A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Földrajzi Közlemények 1915. január-december

XLIII. kötet 1-10. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Kilikiai utam.
Irta: Dr. Lakos Béla.
A Tauruszon keresztül vezető Bagdad-vasút környéke egyike földünk legszebb vidékének, ahol piszkos, részben leégett hánok jelölik a hettiták korától... Tovább

Előszó

Részlet:
Kilikiai utam.
Irta: Dr. Lakos Béla.
A Tauruszon keresztül vezető Bagdad-vasút környéke egyike földünk legszebb vidékének, ahol piszkos, részben leégett hánok jelölik a hettiták korától a világtörténelemben annyiszor szereplő kilikiai út vonalát, mely még ma is egyetlen járható út a belső pusztaság és a Földközi-tenger partjai között. A vasút Karabunár és Csorák között 36 km hosszúságban már ki van építve, de a forgalomnak még nincsen átadva. Bár a vasút mentét érdekessé teszi a sok alagút és viadukt, mégis ennél sokkal fönségesebb az az országút, mely Boszanti Hantól Bajramliig a kilikiai kapun visz keresztül. Igaz ugyan, hogy a 90 km hosszú országút jelenleg rossz állapotban van, ezért a rajta való utazás kényelmetlen, de ezt a kényelmetlenséget bőven kárpótolja a Taurusz természeti szépsége. bajramli alatt már megszűnik a Tarzusz szurdok-völgye, megkezdődnek a füge- és az alacsony igde-vokrok, a hatalmas diófa és gyapot-ültetvények. Itt már a Taurusznak a tenger felé hirtelen lejtősödő oldalán vagyunk; ez már Kilikia. Az Ó-világban annyira híres Kilikiának a belső kis-ázsiai platóval szemben elválasztó határa talán ott lehetett, ahol a Tauruszon át vezető kilikiai út legnagyobb magasságát éri el, t. i. az 1320 métert, vagy talán ott, ahol Ibrahim basa ma is meglehetős ép állapotban lévő várának romjai vannak.
Az antik Kilikia területe ma az adanai vijalethez tartozik, de nem volt akkora, mint a mai adanai vijalet, amennyiben észak-kelet felé nem nyúlt egészen föl az Anti-Tauruszig. Keleten és nyugaton az adanai vijalet határai megegyeznek a régi Kilikia határaival, azzal a különbséggel, hogy 1912-ben még az adanai vijalethez tartozó ermeneki kazát a mult évben a koniai vijalethez csatolták. Vissza

Tartalom

I. Értekezések.
Dr. Bátky Zsigmond: Herman Ottó 39
Dr. Bátky Zsigmond: Földrajz-statisztikai adatok Horvát-Szlavonországról 293
Dr. Bátky Zsigmond: Bulgária 321
Dr. Cholnoky Jenő: Budapest földrajzi helyzete 193
Dr. Erdélyi László: Magyarország legrégibb földrajza 431
Dr. Győrffy István: Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta 257
Dr. Horváth Károly: A földrajztanítás reformja Németországban 71
Dr. Horváth Károly: A földrajztanítás segédeszközei 356
Dr. Horváth Károly: A földrajz lényege 418
Kiss Lajos: A magyar nyelvhatár 443
Dr. Lakos Béla: Kilikiai útam 1
Dr. Littke Aurél: A földrajzoktatás reformja és a háború 101
Dr. Lóczy Lajos: Suess Ede 79
Dr. Makay Béla: Herman Ottó 97
M. Dr.: Angol-orosz érdekellentétek Ázsiában 114
Dr. Milleker Rezső: Városok földrajza és dr. Prinz Gyula „Budapest földrajza" 225
Német József: Szerbia 20
Dr. Pécsi Albert: Egyszerű iránymeghatározás 65
Dr. Réthly Antal: Az északamerikai Egyesült Államok magyarsága az 1910. évi népszámlálás szerint 145
Dr. Sávoly Ferenc: Mezőgazdaság és meteorologia 333
Timkó Imre: Transzkaukázia pusztái 49
II. Apróbb közlemények.
O. Hübner's Geographisch-statistische Tabellen aller Länder der Erde (dr. Ványi Ferenc) 41
Zsebatlasz az 1915. évre (dr. Banner János) 44
Az északkeleti harctér klímájáról 45
Szibiria éghajlata 82
Klimaadatok a nyugati harctérről (R.) 90
Éghajlati adatok Szerbiáról és Boszniáról (R.) 92
Ázsiai Törökország felosztásának terve (Hézser Aurél) 93
A klimaövek eltolódása (Hézser Aurél) 128
Turkesztán jövője (Hézser Aurél) 129
Az Északamerikai Unió népessége (P. A.) 131
A Föld mohamedán lakossága (Hézser Aurél) 132
Japán népessége (Hézser Aurél) 134
Nansen Szibiriáról (Hézser Aurél) 134
A mazur tóvidék (B.) 136
Expedíciók Ázsiában és a sarkvidéken (H. A.) 139
Románia gazdasági fejlődése az utolsó ötven év alatt 246
Bulgária mezőgazdasági termelésének értéke 1910-ben (B.) 248
Sir Stein Aurél leveleiből (Halász Gyula) 307
A londoni földrajzi társaság és ellenséges államokbeli levelező tagjai 310
Sieger: Die geographischen Grundlagen der österr.-ungarischen Monarchie und ihrer Aussenpolitik (Bátky Zsigmond) 367
A megvédelmezett osztrák és magyar monarchia (Bátky Zsigmond) 376
Az új bolgár terület (Hézser Aurél) 384
Oroszország külföldi összeköttetései a háború folyamán (Pécsi Albert) 385
Oroszország és a tengerszorosok (B. Zs.) 387
A délamerikai ABC szövetség 389
Közlekedés a Panama-csatornán 389
Közvetlen vasút Magyarország és Bukovina közt 380
A nemes angolok és egy német kutató Új-Guineában (B.) 390
A párisi és londoni földrajzi társaság háborús ülései és világfelosztó tervei 390
Orosz - svéd vasúti összeköttetés (B.) 391
Új orosz vasútvonalak Szent Pétervárról a Fehér-tenger és Kola-félsziget felé (B.) 392
Payer Gyula (Littke Aurél) 451
Székesfővárosunk és a földrajzi oktatás reformja 452
Az Egyesült Államok külkereskedelme a háború alatt (Hézser Aurél) 456
Ázsiai Törökország vasútai (Hézser Aurél) 459
Ausztria idegen állampolgárainak száma 463
A románok földrajzi elterjedése (Hézser A.) 463
Az északkeleti átjáró és a világháború (Dr. R. A.) 465
Paul Hundsdörfer gen. Hun fal vy (B. Zs.) 466
Transzafrikai összeköttetés (B.) 466
III. Irodalom.
Dr. Ajtay József: A nemzetiségi kérdés (Bátky Zsigmond) 251
Alpi nostre, dalle fonti dell' Adige al Quarnaro, La regione veneta e -, Carta etnico-linquistica, 1:500 000. (B. Zs.) 248
Bátky Zsigmond: Zsebatlasz 1916. (Horváth Károly dr.) 473
Bodor Antal: Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra (dr. m. l.) 317
Brinkmann Albrecht: Heimatkunde und Erdkunde auf werktätiger Grandlage (Horváth K. dr.) 255
Cholnoky Jenő: Az erdélyi szorosok földrajzi, történeti és hadászati jelentősége (B.) 415
Dr. Erödi Kálmán: A svájci földrajztanítás (dr. Horváth Károly) 484
Fejes Zsigmond : Tanulmányút Kis-Ázsiába (B.) 485
Friederichsen Max dr.: Die Grenzmarken des europaeischen Russlands, ihre geographische Eigenart und ihre Bedeutung für den Weltkrieg (Bátky Zsigmond) 315
Gonda Béla: Magyar Adria-könyvtár (Bátky Zsigmond) 316
Horusitzky Henrik: A barlangok rendszeres osztályozása (dr. Kerekes J. Zolt.) Kereskedelmi Múzeum, M. Kir.: Balkáni piacok a háború után, keleti piacok a háború után 96
Korsch: Methodik des erdkundlichen Unterrichts (Horváth Károly dr.) 144
Dr. Krebs Norbert: Die Karpalhen als Kriegsschauplatz (Bátky Zsigmond) 251
Külügy-Hadügy (Bátky Zsigmond) 492
Lakos Béla - Németh József: Földrajz a középiskolák részére II-III. kötet (Dr. Hézser Aurél) 486
Lovik Károly: A földrajz és a háború (Horváth Károly dr.) 95
Magyar Földrajzi Intézet: Földrajzi ifjúsági olvasmányok (Horváth K. dr.) 141
Magyar Irók élete és munkái 416
Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának háborús gyűjteménye 416
Martonne, Emmanuel de -: Traité de Géographie Physique (P. A.) 142
Milleker Bódog: Délmagyarország középkori földrajza (Győrffy István) 477
Murgoci M. - Popa-Burcá I.: Romania si farile locuite de romani (Dr. Schmidt Tibolt) 489
Partsch: Der karpathische Kriegsschauplatz (Hézser A.) 481
Penck Albrecht dr.: Von England festgehalten (B. Zs.) 319
Prinz Gyula: Budapest földrajza : Néhány szó Budapest földrajzához és a magyar városföldrajzi irodalomhoz (Dr. Prinz Gyula), Dr. Milleker Rezső válasza, Néhány megjegyzés Prinz Gyula válaszára (Bátky Zsigmond), Válasz Bátky Zsigmond megjegyzéseire (Prinz Gyula), Felelet Prinz Gyula válaszára (Bátky Zsigmond) 392, 401, 402, 466, 467
Statisztikai Hivatal nyilvános könyvtárának könyvjegyzéke, A m. kir. központi (Dr. Réthly Antal) 319
Dr. Székány Béla: Kecskemét földrajza (Dr. P. A.) 484
Szüts Mihály: Szeged mezőgazdasága (dr. m. l.) 253
Turistaság és Alpinizmus. A Magas Tátra (Hézser Aurél) 485
Wachner Heinrich: Rutschungen und Schlammvulkane im siebenbürgischen Tertiaerbecken (Kerekes J. Z.) 311
Wagner P.: Die Richtlinien für die Jugendwehr und der Freiluftunterricht unserer höherer Schulen (Dr. Horváth Károly) 479
IV. Társasági ügyek.
Választmányi ülés febr. 25.-én 171
„ „ április 8.-án 172
„ „ okt. 14.-én 493
„ „ dec. 9.-én 494
Közgyűlés április 8.-án 159, 167, 169, 172, 178, 182
Előadó ülések 173, 494
Társulatközi értekezlet a középiskolai földrajzi oktatás kiterjesztése és kimélyítése tárgyában 173
A honvédelmi és kereskedelmi miniszter leirata a földrajzi reform-bizottság felterjesztésére 495
A könyvtárba érkezett ajándékok 48, 495
V. Mellékletek.
Táblázatos kimutatás Győrffy István : „Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta" című cikkéhez 288
Bulgária és a Dardanellák háborús térképe, 1:1,000.000 332
VI. Szövegképek.
Szeleike Trajanus korabeli fellegvárral 3
Krk Kuju-Dagh; jürükök által kipusztított fenyőerdő maradványai 5
Szalir Dagh; 250 m relatív magasságú középgerinc a ny. Kilikiai Taurusban 7
Adana a Szeihunnal 8
A Gök-Szu híres szurdoka a görmeli hídról 9
Az ermeneki (495 m magas) sik, háttérben a Hisszár-Daghgal 9
Nyug. Kilikiai plató 700 m magasságban az egész Kilikiát jellemző fenyőerdőséggel 11
Csörűs-Dere völgye; háttérben a 2200 m Kaszpazár-Dagh 13
Akova, a Nyugat-Kilikiai plató legnagyobb medencéje 15
Gökbölem, a Szelefkei síkság jürük lakosságának nyári tartózkodási helye 17
Transzkaukázia keleti felének térképe 51
A puszta Kjurdamjur környékén 55
A Mugan puszta Karaszutól D-re 57
Csala (Araksz iszapjának talaja) Petropavlovszknál 59
A Mugan-sztyep térképe 61
Ábrák Pécsi A.: „Egyszerű iránymeghatározás" c. cikkéhez 68, 69
Az Unió államainak vázlatos térképe 150
Magyarország legfontosabb vásárvonalai, természetes közlekedő útjai és átkelő helyei 195
A Dunanyilás vázlatos térképe 207
Az édesvízi mészkőtömb a Gellért-hegyen 209
Budapest környékének morfologiai tömbszelvénye 210
Déltirol és az osztrák tengermellék néprajzi térképe 249
A magyar nyelvhatár térképe 447
Ázsiai Törökország vasútjai 460
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv