |
| Külpontos állandósítás | 24 |
| Összefoglaló kérdések | 24 |
| A vízszintes mérés egyszerűbb eszközei | |
| A vetítők | 25 |
| A függő (zsinóros vetítő) | 25 |
| A merev vetítő | 27 |
| A libella | 27 |
| A csöves libella | 27 |
| A szelencés libella | 27 |
| A libella beosztásai | 29 |
| A libella állandója, érzékenysége | 29 |
| A libellák műszerhez kötöttsége, igazítottsága | 30 |
| A csöves libelákkal végezhető műveletek | 30 |
| Egyszerű hosszmérő eszközök | 32 |
| A mérőléc | 32 |
| A mérőszalag fajtái | 33 |
| Vaskeretes mérőszalag | 33 |
| Kéziszalagok | 34 |
| A mérőszalag valódi hosszának megállapítása (komparálás) | 34 |
| Összefoglaló kérdések | 36 |
| Egyszerű kitűzések és hosszmérések | |
| Az egyszerű kitűzések és hosszmérések eszközei | 37 |
| Mérési vonalak kitűzése kitűzőrudakkal | 37 |
| Kitűzés beintéssel | 37 |
| Kitűzés beállással | 38 |
| Mérési vonal kitűzése segédkitűzőrúddal | 38 |
| Egyenesek metszéspontjának kitűzése | 40 |
| Egyenes kitűzése, ha a végpontok közötti összelátást épület, fa akadályozza | 40 |
| A hosszmérés gyakorlati végrehajtása | 42 |
| A mérendő vonal kitűzése | 42 |
| A mérőszalag mérési vonalban tartása | 42 |
| A mérési pálya előkészítése méréshez | 43 |
| A mérés végrehajtása, a szegek kezelése | 43 |
| A mérési vonalon végzett méréseredmények feljegyzése | 44 |
| Vízszintes távolság számítása lejtős mérőpályán mért távolságból | 46 |
| A távolságok kitűzése | 47 |
| Megosztási adatok kitűzése azonos szélességű házhelyek esetén | 48 |
| Megosztási adatok kitűzése nem azonos szélességű földrészletek esetén | 49 |
| Az egyszerű hosszmérések és kitűzések munkaszervezése | 49 |
| Összefoglaló kérdések | 50 |
| A geodéziai eszközökkel és műszerekkel kapcsolatos optikai alapismeretek | |
| Fényvisszaverődés, tükrözés | 51 |
| Fénytörés | 53 |
| Teljes visszaverődés | 54 |
| A plánparalel üveglemez | 54 |
| A gömbtükör | 55 |
| A prizma | 55 |
| A lencsék | 58 |
| Lencsetípusok | 58 |
| A lencsék képalkotása | 61 |
| A lencsék képalkotásának élessége, a lencsék hibái | 65 |
| A lencsehibák megszüntetése | 66 |
| A távcső | 66 |
| A távcső elrendezése | 67 |
| Képalkotás a távcsőben | 71 |
| Tükrös-lencsés távcső | 72 |
| A szögprizma | 73 |
| Háromszög alapú prizma | 73 |
| Négyszög alapú prizma | 75 |
| Ötszög alapú prizma | 76 |
| A szögprizma kezelése | 77 |
| A leolvasóberendezések optikája | 78 |
| Egyszerű nagyító (lupe) | 78 |
| A mikroszkóp | 79 |
| Az optikai vetítő | 80 |
| Összefoglaló kérdések | 81 |
| Területszámítás és területosztás | |
| A terület fogalma a geodéziában | 82 |
| A területmeghatározás feladata | 83 |
| Egyszerű síkidomok területének számítása | 84 |
| Egyenes vonalakkal határolt szabálytalan idomok területének meghatározása | 84 |
| A sokszögek területmeghatározásának elve | 84 |
| Területszámítás háromszögekre bontással | 86 |
| Területszámítás trapézokra bontással | 87 |
| Sokszög átalakítása azonos területű háromszög szerkesztésével | 88 |
| Területszámítás négyzetekre és trapézokra bontással | 89 |
| Görbe vonalakkal határolt idom területének meghatározása | 91 |
| A négyzetekre bontás módszere | 91 |
| Egyenlő szélességű bontás módszere | 91 |
| A hárfa és ütközőkörző alkalmazása | 92 |
| Területmeghatározás planiméterrel | 95 |
| A planiméter működési elve | 95 |
| A poláris rudas planiméter | 96 |
| A korongos poláris planiméter | 98 |
| Az ortogonális planiméter | 98 |
| A planiméter állandójának meghatározása | 101 |
| Az állandó kerekszámúvá tétele | 102 |
| A planiméter gyakorlati használata | 102 |
| Területszámítás koordinátákból | 103 |
| Összefoglaló kérdések | 104 |
| Területosztás | 105 |
| Egyszerű idomok felosztása | 106 |
| Négyzet és téglalap felosztása | 106 |
| Rombusz és romboid felosztása az egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 108 |
| Háromszög felosztása egyik csúcspontján átmenő egyensekkel | 109 |
| Trapéz osztása legyező alakban | 110 |
| Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 111 |
| Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel szabatos eljárással | 113 |
| Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel fokozatos közelítéssel | 116 |
| Trapéz felosztása az alapra merőleges egyenesekkel | 118 |
| Szabálytalan alakú területek felosztása | 120 |
| A terület felbontása sávokra | 120 |
| Összefoglaló kérdések | 122 |
| Derékszögű koordinátamérés | |
| A részletpontok és a részletmérés fogalma | 123 |
| A részletmérés általános elvei | 124 |
| A részletpontok csoportosítása | 125 |
| A csoportosítás szükségessége | 125 |
| A részletpontok csoportjai | 125 |
| A részletpontok mérésének élessége | 126 |
| A részletmérés módjai | 126 |
| A derékszögű koordinátamérés módszerének lényege | 127 |
| A poláris koordinátamérés | 128 |
| Részletpontok felvétele előmetszéssel | 128 |
| A derékszögű koordinátamérés előkészítése | 129 |
| Mérési vonalhálózat | 129 |
| A kisalappontok megjelölése, számozása | 130 |
| A kisalappontok meghatározása | 130 |
| A mérési eredmények rögzítése | 132 |
| Mérési vázlat | 132 |
| A részletmérés további fontosabb szabályai | 134 |
| A derékszögű koordinátamérés végrehajtása | 136 |
| Derékszögű koordinátamérés alkalmazása területek önálló felmérésénél | 138 |
| A derékszögű koordinátamérés munkaszervezése | 141 |
| Összefoglaló kérdések | 141 |
| II. kötet | |
| Milyen feladatokhoz van szükség földmérési műszerekre? | 3 |
| A földmérési feladatok összefoglalása | 3 |
| A távolságok meghatározása | 3 |
| A vízszintes és a magassági szögek mérése | 4 |
| Relatív és abszolút magasság, a magasságmérés | 5 |
| A teodolit | 7 |
| A teodolit általános leírása | 7 |
| A teodolit tartozékainak részletes ismertetése | 9 |
| A műszerállvány | 9 |
| A műszertok | 11 |
| A teodolit részletes ismertetése | 12 |
| A műszertalp | 12 |
| Tengelyrendszerek | 15 |
| A távcső elhelyezése az alhidádén, áthajtás, átforgatás | 16 |
| A kötő- és az irányítócsavarok | 16 |
| A magassági kör és a hozzá tartozó berendezések | 19 |
| A magassági kör beosztásának számozása | 20 |
| A teodoliton található libellák | 21 |
| A leolvasóberendezések | 22 |
| A leolvasás | 22 |
| A becslés | 22 |
| A leolvasó mikroszkóp | 23 |
| A becslő mikroszkóp | 24 |
| A beosztásos mikroszkóp | 25 |
| Az optikai mikrométer | 28 |
| Az egyszerű optikai mikrométeres mikroszkóp | 28 |
| A koincidenciás mikroszkóp | 30 |
| A leolvasóberendezések elhelyezése | 34 |
| A megvilágító berendezések | 35 |
| Magyar teodolitok | 37 |
| Összefoglaló kérdések a teodolitról és tartozékairól | 39 |
| Vízszintes szögmérés teodolittal | 40 |
| A teodolittal szembeni követelmények | 40 |
| A teodolit felállítása | 40 |
| A pontraállás | 40 |
| Az állótengely függőlegessé tétele | 41 |
| Irányzás teodolittal | 42 |
| Az irányzással kapcsolatos fogalmak | 42 |
| Az irányzás végrehajtása | 43 |
| A két távcsőállás | 44 |
| Az irányérték | 44 |
| A vízszintes szögmérés végrehajtása | 45 |
| A vízszintes szögmérés módjai | 45 |
| A tulajonképpeni szögmérés | 45 |
| Az iránymérés | 47 |
| Összefoglaló kérdések a vízszintes szögmérésről | 48 |
| Magassági szögmérés teodolittal | 50 |
| A teodolit vizsgálata a magassági szögméréshez | 50 |
| A magassági szögmérés végrehajtása | 50 |
| A trigonometriai magasságmérés | 51 |
| Összefoglaló kérdések a magassági szögmérésről | 56 |
| Különleges szögmérő műszerek | 57 |
| Giroteodolit (pörgettyűs teodolit) | 57 |
| Kódteodolit | 61 |
| Lézerteodolit | 63 |
| Összefoglaló kérdések a különleges szögmérő műszerekről | 64 |
| A tahiméter | 65 |
| Távolságméréssel kapcsolatos fogalmak | 65 |
| A tahiméterléc | 65 |
| A tahiméterléc használata | 66 |
| Az egyszerű, állandó távolságú irányszálas tahiméter | 67 |
| Távolság- és magasságkülönbség meghatározása | 70 |
| A redukáló tahiméterek | 73 |
| A tangens-tahiméter | 77 |
| A diagram-tahiméter elve | 80 |
| Mérés diagram-tahiméterrel | 83 |
| Prizmás-tahiméterek | 85 |
| Belső bázisú tahiméter | 88 |
| BRT 006 jelű tahiméter | 90 |
| Összefoglalás | 91 |
| Összefoglaló kérdések | 92 |
| Elektronikus távmérőműszerek (fizikai távmérők) | 93 |
| A mérés elve | 93 |
| Rádiótávmérők (tellurométerek) | 94 |
| Fénytávmérők | 96 |
| Kombinált szög- és távmérőberendezések, elektronikus tahiméterek | 100 |
| Összefoglaló kérdések az elektronikus távmérésekről | 103 |
| A mérőasztal | 104 |
| A mérőasztal leírása | 104 |
| A mérőasztal felállítása | 109 |
| Összefoglaló kérdések a mérőasztalról | 111 |
| A szintezőműszer | 112 |
| A szintezőműszer ismertetése | 112 |
| A szintezés elve | 112 |
| A mérőműszer részletes ismertetése | 113 |
| Önbeálló szintezőműszerek | 116 |
| A szintezőműszer tartozékai | 118 |
| A szintezőléc | 119 |
| Magyar szintezőműszerek | 122 |
| Közlekedőedényes szintezőműszerek | 127 |
| A szintezőműszer használata | 129 |
| A szintezőműszer felállítása | 129 |
| A szintezőműszer vizsgálata és igazítása | 130 |
| A mérés végrehajtása | 131 |
| Két pont magasságkülönbségének meghatározása szintezéssel | 132 |
| Több pont magasságának meghatározása egy műszerállásból | 133 |
| Lézeres szintkitűző | 134 |
| Összefoglaló kérdések | 137 |
| A vonalszintezés | 138 |
| A vonalszintezés fogalma | 138 |
| A vonalszintezés szabályai | 139 |
| A vonalszintezés eredményének számítása | 141 |
| Összefoglaló kérdések a vonalszintezésről | 143 |
| Számítási segédeszközök | 144 |
| A logarléc | 147 |
| Műveletek végrehajtása logarléccel | 149 |
| Egyéb számítási lehetőségek logarléccel | 150 |
| Szögfüggvénytáblázatok | 150 |
| Szögfüggvények természetes értékei | 153 |
| A számológép | 155 |
| Alapfogalmak | 156 |
| A szorzás műveletének végrehajtása | 157 |
| Hatványozás | 158 |
| Négyzetgyökvonás | 160 |
| Összetett műveletek | 162 |
| Különféle táblázatok | 163 |
| Nomogramok | 166 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 166 |
| A földmérési műszerek felhasználása, gazdaságossági, szervezési kérdések | 167 |
| A földmérési műszerek felhasználósági lehetőségei | 167 |
| Gazdaságossági, szervezési kérdések | 168 |
| A műszerek beszerzése | 168 |
| Összefoglaló kérdések a földmérési műszerek felhasználásáról, gazdaságossági és szervezési kérdésekről | 169 |
| III. kötet | |
| Az előző osztályok földméréstani ismereteinek összefoglalása | 3 |
| Az első osztály tananyagának összefoglalása | 4 |
| A második osztály tananyagának összefoglalása | 7 |
| Földméréstani számítások alapjai | 11 |
| Vetülettani alapismeretek | 11 |
| A Föld alakja | 11 |
| A vetületek és a térkép | 12 |
| A vetítés | 14 |
| Vetületi torzulások | 15 |
| Különböző vetületek | 17 |
| Magyarországon a földmérési térképen használatos vetületi rendszerek | 18 |
| A vetület nélküli rendszer | 18 |
| A sztereografikus vetületi rendszer | 18 |
| A ferde tengelyű hengervetületi rendszer | 20 |
| A Gauss-Krüger-féle hengervetület | 22 |
| Egységes országos vetületi rendszer (EOV) | 23 |
| A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra | 26 |
| Redukálás az alapfelületre | 26 |
| Redukálás a vetületi síkra | 28 |
| Összefoglaló kérdések | 28 |
| Helymeghatározási alapfeladatok síkkoordináta-rendszerben | 29 |
| A helymeghatározás | 29 |
| A koordináta-rendszer fogalma | 31 |
| Különféle koordináta-rendszerek | 32 |
| A koordináta fogalma | 34 |
| A pont helyzete a síkon | 35 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 48 |
| Elektronikus számítógépek | 51 |
| Az elektronikus számítógépek működésének alapelvei | 51 |
| Programvezérlés, algoritmus, programnyelv | 52 |
| Az asztali és a zsebszámológépek kialakulása és fejlődése | 54 |
| Programozási lehetőségek | 56 |
| A számológépek osztályozása | 57 |
| A zseb- és az asztali számológépek felépítése és üzemeltetése | 59 |
| A zsebszámológép szerkezete | 59 |
| A számítási műveletek elvégzése | 65 |
| A számológépek geodéziai felhasználása | 72 |
| A matematikai függvények megoldási programja | 72 |
| A számológépek programozása | 78 |
| Geodéziai számítások elektronikus számológépekkel (Olvasmány és gyakorló példák) | 80 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 85 |
| A mérési hibák, a kiegyenlítés és a hibaszámítás alapismeretei | 87 |
| A mérési hibák | 87 |
| A mérési hibák csoportosítása | 89 |
| A pontosság és a megbízhatóság jellemzői | 94 |
| A középhiba és a súly | 95 |
| Átlagos hiba, terjedelem | 98 |
| Hibahatár | 99 |
| Relatív hiba | 101 |
| A kiegyenlítés fogalma | 101 |
| A hibaszámítás alapjai | 103 |
| A műveleti (számítási) hiba hatásai | 103 |
| Összefoglalás | 105 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 105 |
| Vízszintes alappontsűrítés | 107 |
| Magyarország felsőrendű vízszintes alapponthálózata | 110 |
| Az ötödrendű háromszögelés | 113 |
| Jelépítés | 113 |
| A pontmeghatározás mérési feladata | 116 |
| Az ötödrendű háromszögelés számítási munkái | 123 |
| A sokszögelés | 134 |
| A sokszögelés végrehajtása | 135 |
| A sokszögvonal mérése | 140 |
| A sokszögelés közben közreműködő munkacsoport | 142 |
| A sokszögvonalak számítása | 143 |
| Kétszeresen tájékozott sokszögvonal | 144 |
| A sokszögvonalak számítása zsebszámológéppel (Tájélkoztató, gyakorló példák) | 141 |
| Egyszeresen tájékozott sokszögvonal | 154 |
| Tájékozás nélküli (beillesztett) sokszögvonal | 154 |
| Központosítás | 156 |
| Koordinátajegyzék | 160 |
| Összefoglalás | 162 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 163 |
| Összetett vízszintes részletmérési feladatok | 165 |
| A vízszintes részletmérés feladata | 165 |
| Az országos felmérés | 165 |
| A helyi felmérések | 166 |
| Összefoglaló kérdések | 167 |
| A földmérési alaptérkép készítése | 168 |
| A földmérési alaptérképpel kapcsolatos néhány fogalom | 168 |
| A földmérési alaptérkép tartalma | 172 |
| A határvonalak térképezése | 172 |
| A földrészlet kialakításának elvei | 176 |
| A földrészlet kialakítására vonatkozó néhány előírás | 177 |
| A földrészlet határvonalának megjelölése | 180 |
| A művelési ágak meghatározása | 180 |
| Az alrészletek kialakítása | 181 |
| Az épületek mérése és térképezése | 182 |
| A felszín alatti és a föld feletti létesítmények | 183 |
| Egyéb építmények | 183 |
| Vizek, vízügyi létesítmények | 183 |
| Utak | 185 |
| Vasutak | 187 |
| Erdők | 188 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 188 |
| A vízszintes felmérés műszaki végrehajtásának megszervezése | 190 |
| A műszaki terv | 190 |
| Az alappontsűrítés | 191 |
| A részletpontok mérése | 191 |
| A részletmérés eredményeinek rögzítése | 200 |
| A földmérési alaptérkép készítéséhez tartozó térképezés | 205 |
| A földrészletek helyrajzi számozása | 224 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 227 |
| A domborzat ábrázolása a földmérési alaptérképen | 229 |
| A tahimetria alkalmazása magassági felméréshez | 231 |
| Összefoglaló kérdések | 232 |
| A fotogrammetriai eljárások alkalmazása a földmérési alaptérkép készítésekor | 233 |
| A fotogrammetriai módszerek alkalmazásának munkamenete | 234 |
| Automatizálási törekvések a földmérési alaptérkép készítésekor | 236 |
| Összefoglaló kérdések | 236 |
| Magassági alappontsűrítés | 237 |
| A magassági alappontok | 237 |
| A vonalszintezés csoportosítása | 237 |
| A vonalszintezés szabályai | 238 |
| A magyarországi felsőrendű szintezés rövid története, a szintezés alapfelületei | 238 |
| A felsőrendű szintezési hálózat tagozódása | 240 |
| A szintezési alappontok állandósítása az EOMA előtti hálózatokban | 242 |
| Az EOMA alappontjainak állandósítása | 247 |
| A felsőrendű szintezés végrehajtása | 252 |
| A felsőrendű szintezési alappontok adatainak nyilvántartása és beszerzése | 252 |
| A negyedrendű vonalszintezés | 252 |
| Az ötödrendű vonalszintezés | 260 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 266 |
| Összefoglaló | 267 |
| IV. kötet | |
| Az előző osztályok földméréstani ismereteinek összefoglalása | 3 |
| Az első osztály tananyagának összefoglalása | 3 |
| A második osztály tananyagának összefoglalása | 5 |
| A harmadik osztály tananyagának összefoglalása | 7 |
| A földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatos területszámítás | 11 |
| A térképezett idomok területének meghatározása | 11 |
| A papír méretváltozásának figyelembevétele a területszámításkor | 12 |
| A térképezett idomok területének meghatározásakor használatos eljárások | 15 |
| A térképi méretek felhasználásával végzett területszámítás | 15 |
| Teljes és csonkahektáros területmeghatározás | 17 |
| A hárfa és a planiméter használata | 18 |
| Grafikus és numerikus területszámítás | 19 |
| Számítás koordinátákból mechanikus számológéppel | 24 |
| A koordináta-rendszer eltolása | 26 |
| Területszámítás a természetben, illetve a térképről mért méretek együttes használata esetében | 31 |
| Területszámítás térképről mért koordinátákban | 34 |
| Területszámítás földrészlet továbbosztása esetén | 35 |
| A földmérési alaptérkép készítéséhez kapcsolodó területszámítás szabályai | 38 |
| A község teljes területének számítása | 40 |
| A számítási csoportok kialakítása és területének számítása | 44 |
| A számítási alcsoportok kialakítása és területének számítása | 47 |
| A földrészletek és alrészletek területének számítása | 48 |
| A területszámítási jegyzőkönyv összeállítása, a területjegyzék | 49 |
| A területalakítás földmérési munkái | 52 |
| A tervezés előkészítése | 54 |
| A tervezés, a kitűzési vázlat készítése, a kitűzés | 54 |
| Helyrajzi számozás a földrészlet megváltozása esetében | 58 |
| A változási vázrajz és a területkimutatás elkészítése | 62 |
| Házhelyosztás | 73 |
| A házhelyek tervezése | 78 |
| A házhelyek kitűzése és birtokba adása | 82 |
| A házhelyalakítási terv elkészítése | 84 |
| Üdülőtelkek és tartós használatba adott telkek létrehozásának földmérési munkája | 86 |
| Kisajátítás | 91 |
| A kisajátítási terv készítésének előkészítő munkái | 92 |
| A kisajátítási határvonal megjelölése és mérése | 92 |
| A kisajátítási térkép készítése | 93 |
| A területszámítás | 95 |
| A területkimutatás | 96 |
| A csereingatlanok földmérési munkái | 101 |
| Az egyszerűsített kisajátítási terv | 101 |
| A kisajátításkor készülő munkarészek | 102 |
| Kisajátítás és házhelyosztás együttes végrehajtása | 102 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 103 |
| Mérnökgeodéziai alapfogalmak | 104 |
| A mérnökgeodéziai feladatok köre | 105 |
| A mérnökgeodéziai munkák csoportosítása | 105 |
| A beruházás megvalósulásában közreműködő szervek | 108 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 110 |
| Az új ipartelep létesítésével kapcsolatos földmérési feladatok | 111 |
| Az új ipartelep vízszintes kitűzési alapponthálózata | 112 |
| Magassági alapponthálózat | 122 |
| Kitűzések | 124 |
| A vízszintes kitűzési munkálatok végrehajtása | 131 |
| Magassági kitűzés | 139 |
| Ellenőrző mérések | 142 |
| Részletmérés | 143 |
| Térképezés | 148 |
| A megvalósult állapot mérése, megvalósulási térkép készítése | 151 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 155 |
| Régi ipartelepen végzendő földmérési munkák | 154 |
| Mérési-kitűzési alapponthálózat | 154 |
| A régi ipartelep részletes felmérése | 157 |
| Vezetékkutató műszerek | 159 |
| Kutatóműszerek | 161 |
| Régi ipartelep átépítésének egyéb földmérési feladatai | 162 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 163 |
| Közműfelmérés | 164 |
| A szakági közműtérképek készítésének részletezése | 165 |
| Összefoglaló közműtérképek | 167 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 171 |
| Különleges mérnökgeodéziai feladatok | 172 |
| Az oszlopok (pillérek) elhelyezésével kapcsolatos mérnökgeodéziai feladatok | 172 |
| A darupályák kitűzési és ellenőrző mérési munkái | 176 |
| Üzemi csarnokon (épületen) belüli kitűzések és ellenőrző mérések | 181 |
| Toronyszerű építmények (tengelyének) függőlegességi vizsgálata | 184 |
| Létesítmények elmozdulásának és alakváltozásának mérése | 186 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 192 |
| Különleges magasságmérési feladatok | 193 |
| A hossz-szelvény készítése | 193 |
| A keresztszelvények készítése | 199 |
| Terepfelmérés hossz- és keresztszelvényekkel | 205 |
| Területszintezés | 209 |
| A szintvonalas térkép szerkesztése | 220 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 222 |
| Vonalas létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos földmérési feladatok | 223 |
| Az ívek kitűzése | 224 |
| Az útépítés földmérési munkái | 242 |
| A vasútépítés fontosabb földmérési munkái | 265 |
| Vízépítési feladatokkal kapcsolatos földmérési munkák | 268 |
| Vonalas létesítmények befejezése utáni földmérési munkák | 276 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 276 |
| Munkavédelem a mérnökgeodéziában | 278 |
| Általános földmérési rendelkezések | 278 |
| Néhány mérnökgeodéziai szabályozás | 280 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 282 |
| Földmérési jogszabályok | 283 |
| Átfogó jogszabály | 284 |
| Részletes jogi szabályozások | 285 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 293 |
| A földmérési tevékenység egységének biztosítása | 294 |
| Adat- és térképtárak | 295 |
| Geodéziai koordináció | 295 |
| Szakfelügyeleti vizsgálat | 297 |
| Az egység biztosításának további eszközei | 297 |
| Összefoglaló kérdések | 298 |
| A teljes földmérési anyag összefoglalása | 299 |
| Alapismeretek | 301 |
| A földmérési alaptérképhez kapcsolódó feladatok | 302 |
| Mérnökgeodéziai feladatok | 303 |
| Földmérési szakigazgatás | 303 |
Folytatás Microsoft-tal