kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 529 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
| Előszó | 7 |
| Alapfogalmak | |
| Bevezetés | 13 |
| A fordításelmélet története | 13 |
| A fordításelmélet fejlődése Európában | 13 |
| A fordításelmélet fejlődése Magyarországon | 16 |
| A fordításelmélet jelenlegi állása | 20 |
| A fordítás a modern életben | 24 |
| Fordítástudomány és információelmélet | 27 |
| Jelelmélet és kódolási elmélet | 27 |
| Az organikus vezérlés elmélete | 32 |
| A fordítólánc | 35 |
| Tartalmasság és terjengősség | 37 |
| Hírtartalombeli szegényedés és gazdagodás | 39 |
| Fordítástudomány és nyelvtudomány | 41 |
| A nyelvtudomány szerepe a fordításban | 41 |
| A modern nyelvtudomány problémái | 43 |
| A nyelvfejlődés várható irányai | 45 |
| A statisztikai nyelvészet | 47 |
| A nyelvtan tagolódása | 50 |
| A fordítástudományról általában | 54 |
| A fordítástudomány jellege és föladata | 54 |
| A fordítástudomány főbb problémái | 58 |
| A fordítás és a tolmácsolás | 61 |
| A fordító és a tolmács | 63 |
| A nyelvekről | 66 |
| A nyelv mibenléte és használat | 66 |
| A nyelv és a gondolkodás | 66 |
| A nyelv és a logika | 68 |
| Társadalmi és egyéni nyelv | 69 |
| Szókészlet és nyelvrendszer | 72 |
| Választás, kombináció, kapcsolás | 74 |
| A nyelvek élete az időben | 77 |
| A nyelv és a nyelvek főbb kategóriái | 77 |
| Írott nyelv, beszélt nyelv | 81 |
| Élő és holt nyelvek | 84 |
| A nyelvek rokonsága és hasonlósága | 86 |
| A nyelvi korszakok | 90 |
| A nemzeti nyelv fogalma | 93 |
| A nyelvek élete a térben | 97 |
| A nyelvek osztályozása | 97 |
| Földrajzi tagolódás és nyelvfejlődés | 98 |
| Nyelvi egyesülés és elkülönülés | 103 |
| A tájnyelvek szerepe és jelentősége | 106 |
| Kevert nyelvek és keveréknyelvek | 109 |
| Természetes és mesterséges közvetítő nyelvek | 111 |
| Az élő nyelvek száma | 111 |
| A nemzetközi és a világnyelvek | 113 |
| Vetélkedés a természetes nyelvek között | 115 |
| A mesterséges nyelvek | 116 |
| A nemzetközi konferencianyelv | 122 |
| A nyelv szerepe a fordításban | 124 |
| Nyelvi viszonylatok és fordítás | 124 |
| Egynyelvűség és kétnyelvűség | 124 |
| Nyelvi kölcsönhatások | 126 |
| Nyelvi interferencia-jelenségek | 129 |
| A kétnyelvi viszonylatok szempontjai | 131 |
| A kétnyelvi viszonylatok gyakorisága | 132 |
| Kiindulónyelv, célnyelv és közvetítőnyelv | 135 |
| Nyelvtudományi és fordítástudományi egységek | 136 |
| Az egyetemes nyelvi kategóriák | 136 |
| A szófajok és a mondatrészek | 139 |
| A nyelvtudományi szegmentálás | 144 |
| A morféma és a morfematika | 146 |
| A szó mint nyelvi egység | 149 |
| A fordítástudományi szegmentálás | 151 |
| Általános szóelmélet | 152 |
| Az önálló szó alkotóelemei | 152 |
| A fogalomegység | 156 |
| Az értelmezőegység | 157 |
| A szó hírtartalma | 159 |
| Az etimológia | 162 |
| A szemantika | 164 |
| A külvilág szerepe a nyelvben és a fordításban | 166 |
| A nyelvi valóságháttér | 166 |
| A valóság és a helyzet | 168 |
| A valóság elemzése | 170 |
| A valóság tagolása | 172 |
| A metalingvisztika | 175 |
| A fordítás célja és rendeltetése | 177 |
| Általános fordítástudomány | |
| A fordítás logikája, metodikája és technikája | 181 |
| A fordítás logikája | 181 |
| A fordítás és a tolmácsolás meghatározása | 181 |
| Fordíthatóság és fordíthatatlanság | 184 |
| A fordítási művelet logikai szakaszai | 190 |
| A logikai kapcsolatok jelentősége | 194 |
| Egyenértékűség és hasonértékűség | 198 |
| A fordítás metodikája | 201 |
| A dokumentáció | 201 |
| A szótárakról | 203 |
| A fordítási művelet metodikai szakaszai | 207 |
| A fölkészülés | 213 |
| Az előzetes döntések meghozatala | 213 |
| A fordítástehcnika alaki műveletei | 216 |
| A fordítás alaki része | 216 |
| Explicitás, implicitás, kompenzálás | 219 |
| A transzponálás | 220 |
| A tükrözés alaki része | 224 |
| Amit nem szabad lefordítani | 2269 |
| A fordítástechnika tartalmi műveletei | 229 |
| A fordítás tartalmi része | 229 |
| Az adaptálás és a travesztiálás | 232 |
| A modulálás | 236 |
| A tükrözés tartalmi része | 238 |
| Amit nem kell lefordítani | 240 |
| A fordítás alanyi tényezői | 244 |
| Az egyéniség szerepe | 244 |
| A fordító meghatározása | 244 |
| A fordítói érzék | 247 |
| Művészet vagy mesterség-e a fordítás? | 251 |
| A fordító mint társszerző | 253 |
| A főbb fordítói munkamódszerek | 256 |
| A fordítással párhuzamba hozható rokon tevékenységek | 258 |
| A nyelvismeret szerepe | 260 |
| Az "anyanyelv" fordítástudományban | 260 |
| Saját nyelv és fő nyelv | 262 |
| Aktív és passzív nyelvismeret | 264 |
| Tanulás és felejtés | 266 |
| A nyelvismeret és a tárgyismeret viszonya | 269 |
| A tárgyismeret szerepe | 272 |
| A fordítóval szemben támasztott követelmények | 272 |
| A fordító szókincse | 274 |
| A fordítói munkaközösségek | 278 |
| Fordítóképzés és képesítés | 280 |
| A szakosodás szükségessége és korlátai | 283 |
| A fordító és a fordítás | 284 |
| A megbízó és a közvetítő szerepe | 284 |
| A fordító mint informátor és propagátor | 287 |
| A fordító megjegyzései | 289 |
| Az újrafordítások indokoltsága | 290 |
| A fordítói etika | 291 |
| A fordítót megillető jogok | 293 |
| Copyright és plágium | 296 |
| A fordítás tárgyi tényezői | 298 |
| A szövegről általában | 298 |
| A szöveg alkotóelemei | 298 |
| Szövegrészlet és szövegösszefüggés | 302 |
| Szövegháttér és nyelvezet | 304 |
| Az alapszöveg és a fordítás | 307 |
| Makro-és mikroanalízis | 311 |
| A kiindulónyelvi szöveg | 313 |
| Mit és miből fordítsunk? | 313 |
| Könyvek, folyóiratok, kéziratok | 317 |
| Az alapszövegek leggyakoribb hibái | 318 |
| Az alapszöveg eredete és jellege | 322 |
| Az előszerkesztési munka | 325 |
| A célnyelvi szöveg | 329 |
| A lefordított szöveg a fordításelméletben | 329 |
| Lehet-e a fordítás jobb mint az eredeti? | 333 |
| A fordító a fordított szöveg lektora | 339 |
| A célnyelvi szöveggel szemben támasztott követelmények | 340 |
| Az utószerkesztési munka | 345 |
| Különleges fordítástudomány | |
| Elemtan és szótan | 349 |
| Elemtan | 349 |
| Fonetika és fonológia | 349 |
| A prozódia | 351 |
| A helyes kiejtés | 354 |
| A helyesírás | 357 |
| A transzliteráció | 363 |
| Az új magyar helyesírás | 365 |
| Szóalaktan | 369 |
| Egyszerű és összetett szavak | 369 |
| Nem, szám és paradigmatikus alak | 372 |
| A szócsaládok | 377 |
| A szótő és a tőszó | 379 |
| A szómezők | 380 |
| Alakpárok, szópárok és képzőpárok | 383 |
| A szó járulékos elemei | 385 |
| A paradigmajelek és ragok | 389 |
| Szójelentéstan | 391 |
| A polivalencia | 391 |
| A jelentésmezők és a poliszémia | 394 |
| A homonimia | 397 |
| A szinonimia | 399 |
| A jelentésváltozatok esetei | 401 |
| Egyéb szótani problémák | 406 |
| A szóalkotás | 406 |
| Idegen eredetű szavak a nemzeti nyelvekben | 409 |
| A nemzetközi szavak | 414 |
| A hamis barátok | 416 |
| A vándorszavak | 419 |
| Szerkesztéstan | 421 |
| Az ige a mondatban | 421 |
| A főbb igetípusok | 421 |
| Igemódok és igeidők | 422 |
| A segédigék | 426 |
| Tárgya és tárgyatlan igék | 432 |
| Visszaható, műveltető és szenvedő igealakok | 435 |
| Az ige járulékos elemei | 438 |
| Az igenevek | 443 |
| A szókapcsolatok | 446 |
| A szókapcsolatokról általában | 446 |
| A jelzős szerkezetek | 448 |
| A birtokos szerkezetek | 451 |
| A fokozás | 454 |
| A viszonyszó | 456 |
| A mondat | 459 |
| A mondat és a közlés viszonya | 459 |
| A mondatformák | 461 |
| A szórend | 465 |
| Egyeztetések és vonzatok | 467 |
| Kötőszók és módosítószók | 471 |
| A nyelv kifejezésmódja | 473 |
| A nyelvesztétika | 473 |
| Formagazdagság és formaszegénység | 475 |
| A kifejezésmódról általában | 476 |
| A személyes és személytelen kifejezésmód | 477 |
| Analitikus és szintétikus kifejezésmód | 479 |
| Igét vagy főnevet kedvelő kifejezésmód | 481 |
| Állító és tagadó kifejezésmód | 482 |
| Stilisztika | 484 |
| Stilisztika a szótanban | 484 |
| A szóválasztás | 484 |
| Kétes értelmű szavak és gyűjtőszavak | 485 |
| Logikátlansáok és anakronizmusok | 486 |
| A terminus technicusok és a terminológia | 488 |
| A terminológiai szabványosítás | 490 |
| Stilisztika a szerkesztéstanban | 492 |
| Grammatika és stílus | 492 |
| Frázisok, idiomatizmusok, klisék | 493 |
| A trópusok | 494 |
| Makaróni nyelv és stílus | 496 |
| Nyelvújítás és nyelvművelés | 497 |
| A szakirodalmi szövegek stílusproblémái | 500 |
| A szaknyelvekről általában | 500 |
| A szakszövegek stílusa | 501 |
| Az argó és a zsargon | 502 |
| A durva kifejezések fordítása | 504 |
| A filmszövegek | 506 |
| Hűség és egyezőség | 508 |
| A fordítói hűség | 508 |
| A kongenialitás | 510 |
| A kongurencia | 511 |
| A kongurencia követelményei | 512 |
| A fordítói tévedések | 514 |
| Az áthallás | 516 |
| A félrefordítások | 518 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.