Földműveléstan

A talajtan alapjaival

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Sipos Gábor: Földműveléstan ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	437 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	5
Előszó a második kiadáshoz	6
Előszó a harmadik kiadáshoz	6
Előszó a negyedik kiadáshoz	7
Bevezetés
A földműveléstan fejlődésének rövid története	9
A mezőgazdasági termelés feladata és sajátosságai	14
A mezőgazdasági növények növekedési és fejlődési feltételei
A növény és a környezet	17
A fény jelentősége a földművelésben	19
A fény szerepe a növények életében	19
A fényviszonyok szabályozási módjai	20
A növény és a talaj hőgazdálkodása	21
A növények hőgazdálkodása	21
A talaj hőgazdálkodása	23
A hőgazdálkodás szabályozási módjai	27
A levegő és a szél jelentősége a földművelésben	28
A légköri levegő összetétele és jelentősége	28
A talajlevegő összetétele és jelentősége	29
A szél jelentősége a földművelésben	30
A talajlevegő szabályozásának módjai	31
A szélviszonyok szabályozásának módszerei	31
A növény és a talaj vízgazdálkodása	31
A növények vízgazdálkodása	31
A talaj vízgazdálkodása	33
A talajnedvesség előfordulási formái	36
A vízgazdálkodás-szabályozás módjai	39
A talaj táplálóanyag-gazdálkodása	41
A talaj szerkezete és a szerkezet agronómiai jelentősége	43
A nagy termések elméletének alaptételei	48
Irodalom	57
Talajvédelem
A talajvédelem jelentősége	59
A talajpusztulás megjelenési formái és okai	61
Az erózió elleni védekezési eljárások	66
Biológiai talajvédelem	67
Agrotechnikai talajvédelem	71
Műszaki talajvédelem	79
A defláció elleni védekezési eljárások	80
A mezővédő fásítás	81
Irodalom	86
Telkesítés és talajjavítás
A telkesítés és a talajjavítás jelentősége	89
Telkesítési eljárások	90
Erdőirtás	90
A rétek és legelők feltörése	91
Tófenék telkesítése	92
Talajjavítási eljárások	92
Egyenetlen területek elrónázása	92
Vizenyős területek lecsapolása	93
Láptalajok javítása	96
Savanyú kötött talajok javítása	102
Szikes talajok javítása	103
Homoktalajok javítása	107
Irodalom	112
Öntözési alapismeretek
Az öntözés történetének rövid áttekintése	113
A hazai öntözés jelentősége	113
Az öntözés talajfizikai vonatkozásai	116
Az öntözés időpontját és az öntözővíz mennyiségét meghatározó tényezők	117
Az öntözés módjai	120
Barázdás áztatás	121
Sávos csörgedeztetés	122
Árasztó öntözés	123
Esőszerű öntözés	123
Altalajöntözés	127
Tereprendezés és talajegyengetés	127
Az öntözőtelepek belső berendezése	129
Az öntözés hatása hazai talajtípusokon	129
Szántóföldi növények öntözésének irányelvei	131
Rétek és legelők öntözésének irányelvei	132
Irodalom	133
Trágyázás
A trágyázás célja és rövid története	135
A trágya érvényesülését befolyásoló tényezők	137
A talaj táplálóanyag-tartalma	137
A talaj kémhatása	138
A talaj adszorbeáló képessége	138
A talaj biodinamikája	140
A hazai talaptípus-csoportok jellemzése	144
A trágyák csoportosítása	145
Az istállótrágya	146
Az istállótrágya összetétele	147
Az istállótrágya erjesztése	149
Az istállótrágya érlelés módszerei	152
Az istállótrágya érlelési és tárolási helyei	155
A trágyalé	157
Az istállótrágya hatása a talajban	158
Az istállótrágyázás irányelvei	161
A zöldtrágya	164
Egyéb szervestrágyák	168
Szalmatrágya	168
Kombájntarló	169
Kukoricaszár	169
Pillangósok tarló- és gyökérmaradványai	170
Komposzt	171
Városi szemét	172
Fekália	172
Tőzeg	173
Baromfitrágya	173
Ipari szerves hulladékok	173
A baktériumtrágyák	174
A műtrágyázás jelentősége	176
Nitrogénműtrágyák	177
Foszfátműtrágyák	180
Káliumműtrágyák	182
Magnéziumtrágya	183
Mésztrágyák	183
Gipsztrágyák	184
Nyomelemtrágyák	184
Összetett műtrágyák	185
A műtrágyák hatása a növények növekedésére és fejlődésére	187
A műtrágyázás módjai	189
A műtrágyaszükséglet meghatározása	191
A műtrágyák átalakulása a talajban	194
A műtrágyázás irányelvei	196
Foszforműtrágyázás	196
Nitrogénműtrágyázás	198
Káliumműtrágyázás	200
Irodalom	201
Szántóföldi gyomnövények
A gyomnövény fogalma és a gyomok kártétele	203
A gyomnövény fogalma	203
A gyomnövények kártétele	203
A gyomnövények terjedése	206
A gyomnövények csoportosítása	209
A termőhelyi viszonyok hatása a gyomnövényekre	213
A szántóföldi gyomnövények elleni védekezés alapvető eljárásai	217
Megelőző eljárások	217
Gyomirtó eljárások	220
A vegyszeres gyomirtás	223
A gyomirtó vegyszerek és hatásuk	223
A gyomirtó szerek hatása a különböző növényfajokra	225
A vegyszeres gyomirtás rövid technológiája	226
A gyomosság számbavételi módszerei	230
Szemmértékes módszer	230
A talaj gyommag-fertőzöttségének meghatározása	234
Szabadföldi mintavétel	234
Talajminták kimosása	235
Nehéz oldat készítése	235
A gyommagvak kiválasztása	235
Irodalom	236
Talajművelés
A talajművelés általános alapjai
A talajművelés célja	239
A talajművelés alapvető eljárásai	240
A talaj forgatása	240
A talaj lazítása és porhanyítása	242
A talaj keverése	243
A talaj tömörítése	243
A talajfelszín egyengetése	243
A talajművelést befolyásoló tulajdonságok	244
A barázdaszelet tulajdonságai	250
A tarló-barázdaszelet	250
A gyep-barázdaszelet	251
Az ugar-barázdaszelet	251
A szántás mint a talajművelés követelményei	254
A csoroszlya	257
Az ekevas	257
A kormánylemez	258
Az előhántó	260
Az altalajlazító	261
A barázdaszelet szélessége	262
A vonóerő-szükséglet	262
A szántás sebessége	263
A szántás módjai	266
A talajművelés helyes időpontja	269
A mélyművelés és a mélyítés módszerei	271
A mélyművelés hatása a talajra	272
A mélyítés módszerei	274
A mélyítés végrehajtása	275
Különleges mélyítési módszerek	277
A szántás utáni talajművelési eljárások	278
Lazítás és porhanyítás	278
A tömörítés	290
Az egyengetés	295
Talajművelési rendszerek
A talajművelési rendszer fogalma és alapelvei	297
A gyeptörés módjai	299
A trágya alászántása	301
Az istállótrágya alászántása	301
A zöldtrágya alászántása	302
Az őszi vetésű növények talajművelési rendszere	303
Talajművelés a korán lekerült elővetemények után	304
Talajművelés a későn lekerült elővetemények után	309
A tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere	310
Az őszi mélyszántás	310
A tavaszi szántás	313
A tavaszi talajelőkészítés	315
A tarlónövények talajművelési rendszere	318
Szélsőséges és öntözött talajok különleges művelése	319
Homoktalajok művelése	319
Láptalajok művelése	320
Szikesek művelése	321
Túl kötött talajok művelése	323
Eróziónak kitett talajok művelése	324
Öntözött talajok művelése	325
Az ugar talajművelési rendszere	326
Az ugar fogalma és jelentősége	326
Az ugarok osztályozása	327
Az ugar szerepe a talajtermékenység fenntartásában	328
A fekete ugar művelése	328
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek és a legújabb irányzatok	329
Jean de Brue	329
H. W. Campbell	329
T. Sz. Maleev	330
Baross László	331
id. Manninger G. Adolf	331
A mínimum tillage	332
A szántás nélküli növénytermesztés	332
A talajművelés minőségének értékelése	333
Az értékelés alapvető szempontjai	333
Az értékelés fokmérői	334
Irodalom	338
Vetésforgó
A vetésforgó elméleti kérdései
A vetésforgó fogalma és alapelemei	341
A vetésforgó jelentősége és feladata	344
A tervezést befolyásoló természeti tényezők	350
Az éghajlat	350
A domborzat	351
A talaj	353
A tervezést befolyásoló biológiai és agrotechnikai tényezők	354
A növények vízigénye	354
A növények táplálóanyag-igénye	355
A talaj szervesanyag-készlete	357
Talajuntság	360
Gyomnövények	361
Kártevők és betegségek	362
Talajvédelem	365
A főbb növények elhelyezése a vetésforgóban	366
Évelő takarmánynövények	366
Zöldtrágyanövények	367
Kapásnövények	368
Hüvelyes növények	368
Őszi kalászosok	369
Tavaszi kalászosok	370
Rostos növények	370
Olajosmagvú növények	371
Egynyári takarmánynövények	372
Az ugar	373
Az elővetemény-elmélet	373
A vetésforgó szerkezete	379
A növények elhelyezése a szakaszokon	379
A kettős termesztés	381
A forgón kívüli szakasz	382
A vetésforgók felépítése	382
A szakaszok száma és a körforgás évei	385
A vetésforgók osztályozása	388
A vetésforgó tervezésének és bevezetésének módszere
A táblásítás irányelvei	391
A táblák nagysága sík vidéken	391
A táblák nagysága dombos vidéken	392
A táblák közel azonos nagysága	392
A táblák alakja sík vidéken	393
A táblák alakja dombos vidéken	394
A táblák fekvése sík vidéken	395
A táblák fekvése dombos vidéken	395
Az úthálózat	396
A táblásítás végrehajtása	397
A vetésforgók tervezése	397
A vetésforgók bevezetése	407
Irodalom	410
Földművelési rendszerek
A földművelési rendszer fogalma	413
A legelőváltó, a parlagos és az erdőváltó földművelési rendszer	414
Az ugaros földművelési rendszer	418
A vetésváltó földművelési rendszer	420
A földművelés szabad rendszere és a monokultúra	425
A füves földművelési rendszer	427
Irodalom	429