Előszó
"Legyünk bármely véleménnyel korunknak anyagi iránya felől, ismerjük el bármennyire a'kényszerűséget az anyagi haladás terén el nem maradni más népek nyomdokain: soha ne feledjük el, hogy természetünknél fogva nekünk a "szellemi és erkölcsi érték lehet csak erős oldalunk." Az idézet Mocsáry Lajostól való, Nemzetiség című, 1858-ban megjelent munkájának első, bevezető fejezetéből, amikor témáját indokolja. Úgy gondolom, az idők és a viszonyok változása közepette is bízvást vállalhatjuk a Kisebbségkutatás szerkesztésének kormányozó eszméjeként Mocsáry Lajos gondolatát.
Nem véletlen, hogy a tudományban és a közéletben egyaránt azokban az országokban számottevő a kisebbségi kérdés "sine ira et studio", azaz harag és részrehajlás nélküli jelenléte, amelyekben az értelem és az erkölcs az élet legmagasabb értékei között szerepel, ahol a szabadságeszményt a lehető legteljesebben értelmezik, és felismerték, hogy a kisebbség számára az egyenrangúság felé a pozitív megkülönböztetésen át vezet az út.
Az igazi, őszinte megbecsülés a másik ember iránt csak önbecsülésből táplálkozhat. Négy évtized politikája mindenesetre önbizalom nélküli, lesütött szemű nemzetté tett bennünket. Nem csoda hát, hogy - a korábbi politika szándékának megfelelően - kisebb gondunk is nagyobb volt annál, mint közelebbi-távolabbi környezetünk, a velünk és szomszédságunkban élők valóságos megismerése.
Most, amikor végre nem titkolni, szégyellni való dolog magyarságunk felmutatása, nemcsak a magyarságkutatás tudományos produktumai jelennek meg egyre-másra, hanem velük szoros összefüggésben szaporodtak el a magyarországi kisebbségekkel és a kelet-közép-európai interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó tudományos publikációk is, részben az e témákra szakosodott folyóiratokban és más kiadványokban, részben az egyes tudományágak orgánumaiban.
A Kisebbségkutatás útra bocsátásával nem ezeknek a kiadványoknak a számát kívánjuk szaporítani, hanem - e vonatkozásban elsőként - olyan hiánypótló információs szemle folyóiratot kiadni, amely a már megjelent magyarországi és külföldi tudományos irodalom tartalmairól nyújt folyamatosan tájékoztatást.
A magyarországi kisebbségekre, a kelet-közép-európai interetnikus viszonyokra vonatkozó tudományos irodalom nemcsak nyelvterületi-topográfiai értelemben szórt, hanem tudományrendszertani értelemben is, s mint ilyen, felöleli - a teljesség igénye nélkül - a szociológia, a jog, a politika, a nyelv és irodalomtudomány, a történettudomány, a néprajz tárgyköreit.
A Kisebbségkutatás a tömörített, referált szövegeket egységes tematikus elrendezésben közli, s egyazon témán belül jelenteti meg a hazai és külföldi véleményeket, álláspontokat.
A szerkesztés elvei közül első helyre kívánkozik az objektivitásra való törekvés: vonatkozik ez a referált anyag kijelölésére és a tömörítés technikájára egyaránt. Mindez nem jelent merev szövegtükröztetést, minthogy szükség szerint sort kerítünk több forrásra alapozott szintézisek összeállítására, egy-egy közlemény holdudvarának a bemutatására, szövegmagyarázatokra, adatkiegészítésekre is. Summa summarum: olyan folyóirat kiadására vállalkozunk, amely másodlagos információkat közöl ugyan, de alkalmasint többet ad, mint az eredeti közlemények összessége.
Vissza 
