Fornet Kornél 1848-as honvédőrnagy, amerikai ezredes élete

Előszó

Vége a háborúnak, a pusztítás démona végigszáguldott hazánkon, rombadöntve évszázadok kultúráját. Vesztes fél vagyunk és a kibontakozásnak még csak halvány lehetősége dereng a távol messzeségében. Most van leginkább szükségünk biztatásra és segítségre. Történelmünk folyamán mindig bebizonyosodott, hogy a magyar csak önmagára számíthat, idegen segítségre soha. Csak a magunk erejéből emelkedhetünk fel, ehhez szükség van minden erőforrásra. Ha visszanézünk a múltba, végigtekintünk a számtalan viszontagságon, azt látjuk, hogy voltak hazafiak és férfiak, akik úrrá lettek a legmostohább körülményeken is, nem vesztették el hitüket, bebizonyítva, hogy a magyarnak igenis jussa van legalább annyira, mint a többi népnek. Szabadságharcunk idején számos példáját láthattuk a férfiúi bátorságnak és rátermettségnek. Közülük egynek életével szeretnék kissé részletesebben foglalkozni. Fornet Kornél élete példaként lebeghet előttünk a mai nehéz viszonyok között. Hazája hívó szavára mindent otthagyott, majd menekülni kényszerülve új hazát keresett, ott új életet teremtve magának. Midőn második hazája szólította fegyverbe, habozás nélkül eleget tett kötelezettségének, vitézül harcolva újból a szabadságért. És bár Amerika mindent megadott fogadott fiának, ő az első alkalmat felhasználva visszatért szülőföldjére, amelyért harcolt, élt és dolgozott. Kapocs volt ő Magyarország és az Újvilág között, melyre talán most nagyobb szükség van, mint valaha. Szükségünk van rá, hogy tudják, kik voltunk és kik vagyunk, hogy közömbös részvétlenség helyett rokonszenvvel nézhessenek reánk. Ezt a megismertetést szeretné szolgálni ez a kis könyv is. Vissza