| Előszó a magyar kiadáshoz | |
| A szerző előszava | |
| Tartalomjegyzék | |
| Bevezetés | |
| I. Fejezet | 3 |
| A rádióaktivitás | |
| A rádióaktív anyagok sugárzásai | |
| A rádióaktív elemek folytonos energiaszolgáltatása | |
| Mi a meglepő vonás a rádióaktivitásban? | |
| II. Fejezet | 11 |
| Curie-né fölfedezi a rádiumot | |
| A rádióaktivitás az atómoknak a tulajdonsága | |
| A rádióaktivitást nem lehet megváltoztatni | |
| A tórium rádióaktivitása | |
| A szurokércz | |
| A rádium mennyisége a szurokérczben | |
| A rádiumnak legkisebb kimutatható mennyisége | |
| Kísérletek a tiszta rádiumbromiddal | |
| Az energia megmaradásának törvénye | |
| A rádium termelte energia összehasonlítása a szén elégéséből nyert energiával | |
| A chemiai energia forrásai | |
| Idézet a Tait tanár könyvéből | |
| A rádium és a fizikai lehetetlenség | |
| III. Fejezet | 26 |
| A rádióaktív elemek sugárzásai | |
| Alfa, béta és gamma sugarak | |
| Az áthatolóképesség vizsgálata | |
| Kísérletek a nagy áthatolóképességű béta és gamma sugarakkal. | |
| A csekély áthatolóképességű alfa-sugarak | |
| Kísérlet annak kimutatására, hogy a levegő az alfa-sugarakat elnyeli | |
| A sugárzás fizikai természete | |
| Az éterföltevés szüksége | |
| Testecskék kilövelléséből és rezgésszerű mozgásokból keletkező sugárzás | |
| Az alfa és béta-sugarakat részecskék kilövellése okozza | |
| Lehetséges-e egyetlen alfa-részecskét észlelni? | |
| A szpintariszkóp | |
| A rádiumból kilövelt alfa-részecskék megszámlálása | |
| IV. Fejezet | 42 |
| A béta-sugarak | |
| Mágnes okozta kitérésük | |
| A béta-sugarak mibenléte | |
| Hasonlóságuk a katódsugarakhoz vagy a sugárzó anyaghoz | |
| A béta-sugarak sebessége | |
| Az alfa-részecskék mibenléte | |
| Sebességük | |
| Keresztül tudnak-e hatolni az útjukba eső atómokon? | |
| Lehetnek olyan alfa-részecskék is, melyekről nem szerezhetünk tudomást | |
| V. Fejezet | 56 |
| Honnan származik a rádium energiája? | |
| A két eshetőség és következményei | |
| Az anyag belső energiája | |
| Atómbomlás | |
| Fokozatos atómbomlás | |
| Egyébként észre nem vehető anyagmennyiségek egymásra következő energia-kitörései | |
| A rádium-emánáczió | |
| Kísérletek az emánáczióval | |
| Az emánáczió cseppfolyósítása folyékony levegővel | |
| A rádiumemánáczió végtelen csekély mennyisége | |
| Az emánáczió chemiai tulajdonságai | |
| Az emánáczió termelte energia | |
| Az emánáczió megszűnése és új emánáczó keletkezése a rádiumból | |
| A rádióaktivitásnak nem az elmélete, hanem maguk a valóságos jelenségei okozzák a forradalmat a tudományban | |
| A rádióaktív változásokba nem tudunk beavatkozni | |
| A rádióaktív változásnak eltünő termékei | |
| Mindegyik termék észlelhető, akár rövid-, akár hosszúélető | |
| VI. Fejezet | 76 |
| Az alfa-részecskék szerepe a rádióaktív változásokban | |
| Az alfa-részecskék és a hélium | |
| A hélium fölhalmozódása geológiai idők alatt | |
| A hélium fölfedezése a napban és a földön | |
| Kapcsolat a rádióaktivitással | |
| Hélium keletkezése rádiumból | |
| Az alfa-részecskék héliumatóm | |
| A rádium első változásának mibenléte | |
| VII. Fejezet | |
| Az atómbomlás és a periódusos rendszer | |
| Néhány mesterszó | |
| A chemiai atóm fogalma | |
| Különbség az atóm és a chemiai vegyület között | |
| A chemiai módszerek elégtelensége több rádióaktív vizsgálatban | |
| Föltevések vagy gondolt képek | |
| Az atómbomlás két lehetséges képe | |
| Az atómbomlásnak kitörésszerű jellege | |
| A rádióaktív változások törvénye | |
| A bomlás sorrendjének valószínűsége | |
| A fölbomló atómok átlagos és várható élettartalma | |
| Az atómbomlásnak csak a miként-jét magyarázhatjuk meg, nem a miért-jét | |
| Az atómok átlagos élettartalmának meghatározása | |
| Önálló rádióelemek és rövid életű átmeneti alakok | |
| Rádióaktív egyensúly | |
| A rádium átlagos élettartalma | |
| A rádium összes energiája, a mit teljes fölbomlása alatt kifejt | |
| VIII. Fejezet | 100 |
| Hogyan lehetséges az, hogy még mindig van rádium? | |
| A rádium anya eleme | |
| Az uránium és a rádium tömegének hányadosa állandó minden ásványban | |
| Az uránium átlagos élettartalma | |
| A rádium és az uránium viszonya egymáshoz | |
| Hasonlat a glasgowi vízvezetékkel | |
| Az szurokércz életkora | |
| Az uránium rádióaktivitása | |
| Uránium X sugarak | |
| Az uránium nem közvetetlen szülője a rádiumnak | |
| A rádium növekedése uránium által | |
| Közbeeső, hosszúéletű, átmeneti alakok | |
| A rádium közvetetlen szülője | |
| Az elemek fejlődésének folyamata | |
| XI. Fejezet | 111 |
| A rádium további átalakulása | |
| Indukált, vagy gerjesztett rádióaktivitás | |
| A rádium aktív lerakódása | |
| Az emánáczió atómbomlása | |
| A rádium A,B és C | |
| Kísérletek az aktív lerakódással | |
| A rádium A csak alfa-sugarakat szolgáltat és nagyon rövid életű | |
| A rádium B nem lövell ki sugarakat | |
| A rádium C alfa-, béta- és gamma-sugarakat is ad | |
| Az emánáczió csak alfa-sugarakat lövell ki | |
| A rádium rovábbi lassú változásai | |
| A rádium D, E és F | |
| A polónium | |
| Azonossága a rádium F-fel | |
| Az utolsó atómbomlás | |
| Mi a végső termék? | |
| X. Fejezet | 123 |
| A polónium és a rádium tömegeinek aránya az ásványokban | |
| Az uránium összes termékeinek mennyiségi táblázata | |
| A rádium aktivitásának növekedése az idővel | |
| A rádióaktivitás, mint a ritkaságnak vagy az értéknek fizikai mértéke | |
| Az érmefémek ritkasága | |
| Vajjon változnak-e ezek is úgy, mint a rádium? | |
| A változó elemek fizikai okokból szükségképpen ritkák | |
| Egy nézet az anyag végső mibenlétéről | |
| Maxwell egy kijelentése | |
| Ő tagadja az elemek fejlődését | |
| Egyenlőek-e ugyanannak az elemnek atómjai egymás közt? | |
| Az atóm bonyolult, de tökéletes mechánikai szerkezet | |
| Schuster tanár hasonlata | |
| Az atóm hű marad önmagához az oldatban is | |
| A rádióelemek kilövelte alfa-részecskéknek egymás közt hasonló sebességéről | |
| A legalkalmasabb vagy a legállandóbb atóm túlélik a többieket | |
| A fejlődés tanának általánossága az élő és élettelen természetben | |
| XI. Fejezet | 131 |
| Mennyiben páratlan a rádium az elemek között? | |
| Csak változásának sebessége teszi nevezetessé | |
| Az uránium sokkal csodálatraméltóbb, mint a rádium | |
| Egy kilogramm urániuban fölhalmozott energia | |
| A tránzmutáczió az anyagok belső energiájának kulcsa | |
| A régi alchimiának terméketlensége | |
| Mi volna annak a következménye, ha a tránzmutáczió lehetséges volna? | |
| Az ősember és a tűzgyujtás | |
| A modern ember és a tránzmutáczió | |
| A kozmikus fejlődés és küzdelmeinek erőforrásai | |
| Az atómbomlás a természet energiáinak elégséges, esetleg egyedüli, ősforrása | |
| Rádióaktivitás és geológia | |
| A rádium mennyisége Földünk kérgében | |
| A Föld valószínűleg nem folyton hűlő gömb | |
| Hegyképződés a rádium útján | |
| A Hold és a bolygók hőmérséklete | |
| Az ókori mitológia és a rádióaktivitás | |
| Az Ouroboros kígyó | |
| A Bölcsek Köve és az Életelixir | |
| Az ember bűnbeesése és az ember fölemelkedése | |
| Az elmult idők lehetséges tartamának nagy kiterjesztése | |
| Egy kis elmefuttatás esetleges feledésbe ment emberfajokról | |
| A rádium és a létért való küzdelem | |
| A lét nem egyéb, mint küzdelem a fizikai energiáért | |
| Új kilátások | 131 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 149 |
