Előszó
Ebben a tanévben a tőkés világ, a jövő évben pedig a szocialista világ gazdasági földrajzával ismerkedünk meg.
Az emberi társadalom gazdasági tevékenységével sok tudomány sokféle szempontból foglalkozik. A gazdasági földrajznak is sajátos nézőpontja van: a gazdasági tevékenység földrajzi megoszlását vizsgálja.
A földrajzi megoszlás egyrészt területi elterjedést, térbeli elhelyezkedést jelent. A gazdasági földrajz tehát azt vizsgálja, hogy mit hol termelnek és hova szállítanak. A földrajzi megoszlás mennyiségi megoszlást is jelent. Nem közömbös ugyanis, hogy hol mennyit termelnek, és hova mennyit szállítanak. A gazdasági földrajz azonban nem éri be a "hol" és a "mennyit" kérdésre adott válasszal. Vizsgálja a földrajzi megoszlás okait, a fejlődés menetét is. A földrajzi megoszlásra ugyanis természeti és társadalmi okok hatnak.
A termelés területi megoszlásáról a térkép tájékoztat a legáttekinthetőbben. Éppen ezért a térkép a gazdasági földrajz nélkülözhetetlen munkaeszköze. A tanulás során elengedhetetlen a térkép használata és ismerete. A tankönyvben bőségesen található a termelés területi megoszlását szemléltető, az összefüggéseket kiemelő térképvázlat. Ezeknek az a rendeltetésük, hogy a tankönyvben megjelölt feladatok szerint az órán közösen, csoportosan vagy egyéni önálló munkával dolgozzuk fel.
A feldolgozás az I. osztályban tanult általános természeti földrajzi ismeretekre épüljön, mert így nagymértékben megkönnyítjük és eredményesebbé tesszük a gazdaságföldrajz tanulását.
Vessük össze a tankönyv sok összefüggést tartalmazó térképvázlatait a atlasz domborzati, szerkezeti morfológiai és éghajlati térképeivel.
Az ipari termelés vizsgálatakor mindenekelőtt arra gondoljunk vissza, mit tanultunk az I. osztályban arról, milyen ásványkincsek kapcsolódnak a fedetlen és fedett ősmasszívumokhoz, a röghegységekhez, a lánchegységekhez és a vulkanikus területekhez. Így nem száraz lexikális ismeretként raktározzuk el fáradságos munkával az ásványkincsek területi megoszlását, hanem a szükséges természeti földrajzi ismeretek birtokában leolvassuk a térképről.
Ha az iparvidékek és a bányászat kapcsolatait keressük, azonal megértjük kialakulásukat, és könnyen megjegyezhetjük földrajzi megoszlásukat.
A mezőgazdasági termelés tanulmányozásakor az első lépést az ország, országcsoport, földrész éghajlati területeinek megállapítása jelentse. Ezt a feladatot az atlasz 47. oldalán elhelyezett éghajlati világtérkép segítségével minden nehézség nélkül elvégezhetjük. Ezt kövesse a termelés területi megoszlásának áttekintése.
MIvel a társadalom gazdasági tevékenységének földrajzi megoszlására természeti és társadalmi tényezők hatnak, a gazdasági földrajzi jelenségeket a természeti földrajzi és gazdaságtörténeti ismeretekkel kell összekapcsolni. A társadalmi tényezők ismerete igazít el a mai szocialista és tőkés világrendszer különbségeinek, fejlődésének megértésében.
A tankönyv térképvázlatainak és szövegének névanyagából csak a félkövér betűkkel kiemelt neveket kell tudni!
A gazdasági földrajznak a statisztika is fontos eszköze. A statisztikai adatok azonban állandóan változnak. Ezért az adatokat - a félkövér szedéssel kiemelt néhány kivételen kívül - nem szabad megtanulni! A szövegben elhelyezett táblázatokat, adatokat elemzésre, összehasonlításra, következtetések levonására használjuk fel!
A világ gazdasági földrajzának megismerésével olyan ismeretek birtokába jutunk, amelyek segítségével tájékozódhatunk a világpolitikai események sodrában is. Számos munkaterületen közvetlenül is hasznosíthajuk ezeket az ismereteket.
A tankönyv egyes fejezeteinek címe alatt a "kiegészítő anyag" megjegyzést találjuk. Ez a megjegyzés arra utal, hogy az órán kell feldolgozni a fejezet anyagát, és az órán kell elsajátítani legfontosabb részeit.
Az olvasmányok sem tartoznak a tantervben előírt kötelező anyagba. Csupán olyan kiegészítések, amelyek feldolgozására nem kerülhet sor az iskolában.
Nagyon jól felhasználható a Földrajzi Statisztikai Zsebkönyv az egyes órákon a fejlődés értékelésére, a gyakorlati órákon érdekes feladatok megoldására.
Vissza