A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Gróf Széchényi Ferenc

1754-1820

Szerző
Szerkesztő
Róla szól

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 367 oldal
Sorozatcím: Millenniumi Magyar Történelem-Életrajzok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-389-319-4
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Fraknói Vilmos, a 19-20. század fordulójának széles érdeklődési körű és termékeny katolikus történetírója gazdag forrásanyagra támaszkodva ismerteti a Széchényi család felemelkedésének történetét, majd választott hőse magán- és közéleti pályáját, mecénást és könyvtár-, illetve múzeumalapító tevékenységét. Műve, amely eredetileg 1902-ken jelent meg, száz év elteltével is a gróf standard, a későbbi szakirodalom által megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen biográfiája maradt.

Tartalom

AZ ELŐDÖK
I. A Széchényiek örökletes lelki tulajdonai. A Széchényi név első viselői. Széchényi
Mihály, Széchényi György. Márton, a családalapító. A szécsényi vár. Széchényi Lőrinc.
Az első családtörténeti feljegyzés. Széchényi György pályájának kezdete. A nemesség
megszerzése. Az első birtokszerzemények. Széchényi Lőrinc fiai. 20
II. Széchényi György főpapi pályája. Áldozatkészsége az ország védelmében. Széchényi
mint győri püspök és kalocsai érsek. Az esztergomi érsekség. Széchényi György gazdasági tevékenysége. Közcélra és jószágvásárlásokra tett kiadásai. Uradalmainak jegyzéke. Ajánlata a szepesi városok visszaváltására. 25
III. Széchényi György családi politikájának rugói. Első végrendeletei. Törekvése a családi
vagyon egybentartására. Az 1690- és 1692-i végrendeletek. A végrendelet megerősítése. Közcélokra tett hagyományai. 29
IV. Széchényi György egyházi, kultúrai és jótékonysági alkotásai. A papnevelés érdekében tett intézkedések. Kolostorok alapítása. Az egri és pécsi jezsuita kollégiumok. Az érsek szigora atyafiai iránt. Ruttkayné ügye. Az érsek adósai. Merevsége a közügyek terén. Alkotmányos érzülete az udvarral szemközt. Hazafias érzésének megnyilatkozása az 1687-i koronázáskor mondott beszédeken. 34
V. Széchényi Pál kalocsai ének. Egyházi pályája. Hazafias érzülete. Rákóczi Ferenc ítélete. Széchényi Pál békítő szerepe a Rákóczi-felkelés kezdetén. A gyöngyösi tárgyalások és a selmecbányai értekezlet. Küzdelmei a mindkét oldalról nyilvánuló bizalmatlanság ellen. Nemes jellemének hatása az angol és németalföldi követekre. Az ónodi gyűlés; Széchényi visszavonulása. Halála. 38
VI. II. Széchényi György. Katonai pályája. Grófi rangra emeltetése. a grófi címer. Mi tartotta vissza a Rákóczi pártjától? Családja. Széchényi Zsigmond. Ennek gyermekei. Széchényi György hagyatéka. Az 1740-i osztály. 45
VIII. Széchényi Zsigmond testvérei. László gróf öröksége. Az 1762-i osztás. Antal gróf adósságainak rendezése. Zsigmond gyermekei. Özvegy gróf Széchényi Zsigmondné. Hagyatéki perek. Az 1773-i horpácsi egyezség gróf Széchényi Ignáccal. Gróf Széchényi József. Házassága 57
IX. Gróf Széchényi Ferenc. Születése, gyermekévei. A bécsi Theresianum. Ferenc gróf tanítói. Schönwisner és Palma. Denis Mihály hatása a Theresianum magyar főúri növendékeire. Az első magyar könyvgyűjtők. Ferenc jellemzése a Theresianum anyakönyvében. Széchényi Zsigmondné egyezsége fiaival. Széchényi József viszonya öccséhez. Halála. Özvegyének egyezsége Ferenccel. Keletkező vonzalmuk egymás iránt. 67
A PÁLYA KEZDETE
I. Az összes családi birtokok Ferenc kezére jutnak. A vagyoni mérleg. Első lépése a közpályán. A jurátus. A kerületi táblai ülnök. Házassági terve. Gróf Festetics Pál rideg magatartása. Az akadályok elhárítása. A móringlevél. Az esküvő. Az új pár családi élete. Gyermekeik. 83
II. Széchényi szélesebb hatáskörre vágyik. II. József és az arisztokrácia. Horvát kani
helyettessé lesz. Révai Miklós üdvözlő verse. Az új állással járó kötelességek. II. József
abszolutisztikus intézkedései. Felszólalás a korona Bécsbe vitele ellen. Hazafiúi aggodalmak. Barcsai Ábrahám. Az 1784-i összeírás. A közigazgatási reformok kezdete. 90
III. Az új rendszer alapvonalai. A kerületi beosztás. A királyi biztosi jelöltek. Széchényi
a zágrábi kerület élére van kiszemelve. Habozása. Törekvése az alkotmányos formák
megmentésére. Széchényi elfogadja a kerületi biztosságot. A zágrábi kerületet a pécsivel cseréli fel. Hivatalfoglalása és a közvélemény. Forgách Miklós gróf szemrehányó
levele. Hajnóczy válasza; az új rendszer védelme. Az alkotmány átalakításának szüksége. A Széchényi egyéniségében rejlő biztosítások. Első biztosi ténykedése. 97
IV. Betegsége, ennek hatása kedélyére. A császár újabb fellépése az alkotmány ellen.
Összeütközés a hivatalos s hazafiúi kötelességek között. Széchényi betegségére hivatkozva lemond állásáról. A lemondás igazi okai. A Széchényiek közös jellemvonása, a törekvés minden irányban megőrizni függetlenségüket. Ellenzéki vezérek hiánya II. József alatt. 101
V. Széchényi külföldi útra indul. Kísérete. Ünnepeltetése Prágában és Berlinben.
Németországban a tudósokat keresi fel. Angliában a gyáripart és a gazdasági viszonyokat tanulmányozza. Úti naplója. Anyja halála. Széchényi a külföldön is figyelemmel
kíséri az itthoni politikai állapotokat. Pászthory levele a helyzetről. Széchényi Bécsben
telepszik meg. Gyermekeinek magyar neveléséről gondoskodik. 104
VI. A magyar arisztokrácia élete a 18. század második felében. A tudomány és művészetek szeretete. A zene a főrangúak kastélyaiban. Széchényi mint zenebarát. A horpácsi könyvtár. A könyvtáralapítás tervének első csírái. Hajnóczy József. Titkári állása
Széchényi mellett. Befolyása a gróf könyvgyűjtői szenvedélyére. A kéziratok gyűjtésének megindítása. A régiséggyűjtemény alapjai. 108
VII. Széchényi mecénási hajlamai. Kónyi János. Ganganelli leveleinek kiadása. Tessedik könyve a magyar földművelésről. A munka hatása Széchényire. Magyarra fordíttatja. Ismeretsége Pálóczi Horváth Ádámmal és Péczeli Józseffel. A balatonfüredi
irodalmi eszmecserék. A magyar irodalmi társaság alakításának terve. Horváth Kazinczy Ferenczet csatlakozásra szólítja fel. Kazinczy Cenken. Véleménye Széchényiről.
Az Orpheus kiadásának terve. Széchényi levele Kazinczyhoz. Révai Miklós a régibb
magyar költők kiadását Széchényi pártfogásába ajánlja. Széchényi kísérletei az irodalmi munkásság terén. 111
VIII. A gazdasági ügyek. Az elzálogosított jószágok visszaváltása. Beruházások. Új
szerzemények. A cenki kastély építése. Érintkezése tisztjeivel. A balatonfüredi parasztlakodalom. 118
IX. Széchényi felvilágosodott gondolkozása. A szabadkőművesség a 18. század második felében. Elterjedése Magyarországon. Az arisztokrácia a szabadkőműves páholyokban. Draskovics és Niczky új szabadkőműves rendszere. Az aranykerék című páholy.
Széchényi belép a páholyba. A magyarországi páholyok befolyása a politikai reformokra. Hajnóczy követi ura példáját. Az ál Murusi herceg. II. József bizalmatlansága a
szabadkőművesek iránt. Az 1785-i császári rendelet. 119
ÚJ IRÁNY
I. II. József halála. Új korszak az ország politikai fejlődésében. A nemzeti irány újjáéledése. A reformok hívei és az új király. Széchényi óvatossága. A protestánsok bizalma iránta a vallásszabadság kérdésében. Az 1790-i országgyűlés. Hajnóczy irata az alkotmány átalakításáról. Az országgyűlés megnyitása. A hangulat a letűnt uralom hívei
iránt. Széchényi részvétele az országgyűlés munkásságában. II. Lipót koronázása. A
nápolyi királyi pár pozsonyi látogatása. A vallásügy az országgyűlésen. Széchényi a
protestánsok mellett foglal állást. Részvétele az úrbériség szabályozásának előkészítésében. II. Lipót rokonszenve. 127
II. A nápolyi királyi pár látogatására vert emlékérmek ügye. Az érmek tervezete. A
költségek összegyűjtése. Az érmek szétosztása. A vármegyék köszönő nyilatkozatai.
Széchényi nápolyi küldetése. A fogadtatás a nápolyi udvarban. A Szent Januárius-rend
nagykeresztje. II. Lipót halála. Széchényi búcsúja a nápolyi udvartól. Római útja.
Kihallgatás IV. Pius pápánál. Küldetése a többi olasz fejedelmi udvarokhoz. Az olasz
út hatása kulturális terveire. Ferenc király koronázása. Jelentés a nápolyi útról. A nemzet hálája. 134
III. Az urbarialis bizottság. Széchényi kilépése a bizottságból. Kísérlete a reformbizottságok feloszlatására. Összeköttetése a radikális reformok híveivel. Martinovics és
Laczkovics. Hajnóczynak a reformok tárgyában kiadott röpiratai. Javaslatai az országgyűlés újjászervezéséről és a vallásszabadságról. Martinovics és társai összeesküvése.
Széchényi nem vesz részt az összeesküvésben. Az 1795-i kivégzések hatása Széchényire. Kétségei a szabadság áldásai iránt. Új fordulat gondolkozásának és közpályájának irányzatában. A vallásba és a trón tekintélyébe veti bizalmát. Kortársainak ítélete
lelkivilágának átalakulása felől. 149
IV. Súrlódásai nagycenki jobbágyaival. Az irtványföldek kisajátításának ügye. A jobbágyok
panaszai földesuruk ellen. Vizsgálat. Az ügy további bonyodalmai és megoldása. 155
V. A francia háború. A nemzet áldozatkészsége. Az 1796-i országgyűlés. József főherceg nádorrá választása. A hadisegély ügye az országgyűlésen. Széchényi áldozatai a
haza oltárán. 12 000 forintos hozzájárulása a hadisegélyhez. A soproni felkelő csapat.
A somogyi főispánság. A beiktatás visszhangjai az irodalomban. Csokonai Vitéz Mihály. A haza templomának örömnapja. Széchényi beiktatási beszéde. Új politikai hitvallása. Kinevezése a hétszemélyes tábla bírái közé. 158
VI. Francia és német könyvek fordítására tett áldozatai. Debreczeni Bárány Péter.
Röpirat a nők alkotmányos jogai érdekében. Ewald munkájának fordítása. Széchényi
fáradozásai a tudós társaság létesítése érdekében. Horváth Ádám terve. A pesti tanácskozás. Széchényi mint irodalmi mecénás. A Hadi történetekben felsorolt jótékonyságai. A Magyar Múzeum támogatása. A Debreczeni Grammatica. Vályi András: Magyarországnak Leírása. Révai segélyt kérő levele. A Horváth Ádámnak, Batsányinak adott segélyek. Décsy Sámuel panasza. Kovachich Márton György a grófot bőkezűsége mérséklésére inti. 165
VII. Csokonai viszonya Széchényihez. Az új Mindenes Gyűjtemény terve. Költői műveit Széchényinek ajánlva készül kiadni. Verses ajánlása. Széchényi feltételei. A Tavasz. A Széchényinéhez írt ajánlóvers. A tűzkárosult költő megsegítése. Biztatás a jövőre. A Széchényi ezüstmenyegzőjére írt óda. A grófné adománya. A költő hálája a grófi pár iránt. 173
AZ ORSZÁGOS KÖNYVTÁR ALAPÍTÁSA
I. A cenki könyvtár rendszeres gyarapodása. Kéziratai Kovachich Márton Györgynek
forrásul szolgálnak. Kovachich terve a történetkutatás rendszeresítése felől. E terv
hatása Széchényire. Az első érintkezések Széchényi és Kovachich között. Széchényi
felkéri Kovachichot a történelmi források másoltatására. A nyilvános nemzeti könyvtár
eszméje. Megállapodás Széchényi és Kovachich között ennek gyűjteménye megvétele
felől. Kovachich sürgeti a szerződés megkötését. Az első szállítmány. Széchényi a Budai
Krónikára, és Turóczira vágyik. Nehézségek a szerződés megkötése körül. Kovachich
jogtörténeti munkái egyikét Széchényinek ajánlja. A Budai Krónika egy példánya
Jankovich tulajdonában. Hiú kísérletek megszerzésére. Jankovich duplumai. Kovachich közvetítő szerepe Széchényi újabb kéziratvásárlásainál. A francia háború miatt
a könyvgyűjtésben szünet áll be. Kovachich aggodalmai. Széchényi sürgeti a kéziratok
átadását. Az áldozataiért őt megillető dicséreteket elhárítja magáról. 187
II. A könyvgyűjtés eredeti irányában lényeges változás áll be. A magyar könyvtár
alapításának terve. Kovachich eszméjének továbbfejlesztése. Széchényi terve a nemzeti
szellem történeti fejlődésének megismertetésére. A feladat szabad formulázása. A munkatársak. Ribay György. Görög Demeter Rát Mátyás. Széchényi levelezései a hazai
írókkal. Megbízás Bolla Márton részére az Erdélyben található könyvek megszerzésére.
Nyomozás a Budai Krónika után. A könyvtár rendezése. A magyar könyvtár katalógusa. Denis előszava a katalógus első kötetéhez. Széchényi Kovachichot Cenkre hívja
a kéziratok lajstromozására. Kovachich vonakodása. Tagadó válasza. A Formuláé Solennes styli. A cenki kéziratok jegyzékének közrebocsátása. A viszony Széchényi és Kovachich között elhidegül. Az 1800 -i nemesi felkel és. A könyvtár Pestre költözésének terve. 198
III. Az országos könyvtár megalapításának ideje elérkezik. Az 1802-i országgyűlés.
Széchényi felségfolyamodása a könyvtár felajánlása tárgyában. A helytartótanács véleménye. Az alapítás feltételeinek megállapítása. A felségelhatározás. A könyvtár helye
a pálosok épületében jelöltetik ki. A katalógusok szétküldése. A végleges megállapodások. Az 1802. november 26-i alapítólevél. Kovachich és Csokonai lépései a könyvtárőri állásért. Miller Jakab Ferdinánd kinevezése. A könyvtár felállítása és megnyitása. Révai ünnepi ódája. A költő megjósolja a könyvtár hatását a nemzet művelődésének fejlődésére. 210
KÜZDELMEK
I. A megpróbáltatások időszaka. A bécsi kormány pénzügyi politikája gazdasági tönk
szélé re juttatja az országot, féltékenysége megakasztja állami és kulturális életének
fejlődését. A reformmunkálatok szünetelése. Széchényi az udvar mellett foglal állást.
A kortársak ítélete. Vissza akar vonulni a közpályáról. Lemondását nem fogadják el.
Vas megye főispáni helytartójává neveztetik ki. Az 1807-i országgyűlés. Az újoncok
és a hadisegély megajánlásának ügye. Az udvar az ellenzékkel szemben az országgyűlés
berekesztését sürgeti. Széchényi beszédében az udvar szándéka mellet t foglal állást. A
hadisegély ügye az országgyűlésen. Vay Miklós báró esete. Az alsótábla lépései a szólásszabadság védelmére. Széchényi a felséghez intézendő felirat ellen nyilatkozik. A
Széchényi Országos Könyvtár alapítása törvénybe iktattatik. A nemzet hálája. Az aranygyapjas rend. A külföldi tudományos társulatok elismerése. 225
II. A Somogy megyei ellenzék. Az I807-i őszi közgyűlés. Támadások a főispán ellen.
Az ellenzék királyi biztos kiküldését kéri. Széchényi jelentése a helyzetről. A Somogy
megyéhez intézett leirat. Újabb támadás Széchényi ellen. A vádpontok. Széchényi
önigazolása. Az elégtétel. 235
III. Széchényi a magánéletbe vágyik. Hétszemélynöki állásáról lemond. Az 1811-i
devalváció okozta elkeseredés megérleli benne a teljes visszavonulás eszméjét. Szembajára hivatkozva összes állásairól lemond. A somogyi főispánság alól felmentetik. Az 1811-i országgyűlésről elmarad. Télire Bécsbe költözik. 240
IV. Az országos könyvtár első évei. A kezdet nehézségei. A helyiség kérdése. Átköltöztetése az egyetemi épületbe. A hungarikumok gyarapodása. Az ásványtár első szerzeményei. A régipénz-gyűjtemény átadása; katalógusának kiadása. A kéziratok katalógusa. Az országos könyvtár múzeummá fejlődik. A nemzeti múzeum első igazgatója.
A könyvtárőri állás betöltése körül felmerült kérdések. Miller támadása Széchényi
ellen. Az alapító nemes magatartása. A helyzet tisztázása. Horváth István kinevezése
a könyvtár őrévé. József nádor és a Nemzeti Múzeum. Széchényi újabb könyvtárát is
a Nemzeti Múzeumnak adományozza. Az új adomány feltételei. Az adománylevél.
A nádor köszönete. 242
A CSALÁD
I. Széchényi élete. Gyermekei. Elsőszülött fia, Lajos házassága. A Széchényi leányok.
Pál és István neveltetése. Liebenberg János. A többi tanárok. Gróf Forgách Pál. Érintkezések a falusi iskolák tanulóival. A vizsgálatok. Kresznerics Ferenc. Széchényi nevelési rendszeréről. Az első tudósítás Széchenyi Istvánról. 265
II. A napóleoni háborúk véget vetnek az iskolázásnak. A Széchényi fiúk vonzalma a
katonai pálya iránt. Az 1809-i hadjárat. Lajos gróf a Sopron megyei felkelő csapat
századosa. Pál és István a felkelő sereg táborkarában. 271
III. Széchenyi István levelei a táborozás idejéből. Búcsúja a szülői háztól. Fiúi szeretetének megnyilatkozásai. A francia harctéren. Az ifjú katonatiszt pénzügyi zavarai.
Elkeseredése az atyai intelmek miatt. A hadjárat befejezése. 274
IV. Széchényi jószágai egy részét átadja fiainak. A családi vagyon mérlege 1800-ban.
Az új szerzemények. Az 1814-i állapot. A szeniorátus felállításának eszméje. Újabb
tervek a családi vagyon biztosítására. A három majorátus. Végleges megállapodás. A
majorátusokhoz nem tartozó javak felosztása a három fiú között. Az 1814-i osztálylevél. A fiúk köszönőirata és kötelezvénye. 280
V. Széchényi Ferenc gyermekeinek viszonya egymáshoz. Az unokák. Családi élet
a cenki kastélyban. Gróf Batthyány Miklósné tréfás albuma. Széchényi Ferencné 1816-i születésnapja. Az emlékalbum. A család hálaimája a Gondviseléshez. Széchenyi István verse anyjához. Széchényi Ferenc intelme külföldi útra induló István fiához. István úti levelei. Vágyakozása a családi kör után. Az anya jóslata fiának nagysága felől. 288
VI. Széchényi Ferenc vallásos érzete. Hofhauer Kelemen. A lelki szenvedések. Kétségei
a nemzet jövője iránt. Törekvése a vallásos szellem ápolására. A korszellemről írt
munkája. Vallásos munkák kiadása. Kegyelete Széchényi György és Pál érsekek iránt.
Széchényi Pál tetemének sorsa. A családi levéltár. A soproni palota. A levéltár rendezése. Széchényi levéltári jelzései. Végrendelete. A temetésről tett intézkedései. Halála,
temetése. A közrészvét. Életének eredményei. Legnagyobb alkotása, a Magyar Nemzeti Múzeum örökre fenntartja nevét. 305
JEGYZETEK 327
FÜGGELÉK 345
UTÓSZÓ (Soós István) 351
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL 361

Fraknói Vilmos

Fraknói Vilmos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fraknói Vilmos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv