A haldokló szigetvilág
Szerző
Fordító
| Kiadó: | Dante Kiadás |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Aranyozott kiadói egész vászonkötés
|
| Oldalszám: | 286
oldal
|
| Sorozatcím: | A világ körül - Útirajzok-útikalandok |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
23 cm x 16 cm
|
| ISBN: | |
|
Megjegyzés:
|
A szerző eredeti fekete-fehér fényképfelvételeivel és egy térképpel illusztrálva.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
"Búcsú Papeite parjtaitól; a Hajnalcsillag fedélzetén, Darwin teóriája a kontinensről, mely elmerült a Déltenger hullámaiban.
Papeite partjának fehér korallfala mentén...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Búcsú Papeite parjtaitól; a Hajnalcsillag fedélzetén, Darwin teóriája a kontinensről, mely elmerült a Déltenger hullámaiban.
Papeite partjának fehér korallfala mentén útrakészen állott a Fetia Taiao (Hajnalcsillag). Tahiti hegyeinek égbenyuló földcsúcsai között, a keskeny parton színes ruhájú, sötétbőrű tömeg hullámzott és integetett. A kék laguna mentén összegyült Papeite egész népe és virágkoszorús fejjel zokogott keservesen.
Jajveszékelés, pityergés kísérte a barnabőrű tengerészek minden mozdulatát, amint lassan szedegetni kezdték a Hajnalcsillag horgonyait. Hiszen kevés az olyan hajó, amely gyakran tért vissza a Veszélyes Szigetek partjairól. Legtöbbjük roncsai sziklákon, zátonyokon akadnak fenn, vagy mérhetetlen mélységekbe süllyednek és akkor a parton zokogó asszonyok szerelmese, fia, férje sohatöbbé nem tér vissza a kókuszdiós szigeteken épület kunyhókba. Ezért aztán minden "hosszújárat" indulása előtt nagyon keserves a búcsú..."
Vissza
Fülszöveg
A film szárnyain már néhány évvel ezelőtt világhírre tett szert ennek a könyvnek egy-két fejezete. Most megjelent az egész könyv s olvastán az ember csak azon csodálkozik, hogy nem minden egyes fejezete vált egy-egy filmregény kiindulópontjává.Pedig nincs ebben a könyvben egyetlen sor sem, amely ne a valóság közvetlen képét adná a Marquesa-szigetek csodás világáról; Tahitiről, a legszebb leányok szigetéről, ahol szégyennek tartják még ma is a - ruházkodást. Darwin szerint ezek a szigetek valaha egy kontinenset képeztek Eurázsiával és a kaukázusi emberfaj innen vándorolt nyugat felé. Lakói nem feketék, nem rézbőrűek és nem sárgák, hanem olyanok, mintha napbarnította európai szépségek lennének. Virág a hajukban, földjük Paradicsom, amelyen dolgozniok sem kell. Életük csupa dal és szépség. Nem hiába születtek meg itt Gauguin legszebb fantáziái - sírja ott van a sziget Kálváriáján - s csupán egy súlyos átok nehezedik rájuk: a lepra. Ebben a világban élt le egy évet O'Brien s ennek az...
Tovább
Fülszöveg
A film szárnyain már néhány évvel ezelőtt világhírre tett szert ennek a könyvnek egy-két fejezete. Most megjelent az egész könyv s olvastán az ember csak azon csodálkozik, hogy nem minden egyes fejezete vált egy-egy filmregény kiindulópontjává.Pedig nincs ebben a könyvben egyetlen sor sem, amely ne a valóság közvetlen képét adná a Marquesa-szigetek csodás világáról; Tahitiről, a legszebb leányok szigetéről, ahol szégyennek tartják még ma is a - ruházkodást. Darwin szerint ezek a szigetek valaha egy kontinenset képeztek Eurázsiával és a kaukázusi emberfaj innen vándorolt nyugat felé. Lakói nem feketék, nem rézbőrűek és nem sárgák, hanem olyanok, mintha napbarnította európai szépségek lennének. Virág a hajukban, földjük Paradicsom, amelyen dolgozniok sem kell. Életük csupa dal és szépség. Nem hiába születtek meg itt Gauguin legszebb fantáziái - sírja ott van a sziget Kálváriáján - s csupán egy súlyos átok nehezedik rájuk: a lepra. Ebben a világban élt le egy évet O'Brien s ennek az esztendejének története tele van poézissel, ősi legendákkal, mulatságos esetekkel (mint például a velehozott rézágy története, amely mint Arany Ágy körülbelül olyan szerepet játszott a sziget életében, mint XIV. Lajos díszágya Franciaország történetében). Titihuti királynő tetovált combja, rajta ősi családjának egész krónikája, valósággal kultusz tárgya a szigeten.
A könyv olvastára szinte vágya támad az embernek, hogy mag
Vissza
Tartalom
KÉPEK JEGYZÉKE
A „Fetia Taiao" nevű hajó az árulók öblében 8
Antoinette, a Marquesas szép táncosnője 9
Láp a királyné háza közelében 16
A forró déli órákat heveréssel töltik a marquesan-lányok .. .. 17
A marquesan-lányok nem szeretik a munkát 24
A tengerből kiálló sziklán lándzsával várja a halat a bennszülött 25
A kopra készítéséhez széthasogatják a kókuszdiót 48
A paepae egy marquesan lakóház előtt 49
A „huka", a marquesanok nemzeti tánca 64
Marquesanok munkában. (Balról jobbra Forró-könny és
Vai Etienne.) 65
A Taipi-völgy emberevő aggastyánja 80
Emberáldozat a Marquesas-szigeteken 81
A részeges Kivi, a marquesan örömlányok társaságában .. .. 96
Patak az őserdőben 97
Az áldozat ligete Atuonában 112
Emberevők, emberi hajból készült ruházatban 113
Tepu és nővére, marquesan hegyi lakók 128
A kókuszdiót úgy szedik a bennszülöttek, hogy felmásznak érte
a kókuszpálmára 129
Tetovált marquesan, faragott evezővel 144
Főnöknő tapa-ruházatban 145
Vízrebocsátják a cethalász-dereglyét 160
Banánszedés a hegyekben 161
Óriás banán. A férfi derekán a bennszülöttek pareu nevű ruhadarabja 176
Folyamtorkolat Oomoa mellett, Fatu-Hiva szigetén 177
Elefántkóros bennszülött .. 192
Malacpecsenye. A bennszülöttek umu-nak nevezett tűzhelye .. 193
A kenu vízrebocsátása 208
Pascual, az óriástermetű kormányos, barátai körében .. . .209
A. gyöngyhalász kedvese 221
Gyöngyhalászat 225
Hullámtörés Oomoa sekély partjain 232
Halászember bambuszból és kókuszlevélből épült hajléka .. 233
Páros kenuk, halászatról jövet 240
Fiatal fiúk tornája a kikötőben 247
Tahaiupehe, a Galamb leánya 256
Nataro, a marquesan-nyelv és legendák egyetlen alapos tudója, feleségével 257
