1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földrajzi zsebkönyv 1943

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. A MAGYAR FÖLD IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.
Körösi Csoma Sándor emlékezete.
- Halálának századik évfordulójára. -
Száz évvel ezelőtt, 1842 április 11-én halt meg a Himálaja legmagasabb csúcsainak... Tovább

Előszó

I. A MAGYAR FÖLD IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.
Körösi Csoma Sándor emlékezete.
- Halálának századik évfordulójára. -
Száz évvel ezelőtt, 1842 április 11-én halt meg a Himálaja legmagasabb csúcsainak tövében, közel Tibet határához, Körösi Csoma Sándor, a tibeti nyelv és irodalom, valamint a buddhizmus első, úttörő feltárója.
Csoma utazónak is jelentékeny, sőt rendkívüli volt: több mint tizenkétezer kilométert tett meg, útjainak legnagyobb részét Ázsiában, kevés kivétellel mindig gyalogszerrel. Egyedül azért nem sorolhatjuk a földrajzi utazók és felfedezők közé, mert vándorlásának célja nem földrajzi kutatás volt. Tudjuk, hogy eredeti célja az volt, hogy a magyaroknak Ázsiában sejtett rokonait kutassa fel, de sorsa úgy akarta, hogy ezt a célját ne valósithassa meg: helyette más, de igen nagyjelentőségű feladattal került szembe, azt a legnagyobb nehézségek, hősies küzdelmek árán tökéletesen meg is oldotta. Ez a feladat azonban a nyelvészet és a művelődéstörténet területére tartozott, sőt bizonyos mértékben az összehasonlító vallástudományt is szolgálta. Csoma 1819-ben, amikor búcsút vett hazájától, már harminchat éves volt. Még kisdiák korában megfogadta, hogy ha felnő, elmegy Ázsiába. Elvégezte a nagyenyedi kollégiumot, azután a göttingeni egyetemre került; itt már határozottan orientálista tanulmányokkal foglalkozott. Kevés pénzzel, bottal a kezében, tarisznyával a vállán vágott neki az óriási, ismeretlen útnak. Vissza

Tartalom

Naptár2
A magyar föld időszerű kérdései
Dr. Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor emlékezete3
Dr. Irmédi-Molnár László: Reguly Antal emlékezete10
Dr. Cholnoky Jenő: Az erdélyi suvadásokról18
Dr. Bulla Béla: Újabb balatoni kérdések23
Dr. Bacsó Nándor: A "szeszélyes" magyar időjárás31
Dr. Fodor Ferenc: Visszafelé a honfoglalás útjain36
Dr. Rónai András: A mai Magyarország határai46
Dr. Réthly Antal: Hegyi obszervatóriumot és magashegyi kutatóintézetet a Horthy-csúcsra!55
Dr. Takács József: Új természeti nevek Magyarország térképén62
Dr. Mendöl Tibor: Az új szentistváni haza népei65
Dr. Kerekes József: A kővágóőrsi "madáritatók"69
Dr. Haltenberger Mihály: Hogyan alakult ki Budapest?74
Dr. Láng Sándor: Borsafüred80
Dr. Vitéz Temesy Győző: Maradok a Temesköz mellett!87
Időszerű földrajzi tanulmányok
Dr. Takács József: Európa háborúja a Szovjetunió ellen93
Dr. Irmédi-Molnár László: A távolkeleti hadszíntér földrajza103
Dr. Hézser Aurél: Az USA és a középamerikai helyzet115
Dr. Wallner Ernő: A közelkeleti hadszíntér120
Dr. Kéz Andor: Szibíriáról130
Dr. Szabó Pál Zoltán: A Balkén félsziget földrajzi erővonalai és Magyarország142
Dr. Koch Ferenc: A Mozambique csatorna földrajzi és hadászati jelentősége151
Dr. Pécsi Albert: A két táborra szakadt világ158
Dr. Simon Béla: Rengésálló épületek162
Dr. Gunda Béla: A műveltségi formák vándorlása168
A földrajz elmélete és tanítása
Dr. Karl János: Földrajzi tudásunk értékelése173
Dr. Bodnár Lajos: A földrajztanulás műhelyéből178
Geszti Lajos: A földrajz és a film187
Statisztikai rész
Összeállította: Dr. Pécsi Albert196
Ázsia színes térképe: melléklet239
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv