Források az ókori görög zeneesztétika történetéhez

Tartalom

ELŐSZÓ 5
I. MÍTOSZ, KULTUSZ 9
1. A megszállott költő 15
2. Amphión 23
3. Linos 25
4. A Szirének 27
5. Orpheus és a Szirének 29
6. Thamyris 31
7. Apollón és Marsyas 31
8. Hésiodos és a Múzsák 33
9. Az ének varázsa 35
10. Hermés, a lant feltalálója 37
11. Athéna, az aulos feltalálója 39
12. A pythói nomos eredete 41
II. A KLASSZIKUS KOR 45
A) PYTHAGOREUSOK 53
1. Zene és misztika 53
2. A világmindenség harmóniája 57
3. A zene kathartikus és nevelő hatása 59
4. A harmónia arányainak felfedezése 65
5. Akusmatikusok és mathématikusok 71
6. Zene, számok, tudomány 71
7. Hangok és harmónia 73
8. Zene és matematika 79
B) HÉRAKLEITOS 83
A harmóniáról 83
C) PRATINAS 85
Az aulos-játékosok ellen 85
D) DAMÓN 87
1. Az éthos-elmélet 87
2. Platón a zenének a törvényekre gyakorolt hatásáról 89
E) A KORAI SZOFISZTIKA 91
III. A KLASSZIKUS MŰVELTSÉG VÁLSÁGA 93
A) ÚJÍTÓK ÉS KONZERVATÍVOK 99
1. „Jobb mindig az újabb!" 99
2. Stílusváltozások; a kétféle zene 99
3. A ritmus túlsúlya 103
4. A költő mint tanító 103
5. Orpheus, a kultúrateremtő 107
6. Az újítások védelmében 109
7. Támadás az éthos-elmélet ellen 111
B) DÉMOKRITOS 113
1. A hang és a hallás 113
2. A zene helye az emberi műveltség kifejlődésében 115
C) PLATÓN 117
1. Ragaszkodjunk a hagyományokhoz! 117
2. A helyes zene 119
3. Szépség a képzőművészetben és a zenében 121
4. Zene és matematika 123
5. Régi és új zene - régi és új közönség 127
6. Zene, mimésis, éthos 131
7. A zene társadalmi szerepe, helye a nevelésben 151
8. A harmónia keletkezéséről 209
9. Zenei harmónia - a lélek harmóniája 211
10. Világlélek és zenei arányok 211
D) ARCHYTAS UTÁNI PYTHAGOREIZMUS 213
1. A szférák zenéje 213
E) ARISTOTELÉS 219
1. A hang keletkezése és a hallás 219
2. Az ellentétek egysége a zenében 233
3. Zeneelmélet és matematika 235
4. Zene, ritmus, mimésis 237
5. Hangerő, dallam, ritmus 241
6. A zene szerepe a társadalomban és a nevelésben 245
F) A ZENE ELLENFELEI 271
1. Ephoros a zenéről 271
2. Diogenés a zenéről 273
IV. A HELLENISZTIKUS ES ROMAI KOR 275
A) A ZENEELMÉLET FŐ IRÁNYAI 283
1. Organikusok, kanonikusok, Aristoxenos-követők 283
2. A pythagoreusok és az Aristoxenos-követők jelentősége 287
3. Az Aristoxenos-követők és a pythagoreusok közti különbségről 287
4. Pythagoreus zeneelméleti elemek 291
B) ARISTOTELÉS TANÍTVÁNYAI 293
1. Theophrastos kritikája a pythagoreusokról 293
2. Theophrastos a zene hatásáról 303
3. Aristoxenos a zeneelmélet feladatairól 303
4. A régi és az új zenéről 307
5. A zene hatása a lélekre 309
6. Hérakleidés Pontikos a hangnemekről 311
7. A zene jelentőségéről 315
8. Miért leli mindenki örömét a ritmusban? 317
9. Miért egyedül a hallott dolgoknak van éthosa az érzékletek közt? 319
10. Dallamok és éthosok 319
11. Egyes hangnemek jellege 319
12. A hang keletkezése 321
C) HÉRAKLEIDÉS 323
A hangok keletkezéséről 323
D) A STÓIKUSOK 329
1. A dallam és a ritmus hatásáról 329
2. Diogenés Babylónios a zene jelentőségéről és hatásáról 329
3. Az ifjabb Panaitios a mértani és zenei arányokról és távközökről 339
4. Poseidonios a zene eredetéről 341
E) EPIKUROS ÉS ISKOLÁJA 343
1. A zene és a zeneelmélet értékelése 343
2. Philodémos vitája Diogenés Babylóniosszal 347
3. A kozmikus harmónia ellen 367
F) A RÓMAI KOR. ÖSSZEGZÉS ÉS LEZÁRÁS 371
1. A forma hatásának túlértékelése 371
2. A zenéről 371
3. Az összhangzatok arányai 419
4. Zenei változások - lelki változások 425
5. A muzsikus útja az eszményi szép felé 429
6. Plótinos a szépről 431
7. A zene szerepe és hatása a nevelésben , 437
8. A zene társadalmi jelentősége 443
9. A dallamok éthosáról 447
10. Férfias és nőies dallamok 449
11. A ritmusformák éthosa 449
12. Lélek és zene 455
13. Sextus Empiricus a muzsikusok ellen 457
RÖVIDÍTÉSEK 481
ÁLTALÁNOS BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ 483
A SZÖVEGKIADÁSOK JEGYZÉKE 485
JEGYZETEK 489
Első rész 489
Második rész 493
Harmadik rész 498
Negyedik rész 512
FÜGGELÉK 541
Néhány szó a görög zeneelméletről 541
A fontosabb zenei kifejezések és elnevezések magyarázata 547
NÉVMUTATÓK 561
Ókori szerzők 561
Modern szerzők 573

Témakörök