| Bevezetés a nyelvtudományba I. rész | |
| Bevezetés | 3 |
| A nyelv hivatása | 5 |
| A nyelv az emberek érintkezésének eszköze | |
| A nyelv társadalmi jelentősége | |
| Hogyan jut az egyén a nyelv birtokába? | |
| A nyelv és a beszéd | 8 |
| Nyelv és beszéd; a kettős viszonya | |
| A nyelv és a beszéd viszonyának téves, ideális felfogása; a nyelvészeti pszichologizmus | |
| A nyelvészeti pszichologizmus cáfolata; a nyelv objektivitása | |
| A nyelvi jel | 16 |
| A nyelvi kifejezés mint a közvetített tartalom jele; a jel természete | |
| A nyelvi jel szorosabb fogalma | |
| A nyelvi jel anyagisága | |
| A nyelvi jel mint anyagi folyamatok osztálya | |
| Másodlagos jelek | |
| A jelentés | 16 |
| A jel tárgya | |
| A jelentés mint a jel alkalmazásának szabálya | |
| Általános és egyedi jelentések | |
| A jelentés mint a valóság egy részletének gondolati képe | |
| Jelentés és fogalom | |
| A jelentés objektivitása | |
| A nyelv meghatározásának továbbfejlesztése | |
| A nyelvi jel önkényessége | 21 |
| A probléma történetéről | |
| Mennyiben önkényes a nyelvi jel és mennyiben nem az? | |
| A nyelvi jel önkényességének megnyilvánulása a poliszémia és a homonimia jelenségeiben | |
| A mondat mint a közlés megvalósulásának formája | 26 |
| A jelek csak lehetséges közlések elemei; a közlés mondatokban valósul meg | |
| A közlés megvalósulásának nyelvi feltételei | |
| Nyelvi eszközök önmagukban nem elégségesek a közlés megvalósulására | |
| Nyelv és gondolkodás I. rész | 29 |
| A gondolkodás természete | |
| A gondolkodás társadalmi eredete; kapcsolata a nyelvvel | |
| Nyelv és gondolkodás különbsége | |
| Nyelv és gondolkodás II. rész | 32 |
| Az érzelem közvetett (gondolati) és közvetlen kifejezése a nyelvben | |
| Semleges és érzelmes jelek | |
| A valóságos ábrázolás mint a nyelvi kifejezés lényege | |
| A nyelv eredete | 37 |
| A kérdés valódi értelme; összefüggése az emberréválás kérdésével | |
| A származástan és az ősrégészet az ember kialakulásáról | |
| Milyen a régi nyelv? | |
| Az emberi nyelv állati előzményei; az emberi nyelv minőségileg különbözik ezektől | |
| A munka szerepe a nyelv keletkezésében | |
| Nyelv és társadalom | 45 |
| Mennyiben társadalmi jelenség a nyelv | |
| A nyelv viszonya egyéb társadalmi jelenségekhez a polgári nyelvtudomány felfogásában | |
| Marr kísérlete a nyelv társadalmi helyének meghatározására; az "új nyelvelmélet:" | |
| A marrizmus fő tévedéseinek cáfolata; felépítmény és nyelv; a nyelv "semlegességének" társadalmi alapja | |
| Sztálin nyelvtudományi írásainak jelentősége | |
| A nyelvek sokfélesége I. rész | 51 |
| Miben különböznek az egyes nyelvek | |
| A különböző nyelvek lényegi egyenrangúsága | |
| A nyelvek sokfélesége II. rész | 56 |
| A nyelvek sokféleségének alapja | |
| A nyelvek sokfélesége történeti jelenség | |
| Bevezetés a nyelvtudományba II. rész | |
| A nyelv leírása | |
| A nyelv leírásának feladata. A nyelvtan tárgya és felosztása | 5 |
| A nyelvtudomány feladata | |
| A nyelv rendszer | |
| A nyelvi rendszer leírásának nehézségei | |
| A nyelv leírásának két része; a lexikológia és a nyelvtan | |
| A szerkezetforma fogalma | |
| Szintaktikai és morfológiai szerkezetek | |
| A szerkezetformák képletbe foglalása | |
| Szintaxis, morfológia; fonetika | |
| Szintaxis I. (A mondat fogalma) | 12 |
| A mondat a legkisebb közlemény, a közlemények egysége | |
| A jól alkotott mondatok; meghatározásuk | |
| A mondathanglejtés szerepe | |
| A mondatmeghatározások történeti fejlődése | |
| Szintaxis II. (Elemi mondatok) | 18 |
| A szintaxis felépítése; az elemi mondatok; a "visszavezetés" fogalma | |
| Az ige és kiegészítései; a mondat alapformái | |
| Az alanyesetben álló főnév kitüntetett helye az ige mellett; állítmány és alany | |
| Igei és névszói mondat | |
| Az alanytalan mondatok kérdése | |
| Szükséges és tetszőleges kiegészítés | |
| Szintaxis III. (Bővítés, átalakítás) | 30 |
| Bevezetés | |
| A mondat bővítése; a bővítmények; közvetett és közvetlen alkotórészek | |
| Az átalakítás mint a mondatok továbbfejlesztésének egyik módja | |
| Példák egyszerű (egyetlen mondatot érintő) átalakításra | |
| Az átalakítás bonyolultabb, több mondatot érintő fajtái | |
| A mondatok különbsége modalitásuk szerint; kijelentő, felszólító, kérdő stb. mondatok | |
| Bővítés és átalakítás viszonya; "nukleáris" mondatok | |
| Morfológia | 40 |
| A szó mint a mondat alkotórésze | |
| Tő és rag | |
| A tő morfológiai szerkezet: eredeti és levezetett (képzett), egyszerű és összetett tövek | |
| A paradigma; a szó mint ideális egység, amelyet a paradigma képvisel | |
| Összetett alakok | |
| A szavak osztályozása; szófajváltás | |
| Fonológia I. (A fonémák) | 55 |
| A jelek felosztása hangokra; a hangok mint a jelek egységnyi kielemezhető részei | |
| A hangok osztályozásai; releváns és irreleváns különbségek; a fonéma és a változat fogalma | |
| Kötött és szabad változatok | |
| A fonémák rendszere | |
| A hangok vizsgálatának fejlődése; fonetika, fonológia | |
| Fonológia II. (A nyelv prozódikus jegyei) | 60 |
| A nyelv prozódikus jegyei | |
| A hangsúly | |
| A hanglejtés | |
| A beszédiram és a beszédszünetek | |
| A prozódikus jegyek nyelvi szerepe | |
| A szókészlet | 65 |
| A szókészlet és a szó fogalma | |
| A szó alaki értéke | |
| A szó jelölési értéke | |
| A szó szófaji értéke | |
| A szó helyi értéke | |
| A szó stílusértéke | |
| A szókészlet nagysága | |
| A szótárak terjedelme | |
| Tájszótárak, szakszótárak, írói, szótárak | 65 |
| A nyelv változása | |
| A nyelv változása. A hangváltozások; a grammatikai változások | 73 |
| A nyelv minden időben folyamatosan változik | |
| A nyelvnek minden oldala változik | |
| A nyelvi változások törvényszerűek. Ezek adják a nyelvtörténet vizsgálati anyagát | |
| A hangváltozások fontossága. A hangváltozások időbeli és térbeli korlátai; a nyelvjáráskeveredés | |
| A hangváltozások függése fonetikai helyzettől. A jelentés befolyása a hangváltozásokra | |
| Kétféle felfogás a hangváltozások lefolyására | |
| Hangtörvények vagy hangváltozási tedenciák? | |
| A hangrendszer átalakulása | |
| Az analógiás hangváltozások | |
| A grammatikai változások | |
| A szókészlet változása | 83 |
| A szókészlet állandóan változik | |
| A szó alaki változásai | |
| A jelölési érték változásai | |
| A szófaji változások | |
| A helyi érték változásai | |
| A stílusérték változásai | |
| A nyelvi változások összefüggése a társadalmi-történeti változásokkal | 92 |
| A nyelvi változások összefüggnek a társadalom életének változásaival | |
| A szókészlet összefüggése a társadalmi változásokkal | |
| A jövevényszavak | |
| Képzett és összetett szavak | |
| A jelentésváltozások | |
| A nyelvtani változások közvetett kapcsolata a társadalmi változásokkal. Nehézségek a hangváltozások ilyenirányú vizsgálatában | |
| Az állandóság és a változás dialektikája a nyelvben | |
| Az emberek öntudatlan és tudatos közreműködése a nyelv megváltozásában | |
| A nyelv belső tagolódása | 99 |
| Egy időszak nyelve sem egységes. A nyelvek földrajzi tagolódása: nyelvjárások | |
| Nyelvjárási különbségek; a nyelvjáráskutatás módszerei | |
| Nyelvi differenciáló és integráció mint a nyelvek egyidőbeli tagolódásának oka | |
| A nyelvjárások differenciáció eredményei. Ennek társadalmi feltételei; nemzetiségi; törzsi nyelvjárások, a feudális kor nyelvjárásai | |
| A nemzeti nyelv integráció eredménye. Ennek társadalmi feltételei a kapitalizmusban és a szocializmusban | |
| A nemzeti nyelv kialakulásának különböző módjai. Irodalmi nyelv és köznyelv | |
| A nyelv társadalmi tagolódása: csoportnyelvek | |
| A nyelvek rokonsága | 100 |
| A nyelvrokonság fogalma; a nyelvcsaládok | |
| A nyelvcsaládok kialakulása | |
| A nyelvtudomány módszere a nyelvcsaládok vizsgálatában: a történeti-összehasonlító módszer. A szabályos hangmegfeleltetések fontossága | |
| A grammatikai megfelelések | |
| A szókészlet összehasonlítása és az ebből levonható tanulságok | |
| Az alapnyelv rekonstruálása | |
| A nyelvtudomány története | |
| A nyelvtudomány fejlődése a XX. században | 115 |
| A görög filozófusok mint a nyelv vizsgálói | |
| Az első görög és latin nyelvtanok | |
| Az antik nyelvtudomány eredményei és hiányosságai | |
| A nyelv vizsgálata a középkorban; a "vulgáris" nyelvek nyelvtanainak megjelenése | |
| A összehasonlító-történeti nyelvészet kialakulása | |
| A nyelvvizsgálat tudománnyá válása: a nyelvtörténet törvényszerű voltának felismerése | |
| Az ujgrammatikusok felfogása és módszerei | |
| A. Meillet nyelvfelfogása | |
| A történeti nyelvvizsgálat korlátai | |
| A nyelvtudomány a XX. században | 120 |
| Saussure tanítása a nyelv rendszer voltáról | |
| A szinkrón nyelvvizsgálat előtérbe kerülése: a strukturalizmus irányzatai | |
| A nyelvtan megújítása: a formális (struktúrális) leírás | |
| A matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban | |
| A strukturalizmus fogadtatása | |
| A nyelvtudomány további feladatai | |
| A magyar nyelvtudomány történetének vázlata | 128 |
| Nyelvtanok és szótárak a XVI-XVIII. században | |
| A nyelvujítás | |
| Az összehasonlító-történeti vizsgálat kezdetei | |
| Szótárak és nyelvtanok a XIX. században | |
| Az összehasonlító nyelvtudomány kibontakozása | |
| Nyelvtörténeti munka; nyelvjáráskutatás; folyóiratok | |
| Nyelvtudományunk a felszabadulás előtti évtizedekben | |
| Nyelvtudományi munka a felszabadulás után | |
| Bevezetés a magyar nyelvtudományba I. kötet | |
| Rövidítésjegyzék | 7 |
| A magyar nyelvtudományi munka legfontosabb segédeszközeiről | 13 |
| Szótárak | |
| A szótárak kialakulása, fejlődése | 15 |
| A Magyar Tudós Társaság szótárai | 21 |
| Az értelmező szótárak: | |
| Czuczor-Fogarasi: A Magyar Nyelv Szótára | 26 |
| Ballagi: A Magyar Nyelv Teljes Szótára | 31 |
| Balassa: A Magyar Nyelv Szótára | 33 |
| A Magyar Nyelv Értelmező Szótára | 35 |
| Tájszótárak | |
| A régi Magyar Tájszótár | 42 |
| Szinnyei: Magyar Tájszótár | 44 |
| Kriza: Erdélyi Tájszótár | 46 |
| Az Új Magyar Tájszótár | 46 |
| Csűry: Szamosháti Szótár | 47 |
| Wichmann Csángó Szótár | 50 |
| Kiss-Keresztes: Ormánysági Szótár | 51 |
| Bálint: Szegedi Szótár | 53 |
| A Nyelvatlasz munkálatai | 54 |
| A szak- és műszótársak rövid áttekintése | 55 |
| Idegen szavak szótárai | 56 |
| Történeti szótárak: | |
| Mátyás Flórián szótárkisérlete | 59 |
| Szarvas-Simonyi: Magyar Nyelvtörténeti Szótár | 60 |
| Szily: A Magyar Nyelvújítás Szótára | 65 |
| Szamota-Zolnai: Magyar Oklevélszótár | 67 |
| Etimológiai szótárak: | |
| Gombocz-Melich: Magyar Etymologiai Szótár | 69 |
| Bárczi: Magyar Szófejtő Szótár | 73 |
| A Nagyszótár | 75 |
| A magyar nyelvtudományi folyóiratok ismertetése | |
| Nyelvtudományi Közlemények | 80 |
| Magyar Nyelvőr | 82 |
| Magyar Nyelv | 83 |
| Egyéb nyelvészeti folyóiratok | 84 |
| A vidéki egyetemek folyóiratai | 85 |
| Bevezetés a magyar nyelvtudományba II. kötet | |
| A magyar nyelvészeti folyóiratok szerepe, értékelése | 7 |
| Egyéb /nyelvészeti, vagy nyelvészeti munkát is segítő/ folyóiratok, kiadványok | 8 |
| Nyelvtanok | |
| A Corpus Grammaticorum | 16 |
| Egyéb, régibb nyelvtanaink | 19 |
| Balassa-Simonyi: Tüzetes Magyar Nyelvtan | 27 |
| Az akadémiai leíró nyelvtan | 29 |
| Iskolai nyelvtankönvyek | 30 |
| Népszerű nyelvi, nyelvtani összefoglalások | 33 |
| Kézikönyvek | |
| A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve | 38 |
| Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek | 42 |
| Nyelvhelyességi, nyelvművelő kézikönyvek | 46 |
| Helyesírási kézikönyvek | 56 |
| Függelék: | |
| A finnugorm nyelvtudomány legfontosabb kézikönyvei, folyóiratai: Budenz művei | 53 |
| Szinnyei finn-magyar szótára és a Nyelvhasonlítás | 55 |
| Munkácsi: Árja és kaukázusi elemek | 57 |
| Zsirai munkái | 58 |
| A Finnisch-Ugrische Forshungen és az Ungarische Jahrbücher | 60 |
| Nyelvészeti műszavak jegyzéke | 63 |
| Szemelvények a magyar nyelvemlékekből | |
| A tihanyi apátság alapítólevele 1055 | |
| A dömösi prépostság adománylevele 1138/1329 | |
| Benedek veszprémi ispán végrendelete 1171 | |
| A Halotti Beszéd és Könyörgés 1192-1195 között | |
| P. Mester (Anonymus): Gesta Hungarorum 1200 körül | |
| A Váradi Regestrum 1208-1235 | |
| Az Ómagyar Mária-siralom 1300 körül | |
| A Gyulafehérvári Glosszák 1310-1320 körül | |
| A Königsbergi Töredék és Szalagjai XVI. század dereka | |
| A Besztercei Szójegyzék 1380-1410 között | |
| A Schlägli Szójegyzék 1400-140 között | |
| A Marosvásárhelyi Sorok XV. század első negyede | |
| A Jókai-kódex 1450 körül | |
| A Bécsi vagy Révai-kódex 1450 körül | |
| A Müncheni vagy Révai-kódex 1450 körül | |
| Az Apor-kódex XV. század vége | |
| A Birk-kódex 1474 | |
| A Szabács Viadala 1476 | |
| Török Imre verses köszöntője 1485 | |
| Kisvárdai Aladár levele 1486 | |
| A Bagonyai Ráolvasások 1488 | |
| A Soproni Virágének 1490 körül | |
| Jakab prépost levele 1492 | |
| A Guary-kódex 1490-es évek eleje | |
| A Festetics-kódex 1493 körül | |
| Vér András menedéklevele 1493 | |
| Corvin János herceg levele 1502 | |
| Bezerédy Gergely levele 1504 | |
| A Winkler-kódex 1506 | |
| A Döbrentei-kódex 1508 | |
| A Margit-legenda 1510 | |
| A Példák Könyve 1510 | |
| Komlósy Mihály levele 1510 | |
| A Nagyszombati Kódex 1512-1513 | |
| A Peer-kódex XVI. század eleje | |
| A Virginia-kódex XVI. század eleje | |
| Egy ismeretlen asszony levele 1515 | |
| Egy becsületbírósági ítélet 1516 | |
| A Domonkos-kódex 1517 | |
| A Gyöngyösi Kódex XVI. század első fele | |
| A Sándor-kódex 1521 körül | |
| Zalkán László utóirata 1521 | |
| A Keszthelyi Kódex 1522 | |
| Batthyány Ferenc levele 1526 | |
| Az Érdy-kódex 1526-1527 | |
| A Székelyudvarhelyi Kódex 1528 | |
| A Tihanyi Kódex 1530-1531 | |
| Az Érsekújvári Kódex 1530-1531 | |
| Putnoky Áfra levele 1531 | |
| Csicsery András kötelezvénye 1552 | |
| Levél Batthyány Boldizsárhoz 1570 | |
| Egy udvarhelyszéki tetemrehívás 1589 | |
| Telegedy Pál levele 1594 | |
| Wathay Ferenc Énekeskönyve 1604 | |
| Egy úriszéki perszöveg 1622 | |
| A Szentesi-daloskönyv 1636, 1672 | |
| A csekekátai jobbágyok levele 1667 | |
| Hidy György testamentoma 1679 | |
| Mikes Kelemen: Törökországi Levelek 1717 | |
| Révay Miklós: A magyar öltözet és nyelv állandó fennmaradásáért 1790 | |
| Gyarmati Sámuel levele 1794 | |
| Az Erdélyi Magyar Társaság levele 1794 | |
| Határkijelölési jegyzőkönyv másolata 1800 körül | |
