Fortunatus és Magelóna históriája

Előszó

Részlet a könyvből:

Az 1569-es frankfurti könyvvásáron három regényes történet aratott osztatlan sikert: a Hét bölcs mester című novellafüzér; a világot soha ki nem ürülő pénzes zacskójával beutazgató Fortunatus kalandos története; és egy szerelmes regény az egymáshoz holtig hű párról, az ezüstkulcsos lovagról, Péterről és az ő szép Magelónájáról. Egy német kereskedő följegyezte eladásait: a Fortunatus-ból pár nap alatt százkilencvenhat példány kelt el, a Magelónából pedig százhetvenhat. És rajta kívül még hány könyvárus kínálta akkor ott Frankfurtban a portékáját boltokban, sátrakban, a ponyvára terítve...
A Hét bölcs mester mindjárt utat is talált Magyarországra: 1565-ös frankfurti kiadását Heltai Gáspár dolgozta át Kolozsvárott, megalkotva az első magyar novellás kötetet (Ponciánus históriája).
A Fortunatus-t erdélyi szászok kapkodták egymás kezéből, és egy magyar énekszerző hamarosan versbe is szedte:

Ezt írván, németből, Szebenben hallottam

A kor magyar szokása szerint erkölcsi fejtegetésekkel teletűzdelt, a bibliai históriához visszanyúló döcögős versezet csak az alaptémában emlékeztet Fortunatus kalandos történetére, de még így is annyira kapós lett, hogy a hetvenes évek végén özvegy Heltainé kinyomtatta.
A prózában elbeszélt Fortunatus-regény és a szép magelóna története még jó százegynéhány évig ismeretlen maradt a csak magyarul tudó olvasóközönség előtt. Fortunatus és Magelóna a XVII. század második felében talált utat hozzánk a lőcsei Brewer nyomdászcsalád jóvoltából. (Ők őrizték meg számunkra Heltai 1572 táján kiadott Ponciátus-át is.) Ekkorra alakult ki nálunk oly széles körű, olvasni szerető vásárlóközönség, melynek kedvéért érdemes volt több ezer példányban prózai regényes históriákat kinyomtatni. A felvidéki, nyugat-dunántúli és erdélyi városok lakosságának nagy része ekkor már szórakozásból is szívesen olvasott prózát. Vissza

Fülszöveg

Az Fortunatusról íratott igen szép nyájas beszédű könyvecske főhőse Fortunatus, egy elszegényedett ciprusi nemes fia, akit kalandvágya hajt, hogy tizenöt évig tartó bolyongás után térjen csak vissza hazájába. A hosszú évekig tartó utazás során bejárja Bizáncot, Törökországot; Velencétől Londonig jut; megfordul a németországi városokban; Írországban meglátogatja Szent Patrik csodabarlangját; Indiába merészkedik; megfordul grófok, bankárok, kereskedők között, királyi és szultáni udvarokban jár. Kitűnik társai közül, urai megbecsülik, társai megtréfálják, végül egy szerencsetündér jóvoltából önállóan folytathatja útját egy öreg, hűséges útitárssal. Gyilkosságba keveredik ártatlanul, életveszélyben forog, esze és főleg szerencséje minden akadályon keresztülsegíti. Amikor hosszas és kalandokban bővelkedő útjáról hazatér, nyugodtan letelepedhet, házat, családot alapíthat. Halálával nem zárul le az eseménysor, hiszen nemcsak ő, hanem a két szerencsével és leleményességgel hozzákerült tárgy is főszereplője a regénynek: az erszény, amely jómódját és sikeres hazatérését segítette, soha nem fogy ki, a süvegecske, amit csellel a szultántól szerzett, bárhová eljuttatja, ahol lenni szeretne. Fiai öröklik ezeket a segítőtársakat, de apjuk végakaratával ellentétben, nem úgy használják, ahogy kellene, ez sodorja őket veszedelembe és végül a halálba is, amivel az erszény és süveg varázsereje is megszűnik.
A kedves és nyájas história az szép Magelónáról... és egy Péter nevű vitézről szintén bővelkedik a fordulatokban, utazási eseményekben, kalandokban. De ebben a regényben nem a kalandvágy hajtja a hősöket. Péter, provence-i gróf hírét hallja Magelónának, a nápolyi király gyönyörű leányának, és útra kel, hogy megismerkedjen vele. Lovagi tornákon győzedelmeskedik, és természetesen nemcsak ő, a királylány is szerelemre gyullad. Mégis akadályok egész sorát kell leküzdeniük, míg a vitéz oltár elé vezetheti a királylányt. Megszökteti a királyi udvarból, de útközben kényszerűségből elválnak útjaik. Mindketten, ki-ki a maga módján, kalandok és bonyodalmak, nehézségek és veszedelmek egész során küzdik át magukat, míg bolyongás, vándorlás, különféle próbálkozások után végrre - véletlenül - egymásra találnak ismét.
1651-ben és 1676-ban Lőcsén nyomtatatott mindkét regény, amelynek eredetije németül, illetve franciául aratott legelőször sikert az 1569-es frankfurti könyvvásáron. A magyar fordításban megjelent regények is bestsellerek voltak. A Lőcsén megjelent Fortunatus-ból egyetlen, a Magelóná-ból összesen három, hiányos példány maradt meg az utókor számára. A magyar nyelvre átültetett, nemcsak saját korában sikeres, hanem a későbbi századok magyar irodalmi köztudatában is jelenlevő és a magyar epika részévé vált két regényt most egy kötetben nyújtjuk át az olvasóknak. Vissza