Franciaország

Fülszöveg

Kontinensünk nyugati felén az elmúlt évtizedben talán sehol sem volt annyi változás, mint Franciaországban. Anélkül, hogy a társadalmi alapképlet bármit is módosult volna, az intézmények jóformán kicserélődtek, a hatalomnak ugyan nem a lényege, de a formája alakot váltott, az államszerkezet modernizálódott. Ez volt az oka annak, hogy Párizsból minduntalan fordulatok lepték meg a világot és az első időben meglehetősen nehéz volt e változások szövevényében eligazodni. Nemcsak a francia fejlődés volt ellentmondásos, hanem megítélése is. Hogyne tájolódtak volna el a külföldi elemzők a dolgok megértésében és megértetésében, ha a francia politikai és társadalmi élet részvevői is csak nehezen igazodtak el ebben a labirintusban, nehezen tudták követni a váltás iramát és maguk is ellentmondások között bukdácsoltak.
Egy csaknem másfél évtizedes, válságokkal teli korszak után 1958-ban hirtelen jött a francia fordulat. Formailag eleinte ez csak úgy fejeződött ki, hogy a háborús aléltságból megszületett IV. Köztársaság hirtelen eltűnt a süllyesztőben és átadta helyét az V. Köztársaságnak. Egyszerű számkérdés volt az egész? Ha csupán ennyi történt volna, nem érdemli meg azt a rengeteg fejtörést, ami ezt a változást követte, nem elmélkednének rajta szakadatlanul a politikai gondolkodók még ma is. Először átalakult a belpolitikai élet. A megbénult klasszikus polgári parlamenti demokratizmus képtelen volt rá, hogy gyógyírt találjon a francia társadalom rákfenéire, következésképpen el kellett tűrnie. Ami helyette jött - a fél elnöki-fél parlamentáris rendszer - maga is új problémákat vetett föl és bebizonyította, hogy a francia politikai élet még most is tartogat meglepetéseket. Vissza