Globalizációs túlélőkönyv középiskolásoknak - CD-vel

Előszó

Magyarországon az első kulturális antropológiai szemléletű globális nevelési oktatási segédanyag elsősorban olyan társadalmi jelenségeket dolgoz fel, amelyek korunk globalizációs folyamatainak köszönhetően alakultak ki, mint pl.: világszegénység, migráció, túlnépesedés, fogyasztói szokások dramatikus változása vagy a különböző kultúrák kényszerű együttéléséből fakadó társadalmi és egyéni sorsproblémák. A globális nevelés témájú tananyagok általános célja a globális jelenségek és összefüggések jobb megismertetése, ismeretterjesztés és a kritikus globális állampolgári attitűd kialakításához való hozzájárulás iskolai keretek között megvalósított oktatási módszerekkel.
A Globalizációs túlélőkönyv szerzői gárdája javarészt kulturális antropológusokból áll, akik igyekeztek az antropológia által kínált szemléletmód keretei között bemutatni egy-egy jelenséget. A társadalomtudományok, és kifejezetten a kulturális antropológia gyakran Európán kívüli országok lakóinak a kultúrájával, gazdaságával, életmódjával foglalkozik. Az antropológia speciális módszertanából következően (pl.: a résztvevő megfigyelés) a kutató helyi tapasztalatokat szerez az ott élők körében. Mivel a globalizáció hatása a világ legrejtettebb zugaiba is eljutott már, ezért a legtöbb, terepen dolgozó antropológus szembesül a globalizációs jelenségekkel - migrációval, a fogyasztói társadalommal, a kereskedelemmel vagy a népesedéssel kapcsolatos problémákkal.
A globális nevelés és a kulturális antropológia a szemléletmód és az alapértékek hasonlósága révén is összefügg. A közösségi szolidaritás, a tolerancia, más kultúrák tisztelete olyan értékek, amelyeket mind a globális nevelés, mind az antropológia magáénak vall. Egy-egy társadalmi jelenség értelmezésekor és tálalásakor tekintettel kell lenni a különböző szereplők nézőpontjára, vagyis holisztikus látásmóddal kell megközelíteni. Egy jelenség bemutatásakor használnunk kell a kulturális antropológiának a társadalom jellemzéséhez gyakran használt klasszikus kategóriáit (pl.: egyén, család, közösség, társadalom, globális szint), amelyet a Globalizációs túlélőkönyvben is igyekeztünk követni.
Vissza