Pénzpiacok szabályozása Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

'Forgács Péter: Pénzpiacok szabályozása Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-8375-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kétszintű bankrendszer és a tőkepiaci finanszírozás feltételeinek megteremtésével elindított magyarországi piacgazdasági átmenet az ezredfordulót követően egy életképes piacgazdaság kialakulásához vezetett. 2004. május l-jétől, Magyarország európai uniós tagfelvételével, az addigi erőfeszítések egyrészt elismerést nyertek a fejlett piacgazdaságok részéről, másrészt a magyar gazdaság, ezen belül a pénzügyi szektor előtt új, minőségibb fejlődési pályák nyíltak meg.
Az utóbbi négy évben stabilizálódott a magyar gazdaság két százalékpont feletti gazdasági növekedési többlete az európai uniós átlaghoz képest. Ez a kedvező eredmény nagymértékben elősegíti az ország gyors felzárkózását az EU-tagállamok fejlettségi szintjéhez. Az infláció mértéke mindeközben folyamatosan csökken, ami elsősorban a maginflációs mutató alakulásában érhető tetten: 2005. év közepétől a maginfláció tartósan 2 százalék alá süllyedt, az év egészére pedig 3,5 százalék körül volt a fogyasztói árszínvonalnövekedés. Az infláció 2005-ben - és vélhetően 2006-ban is - a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös döntésével kitűzött inflációs céloknál kedvezőbben alakul. Ezek a fejlemények lehetővé tették, hogy az évenkénti inflációs célok helyett a kormány és az MNB a 2007-2009-es időszakra a felzárkózó magyar gazdaság számára az árstabilitással konzisztens 3 százalékos középtávú inflációs célt tűzzön ki. A konvergenciapálya fontos állomása az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II) történő belépés, ami várhatóan nem igényli a jelenlegi monetáris rendszer megváltoztatását, ugyanis a monetáris politika az ERM II-ben is a kitűzött inflációs célok elérésére fog törekedni. A sávon belüli árfolyam-stabilitás a hosszú távú árfolyam-várakozások lehorgonyzásával érhető el, amihez a konvergencia hitelességének javulására van szükség.
A jegybanktörvény értelmében a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika 2001 közepétől az inflációs célkövetés rendszerében működik, amit egy széles sávos rögzített árfolyamrendszer egészít ki. Vissza

Tartalom

Előszó (Lentner Csaba) 7
I. A monetáris szabályozás néhány pénzelméleti kérdése (Huszti Ernő) 13
1. A gazdasági növekedés és a pénzmennyiség viszonya 15
2. A fizetőképes keresletet determináló tényezők és összefüggéseik 18
3. A hitelezés és pénzellátás hatása a növekedésre 28
II. Kolozsi Pál - Lentner Csaba: A magyar jegybanki szabályozás és monetáris politika
az európai integrációs folyamat tükrében 33
1. A történelmi előzmények 33
2. A jegybank monetáris politikai paradigmaváltása 37
3. Az MNB tevékenységének új szabályozása és monetáris politikájának eszközei 39
4. A magyar monetáris politika 2001-es módosítása 46
5. Inflációs célkövetés Magyarországon 47
6. Monetáris politika az eurózónában 53
7. A pénzügyi stabilitás fenntartásának koordinálása 67
III. Báthy Anna - Csere Bálint - Csonka Judit: A hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatást végző egyéb szervezetek
jogi szabályozása 68
1. A hitelintézetek szabályozása 68
2. A pénzügyi tevékenységet végző egyéb szervezetek 109
IV. Seregdi László: Az Európai Unió hitelintézetekre vonatkozó szabályai és azok alkalmazása Magyarországon 121
1. A közösségi jogrend 122
2. Az EU-csatlakozást megelőző helyzet értékelése 128
3. Az Európai Unión belüli egységes szabályozás kialakításának indokai 133
4. A legfontosabb EU-direktívák és azok alkalmazásának rövid bemutatása 135
5. Az EU-csatlakozásból következő várható változások a magyar
bankrendszerben 176
6. Összefoglalás 184
V. A tőzsdei tevékenység szabályozásának főbb területei (Horváth Zsolt) 185
1. A szekciótagság feltételei 185
2. Azonnali kereskedés 187
3. A tőzsde működése 202
4. A tőzsde szervezete 209
5. A tőzsde szabályozási funkciója 216
6. A tőzsdei kibocsátókra vonatkozó tőzsdei szabályozás 221
VI. Horváth Andrea: A magyar biztosítási piac szabályozása és fejlődésének főbb állomásai 228
1. Hasonlóságok és különbözőségek az EU régi és az új kelet-közép-európai tagállamai és Magyarország esetében 228
2. Új értékesítési csatornák az utóbbi években 235
3. A biztosítási piac működésének szabályozása 238
4. SOX 269
VII. Seregdi László: A PSZÁF jelenlegi helyzete, szerepe, a várható, illetve indokolt változások 271
1. A szervezet létrehozásának szükségessége 271
2. A bankfelügyeleti tevékenység fejlődése Magyarországon 272
3. A PSZÁF feladatai és szerepe a hitelintézetek felügyeletében 273
4. A PSZÁF által végzett tevékenységek 276
5. A jövőben várható változások 286
VIII. Forgács Péter: A Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Rt.
működésének és az államadósság kezelésének főbb szabályozási kérdései 288
1. A Magyar Államkincstár megalakulása, jogállása 288
2. A Magyar Államkincstár feladatai, hatásköre 289
3. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. megalakulása, jogállása 296
4. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. feladatai, hatásköre 298
Mellékletek 303
I. sz. melléklet - Háromoldalú megállapodás a pénzügyi rendszer stabilitásáról 305
II. sz. melléklet - A tőzsdei bevezetés menete 310
III. sz. melléklet - A biztosítási szektorra vonatkozó jogszabályok 311
IV. sz. melléklet-A PSZÁF ajánlásai, irányelvei és módszertani útmutatói 316
Felhasznált szakirodalom 320
A könyv szerzőinek szakmai életrajza 323
Ábrák és táblázatok jegyzéke 327

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem