| Bevezetés | |
| Munkaerő-gazdálkodásunk két évtizede | |
| A munkaerőhelyzet mint a népgazdaság fejlődésének fontos meghatározója | 15 |
| A munkaerőhelyzet és a népgazdaság fejlődése közötti kapcsolat | 15 |
| A tervszerű munkaerő-gazdálkodás kezdete | 21 |
| A munkaerőhelyzet jellemző vonásai az első ötéves terv első három és fél évében | 21 |
| Törekvés a foglalkoztatás biztosítására | 26 |
| A viszonylagos munkaerőbőség megszűnése | 36 |
| A keresők szerkezeti összetételének változása 1949-1968 között | 47 |
| A keresők területi megoszlásának alakulása | 48 |
| A keresők nemek szerinti összetétele | 59 |
| A keresők általános és szakmai képzettségének fejlődése | 63 |
| A keresők ágazatonkénti megoszlásának változása | 73 |
| A társadalmi-gazdasági szerkezet változásának hatása a termelő és nem termelő dolgozók számának alakulására | 79 |
| A foglalkoztatáspolitika és a munkerő-gazdálkodás kapcsolata | |
| Néhány gyakrabban használt fogalom tartalma | 95 |
| Munka, munkaerő, munkaképesség | 95 |
| Munkaerőforrás és munkaerő-tartalék | 98 |
| Keresők és nem keresők | 120 |
| Foglalkoztattak és a foglalkoztatottság | 131 |
| A munkaerő-gazdálkodás eszközei és módszerei | 136 |
| A munkaerőmérleg | 137 |
| A munkaerő-gazdálkodás módszerei | 151 |
| A gazdasági fejlődés hatása a munkaerő-gazdálkodás szervezetére és módszereinek változására | 161 |
| A folglakoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás tartalmi kapcsolata | 167 |
| Folgalkoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás | 167 |
| A teljes foglalkoztatás elmélete | 169 |
| A teljes foglalkoztatás elméletének tarthatatlansága a szocializmus viszonyai között | 177 |
| A szocialista foglalkoztatáspolitika feladata | 182 |
| A foglalkoztatáspolitika feladata | |
| A munkaerő újratermelésének társadalmi befolyásolása. (A foglalkoztatáspolitika első feladata) | 189 |
| A népesség és a munkaerő újratermelésének összefüggése | 189 |
| A munkaerő újratermelésének összetevői | 191 |
| A munkaerő generációs újratermelése befolyásolásának lehetősége és módja | 194 |
| A munkaerő kulturális-szakmai újratermelésének befolyásolása | 208 |
| A munkaerő elosztásának és újraelosztásának társadalmi irányítása (A foglalkoztatáspolitika második feladata) | 216 |
| A tervszerűség tartalma a munkaerő-gazdálkodásban | 216 |
| A tervszerű munkaerő-gazdálkodás érvényesülése | 218 |
| Az anyagi ösztönzés mint a munkaerő elosztásának fontos módszere | 234 |
| A munkaerő takarékos felhasználása (A foglalkoztatáspolitika harmadik feladata) | 239 |
| A munkatermelékenység emelkedésének jelentősége | 241 |
| A termelés, a termelékenység és a foglalkoztatottság kapcsolata és ellentmondása | 242 |
| A termelékenység emelkedése és a foglalkoztatottság növekedése közötti ellentmondás | 244 |
| A munkaerő takarékos felhasználása és a termelékenység emelkedése közötti összefüggés | 251 |
| A munkához való jog biztosítása (A foglalkoztatáspolitika negyedik feladata) | 261 |
| A munkához való jog | 261 |
| A munkához való jog tartalma | 263 |
| A munkáhozvaló jog egyes feltételeinek érvényesülése | 266 |
| Foglalkoztatáspolitika és munkaerő-gazdálkodás az új gazdasági mechanizmusban | |
| Az új gazdaságirányítási rendszer hatása a munkaerő-gazdálkodásra | 275 |
| A munkaügyi irányítás néhány elemének változása | 276 |
| A bérszabályozás rendje és néhány ellentmondása | 281 |
| A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése | 290 |
| A területi munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztése | 291 |
| Az új munkaügyi mechanizmus várható hatása a munkaerő-tervezésre | 293 |
| A munkaügyi funkciók módosulása | 296 |
| A népgazdaság várható munkaerőhelyzete és az erre ható tényezők | 306 |
| A munkaerőforrás alakulásának jellemző vonásai | 306 |
| A munkaerő-szükséglet alakulása és az arra ható tényezők | 321 |
| A foglalkoztatottság várható alakulása | 333 |
Folytatás Microsoft-tal