Mérföldkövek a kulturális antropológiában

Fülszöveg

A kultúra egyidős az emberrel. Az ember és kultúrája, illetve kultúrái viszonyát kutató kulturális antropológia mégis fiatal tudomány. Születésében éppúgy szerepet kapott az a fejlődés, amit a tudomány a 19. századi Európában felmutatott, mint az a sajátos mód, ahogy angol nyelvterületen a kontinentálistól eltérően szerveződött; de az a tapasztalat is, amelyre Északnyugat-Európa és Észak-Amerika polgárai nagy számban tettek szert ebben az időszakban az övékétől szembeszökően elütő életformát követő népek körében a világ meghódítása-feltárása során. A kulturális különbségek megismerésétől a megértésükig vezető út buktatókkal volt tele, viták folytak magáról a tárgyról és tanulmányozásának lehetőségeiről egyaránt, miközben gyűltek a különféle felfogások jegyében felhalmozott ismeretek. Az Atlanti-óceán partjaitól távolabb élők ennek a folyamatnak jobbára csak gondolatilag lehettek részesei, s saját kultúra vizsgálatából nyert tapasztalatok kevésbé ösztönöztek nagy ívű teóriák megalkotására.
A két amerikai szerkesztő által összeállított, egyetemi hallgatóknak és a társadalomtudományok művelőinek szánt kötet a kulturális antropológia eszmetörténetének főbb állomásait úgy mutatja be, hogy e sokarcú diszciplína néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve egész generációk számára határozták meg a kutatások irányát és technikáját. Az egyes életművekben kiemelkedőnek ítélt - magyarul eddig többségükben nem olvasható - elméleti-módszertani írásokat válogattak össze, amelyek megvilágítják a ma Európában is terjedőben lévő kulturális antropológiai szemlélet eredőit és távlatait. Vissza