Források és kutak a Zempléni hegyvidéken

Előszó

Részlet:

"A víz döntő jelentőségű helyet képvisel az ember gazdasági tevékenységében és az életfenntartással összefüggő mindennapi szükségletében. A különböző földrajzi fekvésű és éghajlatú területek különböző vízellátási módokat alakítottak ki. A vízbőség vagy a vízhiány rányomja a bélyegét a területre, nagyban befolyásolja annak a gazdasági tevékenységét. Mindkettő kifejleszti az anyagi kultúrában a maga sajátságos vízszerzési, víztartási, vízhordási, illetőleg vízelvezetési lehetőségeit, módjait és eszközeit. Ezek éppenúgy állandósulnak és hagyományozódnak, mint a gazdasági élet egyéb kultúrjavai. Ebből következik, hogy a kutak és a vízellátás egyes eszközei, elemei az etnikum jellegéhez és körülhatárolásához éppenúgy hozzátartoznak, mint annak a tájegységnek más építményei és eszközei. A vízellátással kapcsolatban kialakult szokások és sajátságos formák éppenúgy hagyományozódnak, mint pl. a ház vagy a gazdasági melléképületek hagyományos formái. Azonban abból a tényből pl., hogy Kelet- és Közép-Európában a gémeskút az általános kúttípus, még nem következik, hogy jellemző is minden kisebb tájegységre azon a területen. Legfeljebb domináns szerepe van Kelet- és Közép-Európában. De ezen belül is számtalan olyan formai, elembeli eltéréseket találunk, amelyek külön-külön egy bizonyos tájegységre jellemző tulajdonsággal bírnak. Pl. a béleletlen, illetőleg téglabélelésű gémeskutak az Alföldön általánosak, jellemzők, a Hegyközben véletlenek, kivételek." Vissza

Fülszöveg

A miskolci Herman Ottó Múzeum nyolcadik Évkönyvét nyújtja át e kötetével a történeti tudományok iránt érdeklődő olvasóknak.
A tanulmányok és ismertetések sorából kibontakozik az a munkásság, amelyet a múzeum kutatói, a múzeum köré felsorakozott külső munkatársak, a szaktudományok különféle ágában legújabb eredményeikkel elértek.
A kötet elejét ismét a Herman Ottó Archívum foglalja el. Ezzel kíván a múzeum névadójának munkás életéről további ismeretlen részleteket feltárni.
Az utána következő tanulmányok a tudományok széles skálájában tárják fel a legújabb kutatások eredményeit.
Régészeti, településtörténeti, vártörténeti, gazdaságtörténeti, iparművészeti, társadalomtörténeti és néprajzi feldolgozások új ismeretanyaggal gazdagítják Borsod-Abaúj-Zemplén megye történelmi múltjának körét.
A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóját az Évkönyv azzal ünnepli, hogy a miskolci levéltár regesztáit foglalja össze és ezzel segítséget kíván nyújtani 1919. eseményeinek további kutatásához.
Az iskolák, helytörténeti szakkörök, s nem utolsósorban az egyéni kutatók számára készült ez az Évkönyv is, hogy szaktudósai dolgozatainak közlésével szakismereti és módszertani segítséget nyújtson. Egyben a miskolci múzeum külföldi partnereinek nyújtja át ezt a kötetét reprezentatív cserepéldányként. Vissza