A média története

Tartalom

Bevezető | A MÉDIUMOKNAK VAN TÖRTÉNETÜK 13
A média meghatározása 13
A média és a közigazgatás 14
A médiumok és a tudás 14
A média és a politika 15
A médiatörténet és a történetírás 16
A médiumok ideje 19
Első rész | A KÖNYV „MÁSODIK FORRADALMA" (1751-1870) 23
I. fejezet | AZ ANCIEN RÉGIME KÖNYVKIADÁSA (1751-1790): A FRANCIA MODELL 25
A hagyományos könyvkiadás 26
A zárt piac 26
Korporatista logika 27
Olvasás és előkelőség 28
A könyv és a felvilágosodás 30
A francia nyomdaipari termékek számának gyarapodása 30
Új könyvek, új olvasók, új olvasási szokások 32
A nyitás konjunktúrája 36
A könyvkiadás szabályozása 36
A könyv földrajza, hálózata és társadalmiasodása 40
A házalókereskedelem (a kolportázs) 42
A könyv és a nyomtatvány társadalmiasulása 44
Az újítók 46
Az olvasás elidegenítő hatása és veszélyei 47
II. fejezet | EURÓPA ÉS SAJTÓI 51
A német könyv és a könyv elterjesztésének ellenőrzése 51
Ausztria: nemzeti kultúrák és politikai központosítás 52
Akkulturáció és nemzeti elsajátítás: az orosz modell 55
Az Újvilág 57
A médiumok, a nemzet és az állam 60
A változás útjai 60
Eltérő történelmi tapasztalatok 61
A csomópont: médiumok, kultúra és politika 63
III. fejezet | A NYOMTATVÁNY, A FORRADALOM ÉS A POLITIKAI RÉSZVÉTEL (1790-1820-AS ÉVEK) 65
A nyomtatvány a forradalom idején: a francia modell 65
A jogi kategóriák: a nyomtatvány státusa és szerepe 65
A forradalom és könyvei 67
Új emberek? 69
Olvasási szokások, kulturálódás, elsajátítás 70
A politikai forradalomtól a rendszer császári újjászervezéséig 72
A francia könyv- és médiatörténet időrendi sajátosságairól 72
A könyvkiadás szabályozása 74
A könyvhálózatok 77
A nyomtatványtermés 78
Európa: a nyomtatás és a nemzeti kérdés 79
Napóleon értetlensége 80
Könyv, kultúra és a német nemzet 81
Oroszország: siker; majd visszahúzódás 83
Új nemzetek Európa térképén: a görög példa 84
IV. fejezet | A KÖNYVIPAR FELTALÁLÁSA 86
Az eljövendő forradalom előszele (1815-1830) 86
1815 Európája 86
A legújabb kor; a nyomtatás és a fogyasztás 87
A piacok vonzereje 89
Az átmenet évei (1830-1838) 91
A pénzügyi válság archaikus vonásai 91
A politikai válság modern jellege 93
A könyvkiadás válasza: Gervais Charpentier és az ipari méretekben előállított könyv 94
A nagy példányszámú sajtó 97
A könyvipar kulcsfigurája: a kiadó 97
Az új piaci lehetőségek kiaknázása 98
A kiadó feladatai 98
A párizsi könyvkiadók világa 100
Kiadók és nyomdászok 102
V. fejezet | SZERZŐK, SZÖVEGEK, OLVASÓK: AZ IPARI MEDIATIZÁCIÓ KEZDETEI 106
Írni 106
A közvetítők kora 106
A szerzők anyagi helyzete: a függetlenség álma 108
Az író és feladata 109
A szellemi alkotás jogi státusa 109
Az eliparosodó irodalom 111
Egy lehetséges modell: a médiumok iparosodása és a nők 111
Piac és fogyasztás az ipari korszakban 113
A kárpótlás: oktatás, politikai küzdelem és avantgárd 115
Nevelés és oktatás 116
A kulturális elidegenedés 116
Az elkülönülés 117
Ipari irodalom és populáris kultúra 118
A hagyomány világai 119
A házalóirodalom eltűnése 120
A népszerű irodalom megújulása 122
Az ipari könyvterjesztés 123
A könyvterjesztés működésében bekövetkező változások 123
A könyv térhódítása 124
A hálózatok tipológiája 125
A házalókereskedelem hálózatai 127
AZ ELSŐ RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 130
Második rész | AZ UNIVERZÁLIS MÉDIUMOK (1870-1950) 133
I. fejezet | A TÁJÉKOZTATÁS STRATÉGIAI FONTOSSÁGA 135
A posta, a „szorgos hírterjesztő" 136
Sajtóbarát tarifák 139
A levéltitok tisztelete 139
A nemzetközi pénz- és hír forgalom 141
A távíró, avagy a pillanatnyiság álma 143
A nemzeti hálózatok: a technika ellenőrzése, ellenőrzés a technika által 145
A közvélemény manipulációja 147
Tenger alatti vezetékek: birodalmi geopolitika 149
A rádiókommunikáció és a telekommunikáció nyitott modellje 151
Technikai váltás és hatalmi súlypont-átrendeződés 153
A telefon, avagy a hálózaton keresztül bonyolított személyes kommunikáció pedagógiája 155
Telefon és társadalmi változások az Egyesült Államokban 156
Hálózat és állam 156
Telefon és szociabilitás 15 7
Kommunikációs utópiák 158
II. fejezet | AZ ÚJSÁG ÉS AZ IDŐSZAKI SAJTÓ ARANYKORA 162
A sajtóipar feltalálása 162
Egy forradalom kronológiája 162
Girardin, a sajtó és a nyilvánosság 163
A tömegsajtó felé félúton 164
Az újítás logikája: a folytatásos regény 164
Új sajtóműfajok 165
A technikai újítások 166
Az oldalszerkesztés 168
Világméretű összehasonlítás 169
A nélkülözhetetlen tőke 170
A hírkereskedelem és a sajtóügynökségek 171
A terjesztés 173
A véleményformáló sajtó hatalma 174
A sajtómágnások 176
A könyv küzdelme a mulandósággal 177
A könyv válságai 177
Megújulási kísérletek 178
Terjesztés és reklám 180
Politikai szerepvállalás: tömegmédiumok és totális rendszerek 182
Média és manipuláció 182
Oroszországtól a Szovjetunióig 182
Nácizmus és ellenállás 185
III. fejezet | A MOZIFILM, AVAGY VAN-E A KÉPNEK KULTÚRÁJA? 188
Az álló- és a mozgókép hagyománya 189
A mozi születése 191
Az új technika új nyelve 193
A klasszikus hollywoodi stílus és a stúdiórendszer 198
A mozifilm gazdaságtana 199
Technikai váltás, narráció és stúdiórendszer 202
Az írott elbeszéléstől a megfilmesítettig 205
A műfajok kodifikációja és megújulása 207
Cenzúra, mozi és népszerű kultúra 208
A kép igazsága 211
A mozielőadás anatómiája 211
A filmhíradó 212
Az elkötelezett képek ellentmondásai 214
Fikció és valóság a háború ábrázolásában 217
Európai kultúrák és nemzeti modellek 219
A szovjet filmesek narratív kísérletei 220
Németország expresszionizmus és konformizmus között 220
Olaszország és a kulturális barkácsolás 221
Franciaország: az állam szerepe a nemzet kulturális identitásának védelmében 222
Az új országok 226
A mozi mint a lehetséges művészete 227
IV. fejezet | A RÁDIÓ AZ ÁLLAM ÉS A PIAC KÖZÖTT 229
Az első lépések 229
Az amerikai rádió, avagy a rövidhullámú varázslat 230
A CBS, a műsorszolgáltató rádió 232
A reklámstruktúra 234
Hogyan kovácsolható egységbe a hallgatótábor? 236
Kapcsolatok a sajtóval 239
Az európai rádiózás különféle modelljei 240
A BBC: a kereskedelmi rádiózás elutasítása 241
A rádiózás és az állam: a német modell 242
A német rádió hallgatói 245
A francia modell, avagy a kétértelműség diadala 247
Rádióműsorok a harmincas évek Franciaországában 249
A rádióadók és a rendszeresség 250
Populáris kultúra, tömegkultúra és tömegmédia 251
A tömegkultúra kritikája 252
A modern populáris kultúra védelmezői 254
Harmadik rész | HÁLÓZATI VILÁG (1950-1995) 257
I. fejezet | A TELEVÍZIÓ ARANYKORA 259
A televízió lassú technikai beérése 260
Amerika és az új nyilvánosság 263
Hogyan használja fel a televízió a rádiósok szakértelmét? 263
A nézettség felmérésének eszközei 265
A nagyközönség és a televízió dialektikus viszonya 266
A CBS és a szenátor 268
Vietnam és a varieték 269
Az európai modell: nemzeti és populáris 270
A nemzeti modellek kiépülése 271
A francia televízió a De Gaulle-korszakban 271
II. fejezet | A TELEVÍZIÓ MINT VARÁZSLATOS MÉDIUM? 277
A kábeltévé és a networks küzdelme 277
Az európai modellek megingása 280
A kábeltelevízió Angliában, azaz a piac megteremtésének nehézségei 281
Németország: kései és szilárdan kézben tartott átalakulás 283
Az olasz televíziózás forradalmai 286
A neotelevízió stílusjegyei 287
A francia televíziózás rendszertelen átalakulása 289
1981: a kábeltelevíziózás kiépülésének ellentmondásos folyamata 290
Mit sugározzon az új francia televízió? 292
A kikapcsolódás modellje 295
A valóságshow-k, avagy a tükör-televíziózás 295
Tájékoztatás és szórakoztatás összemosódása 297
A tájékoztatás és a látványosságként felfogott világ 300
A kommunikáció elméleteinek kritikája 301
McLuhan lángoló prózája 301
A mediológia 303
III. fejezet | A NYOMTATVÁNY AZ INFORMATIKA KORÁBAN 306
Az időszaki sajtó a jelenkorban (1950-1980) 306
A liberalizmus, avagy az angol példa 306
A francia sajtó 308
Az időszaki sajtó válsága és a pénzügyi csoportok megoldási kísérlete (1980-1995) 309
Válság és koncentráció 310
Tartalmi változások 311
A sajtó hatalma 313
A „planetáris, állandó, azonnali és immateriális" rendszer 314
Nyomtatási technikák és a nyomtatott művek olvasásának gyakorlatai 314
Az új technikai paradigma 314
Új könyvformátumok: a zsebkönyv 316
A bizonytalan könyv: számítástechnika és hypermédia 317
Olvasatok és olvasási szokások 320
Média, kultúra, hatalom 322
Könyv és árpolitika 322
Az angol minta 324
Németország, avagy a könyv kulturális modellje 325
A mai franciaországi könyvkiadás 326
A nyomtatványok 326
A pénzügyi struktúra 328
Új működési elvek, új megoldandó problémák 330
A terjesztés 330
Minőség és profit 331
Média, imperializmus és szabadság 333
IV. fejezet | AZ ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK MÁSODIK GENERÁCIÓJA 335
Hálózati globalizáció és numerizáció 337
Kábel és műhold 337
A numerizáció 339
A távközlés szigorúan szabályozott világa 340
Az informatika átalakulásai 341
Az informatikáról szóló diskurzus 344
A média metamorfózisa 346
A rádiózás átalakulása 346
Hollywood metamorfózisai 348
V. fejezet | AZ INNOVÁCIÓ KANYARGÓS ÚTJAI 352
Családi videó és elektronikus játékok: a japán birodalom 353
A családi videó csábítása 353
A videojátékok, avagy az interaktivitás felfedezése 358
A numerikus képpel kapcsolatos nehézségek 362
Szimulációs játékok és virtuális valóság 363
A hálózatok és az innováció 363
A viziofon 364
Az információs sztráda 367
Az internet a piacon 369
Az internet és a médiumok 372
Az új médiumok és a társadalmi kötelék 375
Általános konklúzió | A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELMÉBEN 380
NÉVMUTATÓ 385
INTÉZMÉNYEK, TÁRSASÁGOK ÉS CÉGEK MUTATÓJA 393
CÍMMUTATÓ 399

Témakörök