| A fordító előszava | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz, írta Alexander Bernát | 9 |
| A szerző előszava | 16 |
| Laromiguiére | 22 |
| Hogyan hanyatlott el a szenzualizmus | |
| Laromiguiére mint tanár; udvariassága, finomsága, művészete | |
| Laromiguiére mint filozófus: tana a cselekvő figyelemről, a képzetek származásáról, módszere | |
| A francia analizis értéke, határa | |
| Royer-Collard | 34 |
| Hogyan született meg a spiritualizmus | |
| Royer-Collard stilua; tehetsége uralkodni és meggyőzni; hajlama elnyomni, fegyelmezni | |
| Elmélete a külső észrevevésről | |
| Véleményeinket nem hasznosságuk szerint kell mérlegelni | |
| A pozitiv tudományok fölfedezései által adott érv | |
| Képzeteink reprezentativek | |
| A külső észrevevés a valónak hallucinációja | |
| Maine de Biran | 50 |
| Az első ismerkedés | |
| Birant lehet magyarázni | |
| A másodszori tanulmányozás | |
| A gondolkozó elmék hatalma | |
| Biran szereti az elvont stilust | |
| Szerinte az akarat a lélek; szerinte a világ monasz-ok rendszere | |
| Cáfolás | |
| Sem az elhatározás, sem az akarat, sem az életbe lépő elhatározás nem lények | |
| Az erők természet | |
| Az elhatározás és az izom összehúzódása közti vonatkozás | |
| A metafizikai lények kiirtása | |
| Cousin mint író | 67 |
| Cousin szónokias stílusa | |
| A közhit igazságai | |
| Mondatai előkelő, kidolgozott volta | |
| Szónokias tervelés | |
| Szónokias képzelem | |
| Cousin filozófiai stílusa | |
| A kifejezés hibái teremtik az elmélet hibáit | |
| Homályos, kétértelmű kifejezések | |
| Cousin szónok és költő a filozófiában | |
| Cousin mint történet- és életrajzíró | 81 |
| Miért lelkesedett Cousin a XVII. századért? | |
| A XVII. század jelleme és tökéletlenségei | |
| Dicsőítő beszéd nem jellemrajz | |
| Dicsőítő beszéd nem arckép | |
| A szónok és festő közt való külömbség | |
| Cousin mint szerelmes és tanár | |
| Megszámozott szillogizmusai | |
| Pompás külsőségek stílusában | |
| Egy terét vesztett tehetség félszegségei | |
| Cousin mint filozófus | 95 |
| Cousin első filozófiája | |
| A panteizmus vázlata | |
| Cousin panteista | |
| Cousin spiritualista | |
| A szónok és a filozófus közt való külömbség | |
| Cousin egy keresztesháború vezére és szónoka | |
| Filozófiája a pedagógia s a kormányzat eszköze | |
| A spiritualizmus konstrukciója | |
| Cousin elmélete az észről | 108 |
| Az ész meghatározása Cousinnál | |
| Bizonyítékai | |
| Isten mint a szükségképi igazságok alanya | |
| Cáfolás | |
| Az első petitio principii | |
| A második petitio principii | |
| Az első kétértelműség | |
| A második kétértelműség | |
| Hogyan födözzük fel a szükségképi igazságokat a matematikában | |
| Hát a metafizikában? | |
| Hogyan födözzük fel a végtelent a matematikában | |
| Hát a metafizikában? | |
| Cousin mint könyvtudós és filológus | 123 |
| Cousin kiadása | |
| Okmányok a filozófiatörténetéhez | |
| A bibliofil szellem nehézkessége, hidegsége, kicsinyeskedése | |
| Ritka kéziratok hódítása | |
| Szép tanulmányok Pascalról és Rousseauról | |
| A monografiák hasznossága és tökéletessége | |
| Ékesszólás a tudományban | |
| Cousin szül. 1640-ben, theológus, hitszónok, a nagyvilág embere, Longueville asszony szónoka és Boussuet tanítványa | |
| Jouffroy mint író | 137 |
| Miben különbözik Jouffroy Cousintől | |
| Hogyan lett Jouffroy filozófussá | |
| A szemlélkedő emberek szenvedélyessége, eredetisége, szomorúsága | |
| Jouffroy módszere | |
| Elővigyázatosságai | |
| Őszintesége | |
| Az abstrakt stílus iránt való előszeretete | |
| Gyengeségei, ereje | |
| A tudósok és filozófusok | |
| Jonffroy mint pszichológus | 152 |
| A pszikológia a szemlélekedő emberek filozófiája | |
| Jouffroy munkálatai a pszikológia szervezése körül | |
| Hasznossága és lehetősége bizonyítékai | |
| Esztétikai fölfedezések | |
| Homályos megjelölések | |
| Az innen támadó hibák | |
| Példák | |
| A tehetségek és az «én» mint valódi, külön létezők | |
| Az «én»-nek és a tehetségnek természete | |
| A pszikológia s a természettudományok összehasonlítása | |
| Jouffroy mint moralista | 169 |
| A morál a szemlélkedő embereknél a filozófia célja | |
| Az emberi rendeltetés utáni kutatás | |
| Jouffroy hipotézise és dedukciói | |
| Cáfolat | |
| A rendeltetés szó kettős értelme | |
| Az erkölcsi képzetek mekanizmusa | |
| Jouffroy született 1680-ban, angol, protestáns, filozófus és boldog ember | |
| Miért volt az eklekticizmusnak sikere | 186 |
| A eklekticizmus két oka | |
| A tizennyolcadik század szelleme: a kritika és a bizalmatlanság | |
| A tizenkilencedik század szelleme: az álmadozás s az abstrakció | |
| A költői filozófia s a filozófiai költészet | |
| Cousin támogatva a patriotizmus, liberalizmus s a történet népszerűsége által | |
| Cousin segítve változásai által | |
| Az eklekticizmus spiritualizmussá válik | |
| A fönntartó, a fenyegető körülmények | |
| Az ujítók jövője | |
| A módszerről | 202 |
| Két filozófus | |
| Egy analista | |
| A szók elemzése | |
| A fizikai világban | |
| Példák: az életerő | |
| Az erkölcsi világban | |
| Példák: egy nép vagy század szelleme | |
| A dolgok elemzése | |
| A fizikai világban: az emésztés | |
| Az erkölcsi világban: Rabelais; Dürer Albert | |
| A szók és tárgyak elemzésének tárgya, eljárása | |
| A módszerről (Folytatás) | |
| Egy szisztematikus | |
| Az okok természete | |
| A dedukció | |
| A fizikai világban: az élőtest | |
| Az erkölcsi világban: Róma története | |
| A dedukció tárgya, eljárása | |
| A természet eszméje | |
| Jegyzetek | 233 |
| Pótlékok | 235 |