Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis

A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1993

Szerző

Budapest

'Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis ' összes példány

Kiadó:	Bethlen Gábor Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	627 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7426-11-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Megnyitó beszéd (Antall József)	3
Bevezetés (Gruberger Béla)	11
Előszó	16
Freud és a pszichoanalízis születése	19
Ferenczi találkozik Freuddal	27
Ferenczi ifjúkora	27
Ferenczi a pszichoanalízis hívévé válik	34
Bekapcsolódás a mélylélektani mozgalomba	41
A pszichoanalízis mozgalom születése	47
Elmélyülő kapcsolatok	48
Szakítás Junggal	52
Ellenállás Magyarországon	54
Baloldali rokonszenv	58
Társadalomtudományi érdeklődés	62
Ferenczi szociális szexuálkritikája	69
Hatás a szépirodalomra	71
Tetszhalál és feltámadás	81
Háborús bonyodalmak	81
A budapesti kongresszus	85
A Monarchia szétesése	91
A Tanácsköztársaság	95
Megtorlás, Freud Antal halála	101
A húszas évek - a budapesti iskola fénykora	109
A pszichoanalízis társadalmi helyzete	109
Pszichoanalitikus mozgalmi élet	116
Ferenczi Amerikában	121
Nemzetközi kapcsolatok	125
Ferenczi elméleti munkássága	128
Valóságérzék, én-pszichonalízis	133
Pszichoszomatikus érdeklődés, barátság Groddeckkel	136
Szexológia, okkultizmus	141
Kolnai Aurél munkássága	146
Hollós és a pszichiátria	148
Hajdu Lilly és a Lévy-házaspár	154
Freud és Ferenczi elhidegülése	159
Ferenczi technikai újításai	159
Ferenczi és Rank együttműködése	166
Intrikák, feszültségek	171
Ferenczi halála	182
Az individuálpszichológusok	195
Adler magyarországi származása	195
Máday István és Rácz Jenő	196
Egyesületi élet	198
Brachfeld Olivér	202
Két marxista: Kulcsár és Székely	205
A háború után	208
Az aktív analitikusok	211
Gartner Pál és Szinetár Ernő	214
A harmincas évek	217
Hermann Imre munkássága	226
Ferenczi és a gondolkodáslélektan	227
A pszichoanalitikus mozgalom	233
A pszichoanalízis és a marxizmus	237
A Korunk és a pszichoanalízis	246
Freudomarxisták	249
A mélylélektan és a világháborúk közötti szépirodalom	249
Kosztolányi Dezső	252
Babits MIhály, Karinthy Frigyes és Füst Milán	260
József Attila	265
Bálint György	274
Németh László	277
Németh Andor, Vas István	281
Írók a pszichoanalízis vonzásában	284
Szondi Lipót és a sorsanalízis	295
Szondi magyarországi pályája	295
Deportálás, letelepedés Svájcban	302
A sötétség évei	309
Fokozódó szorításban	309
Keresztény zsidómentők	311
Üldözések, gyilkosságok	313
Az emigráció	321
Alexander Ferenc, a pszichoszomatika megalapítója	321
Radó Sándor és a női szexualitás	327
Egy "osztrák magyar": Melanie Klein	334
Bálint Mihály és a pszichoanalízis az általános orvoslásban	345
Róheim Géza és az etnopszichoanalízis	353
Bak Róbert, József Attila pszichoanalitikusa	365
Spitz Árpád René, a gyermek-pszichoanalízis nagyja	367
Rapaprort Dávid, Balkányi Sári, Gyömrői Edit	368
Mahler Margit és a gyermekkori elmebetegségek	371
Therese Benedek: pszichoszomatika, női szexualitás, szupervízió	375
Wagner Lilla és Petőfi-könyv	376
A francia nyelvterület emigránsai: Grunberger, Abraham, Haynal	378
Székely Lajos: a Gestalttól a mélylélektanig	381
A többi emigráns	385
Jung tanítványa, Jacobi Jolán	386
Szász és az antipszichiátria	389
Szende Pál és Mannheim Károly: Két rokonszenvező a társadalomtudósok köréből	391
A másodvirágzás évei	393
Érdeklődés a társadalmi kérdések iránt	393
Hivatalos kapcsolatok, egyetemi oktatás	398
Pszichoanalízis és kereszténység	403
Tudományos munka, klinikai érdeklődés	405
Pszichoanalitikus gyermeklélektan	407
Ismét a periférián	413
Ideológiai támadások: Tariska, Pálóczi-Horváth, Vértes György	414
Illyés Lélekbúvárja	420
Az egyesület felszámolása, letartóztatások	425
A pszichonalízis az 1848-49 utáni Magyarországon	433
A Lukács-kör és a pszichoanalízis	434
A pszichoanalízis mítosszá minősítése	436
Pszichoanalízis-kritika a pszichológia és az ideológia között	438
A szovjet Freud-kritika koncepciója	442
Negatív asszociációkeltés: vallás, fellazítás, hamis tudat	448
A pszichoanalízis fennmaradása	452
A pczichoanalízis-ellenesség társadalmi háttere	461
Ambivalencia, legitimizálás és intézményesülés az ideológiai enyhülés során	467
A pszichoanalitikusok társadalomelméleti önkorlátozása	479
Pszichoanalízis-ellenesség a rendszerváltás után	483
A mélylélektan és a második világháború utáni szépirodalom	486
A pszichoanalízis és az esztétika	491
Köszönetnyilvánítás	497
Bibliográfia	499
Névmutató	592
Tárgymutató	615