A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

FORTRAN 77 Referencia kézikönyv

Székesfehérvár
Kiadó: Videoton Elektronikai Vállalat
Kiadás helye: Székesfehérvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 169 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 300 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A FORTRAN egy univerzális, problémaorientált magasszintű nyelv. Jelölésrendszere, utasításai főleg matematikai és műszaki problémák megoldásához biztosítanak hatékony. a felhasználóhoz közel álló... Tovább

Előszó

A FORTRAN egy univerzális, problémaorientált magasszintű nyelv. Jelölésrendszere, utasításai főleg matematikai és műszaki problémák megoldásához biztosítanak hatékony. a felhasználóhoz közel álló programozási formalizmust, de használható a nyelv más területeken is, pl. adatfeldolgozásra, folyamatirányitásra, rendszerprogramozásra.
A FORTRAN gyökerei az 50-es évekre nyúlnak vissza. Sokáig volt a legelterjedtebb magasszintű nyelv. Jelenleg is az első három közé sorolható. Nem csökkenő népszerűségének fö oka az időközben felgyülemlett óriási programtömeg. pl. szubrutinkönyvtárak elérési lehetősége s a nyelv egyszerűsége.
A FORTRAN nyelvet a 60-as években szabványosították (ANSI, USASI szabványok). Ez a szabványos, manapság FORTRAN 66 néven emlegetett nyelv több szempontból nehezen volt használható. Többek között nem támogatta a struktúrált programozást, nem ismerte a karakter típust, gyenge volt a file kezelés. A hiányosságok kiküszöbölésére 1978-ban egy új szabványt bocsátottak ki (ANSI X3.9-1978 FORTRAN 77). Az ebben definiált nyelv, a FORTRAN 77 felülről gyakorlatilag kompatibilis a FORTRAN 66 nyelvvel, s nagyon sok hasznos továbbfejlesztést tartalmaz. Vissza

Tartalom

1 . Bevezetés
1.1. FORTRAN 66, FORTRAN 77, F77
1.2. A kézikönyv felépítése
1.3. Alapfogalmak
1.3.1 Szintaktikus egység
1.3.2 Utasítás, magyarázat, sor, oszlop
1.3.3 Programmodulok
1.3.4. Változó
1.3.5. Tömb
1.3.6. Részlánc
1.3.7. Lista
1.3.8 Formáns és aktuális paraméterek, formális eljárás
1.4 Jelölések
2 A program formája
2.1 Karakterkészlet
2.1.1 Betűk
2.1.2. Számjegyek
2.1 3. Alfanumerikus karakterek
2 1.4. Speciális karakterek
7.2. Szimbólikus nevek
2.3. A forrássor formátuma
2.4. A forrássorok típusai
2.4.1. Meg Jegyzés sor
2.4.2. Kezdősor
2.4.3. Folytatósor
2 5. INCLUDE utasítás
2.6. Utasítások
2.7 Az utasítások sorrendje
2.8. Az utasítások végrehajtásának sorrendje
3. Az adatok ábrázolása és tárolása
3.1. Tárolási típusok
3.2. Az adat azonosítók és típusok
3.2.1 Azonosítók
3.2.2 Típusok
3.3 Konstansok
3.4 Változók
3.5 Tömbök és tömbelemek
3.6 Indexek
3.7 Részlánc
3.8 Az adatok tárolása
4. Kifejezések
4.1 Aritmetikai kifejezések
4.1.1 Aritmetikai operátorok
4.1.2 Az aritmetikai operandusok
4.1.2.1. Elsődleges operandus
4.1.2.2. Hatványkifejezés
4.1.2.3. Részkifejezés
4.1.2.4. Ar1tmetlkai kifejezés
4.1.3. Aritmetikai konstans kifejezés
4 1.3.1. Egész konstans kifejezés
4.1.4 Az aritmetikai kifejezések típusa és kiértékelése
4.1.5. Egész osztás
4.2. Karakteres kifejezések
4.2.1 A karakteres operátor
4.2.2 A karakteres kifejezések formája és kiértékelése
4.2.2.1. Elsődleges karakteres kifejezés
4.2.2.2. Karakteres kifejezés
4.2.3. Karakteres konstans kifejezés
4.3. Relációs kifejezések
4.3.1. A relációs operátorok
4.3.2 Aritmetikai relációs kifejezés
4.3.3. Az aritmetikai relációs kifejezés kiértékelése
4.3.4. Karakteres relációs kifejezés
4.3.5. A karakteres relációs kifejezés kiértékelése
4.4. Logikai kifejezések
4.4.1. Logikai operátorok
4.4.2. A logikai kifejezések formája és kiértékelése
4.4.2.1. Elsődleges logikai kifejezés
4.4.2.2. Negációs kifejezés
4.4.2.3. Konjunkciós kifejezés
4.4.2.4. Diszjunkciós kifejezés
4 4.2.5. Logikai kifejezés
4.4.3. Logikai operátorok
4.4.4. Logikai konstans kifejezés
4.5. A kifejezések kiértékelése
4.5.1 Az operátorok precedenciája
4.5.2 A kiértékelési szabályok összefoglalása
4.5.3. Egyéb általános Jellemzők
4.5.4. Az operandusok kiértékelése
4.5.5. A függvényhivatkozások kiértékelésének sorrendje
4.5.6. A zárójelek sérthetetlensége
4 5.7 A karakteres kifejezések kiértékelése
5. Értékadó utasítás
5.1. Az aritmetikai, logikai és karakteres értékadó utasítás
5.1.1. Aritmetikai értékadó utasítás
5.1.2. Logikai értékadó utasítás
5.1.3. Karakteres értékadó utasítás
5.2 Az ASSIGN utasítás
6. Specifikációs utasítások
6.1 A DIMENSION utasítás
6.2. Az EOUIVALENCE utasítás
6.3 A COMMON utasítás
6.4. Típusdeklarációs utasítások
6.4.1 Az INTEGER, INTEGER*2, INTEGER*4, REAL, REAL*4, DOUBLE PRECISION, REAL*8, COMPLEX, DOUBLE COMPLEX és LOGICAL tipusdeklarációs utasítás
6.4.2. A CHARACTER tipusdeklarációs utasítás
6.5. Az IMPLICIT utasítás
6.6. A PARAMETER utasítás
6.7 Az EXTERNAL utasítás
6.8 Az INTRINSIC utasítás
6.9. A SAVE utasítás
6.10. Tárolási osztály definiálása
6.10.1. A STATIC utasítás
6.10.2. Az AUTOMATIC utasítás
7. A DATA kezdeti értékadó utasítás
8. Vezérlő utasítások
8.1. GOTO utasítások
8.1.1. Feltétel nélküli GOTO
3.1.2. Számított GOTO
3.1.3. Kijelölt GOTO
3.2. Aritmetikai IF
8.3. Logikai IF
8.4 A blokk-IF utasítás
3.4.1. Az IF-szint
3 4.2. Az IF blokk
8.4.2.1. A blokk-IF utasítás végrehajtása
8.5. Az ELSE IF utasítás
8.5.1. Az ELSE IF blokk
8.5.2 Az ELSE IF utasítás végrehajtása
8.6 Az ELSE utasítás
8.6.1. Az ELSE blokk
8.6.2. Az ELSE utasítás végrehajtása
8.7. Az END IF utasítás
8.8. A DO ciklus-utasítás
8.9. A CONTINUE utasítás
8.10 A STOP utasítás
8.11. A PAUSE utasítás
8.12. Az END utasítás
9. Input/output
9.1. Az input/output rendszer fogalmai
9.1.1. Rekordok
9.1.1.1. A formátumos rekord
9.1.1.2. A formátum nélküli rekord
9.1.1.3. Az endfile rekord
9.1.2. A file-ok
9.1.2.1. A file-ok létezése
9.1.2.2. A file-ok tulajdonságai
9 1.2.3. A file-ok pozicionálása
9 1.2.4. A file-ok elérési módjai
9.1.2.4.1. A szekvenciális elérési mód
9.1 2.4.2 A direkt elérési mód
9.1.2.5. Külső file-ok
9.1.2.6. Belső file-ok
9.1.3 A logikai egységek
9.2. A logikai egység azonosító
9.3. A formátum azonosító
9.4. A rekord azonosító
9.5. Input output státuszjelző
9.6. Az END-OF-FILE feltétel
9.6.1. Az END-OF-FILE opció
9.7. Az ERROR feltétel
9.7.1. Az ERROR opció
9.8. A READ, WRITE és a PRINT utasítások
9.8.1. A kontroll-lista
9.8.2. Az Input/output lista (iolist)
9.8.2 1. Az input/output listaelemek
9.8.2.2. Implicit DO ciklus
9.8.2.3. Kifejezés a WRITE és a PRINT listában
9.9. Az input/output utasítások végrehajtása
9.9.1. Az adatátvitel irányának meghatározása
9.9.2. A logikai egység azonosítása
9.9.3. A formátum meghatározása
9.9.4. Átvitel előtti file-pozícionálás
9.9.5. Az adatátvitel végrehajtása
9.9.5.1. Formátum nélküli adatátvitel
9.9.5.2. Formátumos adatátvitel
9.9.6. A file pozícionálása az átvitel után
9.10. Sorvezérlés
9.11. Egyéb input/output utasítások
9.11.1. Az OPEN utasítás
9.11.2. A CLOSE utasítás
9.11.3. Az INQUIRE utasítás
9.11.3.1. Az INQUIRE specifikátorok
9.11.4. File-pozicionáló utasítások
9.11.4.1. A BACKSPACE utasítás
9.11.4.2. Az ENDFILE utasítás
9.11.4.3. A REWIND utasítás
9.12. Példák az input/output utasításokra
9.12.1. Példa 1
9.12.2. Példa 2
9.12.3. Példa 3
9.12.4. Példa 4
9.12.5. Példa 5
9.12.6. Példa 6
9.12.7. Példa 7
10. A formátumleírás
10.1. A formátumleirás módszerei
10.1.1. A FORMAT utasítás
10.1.2. Formátumleirás karakteres kifejezéssel
10.2. A formátumleirás formája
10.3. A leírók
10.4. Az input/output lista és a formátum kölcsönhatása
10 5. Sorvezérlés a formátumleirás felhasználásával
10.6. A formátumvezérlés hatása a file-pozicionálásra
10.7 Az adatátvitel szerkesztése
10.7.1. Numerikus mezőleírók
10.7.1.1. Az I mezőleíró
10.7.1.2. Az F mezőleiró
10.7.1.3. Az E és a D mezőleirók
10.7.2. 0 mezőleíró
10.7.3. Az L mezőleiró
10.7.4. Az A mezőleiró
10.7.5. Az idézőjeles és aposztrófos leírók
10.7.6. A H leíró
10.7.7. Az X leíró
10.7.8. A per Jel (/) leíró
10.7.9. A P leiró (skálafaktor)
10.7.10. A T. TL és TR mezőleiró
10.7.11. A kettőspont mezőleiró
10.7.12. Az S, SP és SS mezőleírók
10.7.13. A BN és BZ leírók
10.8. A listavezérelt I/O
10.8.1. Listavezérelt input
10.8.2. Listavezérelt output
11. Programegységek
11.1. A főprogram és a PROGRAM utasítás
11.1.1. A PROGRAM utasítás
11.1.2. Megkötések a főprogramra vonatkozóan
11.2. Szubrutinok és függvények
11.2.1. Szubrutin és függvény kategóriák
11.2.2. Függvényhivatkozások
11.2.3. Belső függvények
11.2.4. Utasitásfüggvények
11.2.5. A FUNCTION alprogram és a FUNCTION utasítás
11.2.6. A SUBROUTINE alprogram és a SUBROUTINE utasítás
11.2.7. Hivatkozás a szubrutinra. A CALL utasítás
11.2.8. Többszörös belépési pontok. Az ENTRY utasítás
11.2.9. A RETURN utasítás
11.2.10. A block data alprogram. BLOCK DATA utasítás
11 2.11. Paraméterek és COMMON blokkok
11.2.11.1. Formális paraméterek
11.2.11.2. Aktuális paraméterek
11.2.11.3. A formál is és az aktuális paraméterek megfeleltetése
11.2.11.4. A blokkok
11.3 Rekurzív hívások
12. A szimbólikus nevek érvényességi köre és osztályozása
13. Az F77 utasítások összefoglalása
14. Az F77 belső függvényei
15. Az ASCII karakterkód táblázat
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem