Emlékkönyv 50

Előszó

Szülőfalud, ahova hazahív az iskola...
Nemesócsa történetéből
Nemesócsa község polgárai a környező magyarlakta községekhez hasonlóan az 1948-ban napvilágot látott 2A5. számú törvény alapján szükségét érezték egy, a felnövekvő magyar generációk értelmi fejlődését szolgáló intézmény létrehozásának. A szellemi munka irányításában a községi elöljáróság és az értelmiség vállalt oroszlánrészt. Újraszervezik a magyar tannyelvű alapiskolát. Mindez egy olyan községben történt, melynek történelmi gyökerei a középkorba nyúlnak vissza.
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a község már a 10. században lakott település volt. Az első okleveles említés 1264-ből való, amikor IV. Béla Oucha et alias Oucha néven a falut a csallóközi prépostságnak adományozza. Ettől az időtől számítva neve különféle szóösszetételekben fordul elő: Olcha, Nagholcha, Oltsa, Nemes Oltsa, Nemesch Olcscha, Nemes Olcsa. 1920 óta a község Zemianska Olca, illetve Nemesócsa néven szerepel.
Nemesócsa Csallóköz délkeleti részén, a Dunától mintegy tíz kilométerre, 113 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Határát átszeli a pozsony-komáromi főút, a vasút, és több mellékút. Határos Ekel, Megyercs, Gúta, Bogyarét, Bogya, Zsemlékes, Tany, Nagykeszi és Szántóér településekkel.
Nemesócsa mintegy 2700 lelket számláló nagyközség. Lakossága vegyes összetételű. A szlovák- és magyarajkú lakosság, az iparban, mezőgazdaságban és az élet különböző területein tevékenykedők célkitűzései között egyaránt szerepel a szűkebb környezet építése, szépítése, gyarapítása... A község lakott területei egy fejlett és fejlődőképes község képét mutatják.
A lakosság életében az ipar mellett a mai napig fontos szerepet tölt be az állattenyésztés és a földművelés. A mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan előtérbe kerül a mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása. A 19. század végén a községben már gőzmalom, hengermalom, szeszfőzde és tejüzem is működik. A jelenlegi helyi ipar termelőüzemeinek többsége is a hagyományokra épít. A takarmány előállítása, a gabona szárítása, osztályozása és raktározása, a gabona őrlése és a kenyérsütés mind - mind korszerű gépekkel, berendezésekkel felszerelt üzemekben folyik. A cipőgyártás hagyományok nélkül honosodott meg a községben. A termelés a DAMESSYS üzemében folyik.
A lakosság kényelmét és igényeit szolgáltatások egész sora elégíti ki. Vissza