Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai

1957-1960

Szerző

'Friss István: Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-09-0639-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A gazdaságpolitika újfajta megközelítése (Friss István)	5
A gazdasági szerkezet alakítására irányuló gazdaságpolitika (1957-1960) (Hegedűs Miklós)	21
A gazdasági szerkezet alakítására irányuló gazdaságpolitika általános feltételei és jellemzői	21
A struktúrapolitika és a gazdasági struktúra fogalmának értelmezése	21
Az időszak fontosabb gazdaságpolitikai feladatai; a gazdaságpolitikai célokat alakító általános feltételek	25
Gazdaságpolitikánk újszerű elemei az 1957-1960-as években	28
Viták a gazdaságirányítási rendszer lehetséges modelljéről	33
Struktúrapolitikai célok és elképzelések az 1957-1960 közötti időszakban	45
A struktúrapolitikát alakító tényezők szerepe és hatása	46
Elképzelések az ipar ágazati szerkezetéről; a hazai adottságokról; a kiindulás feltételeiről	52
A második hároméves terv céljai a gazdasági struktúra alakítására	57
A mezőgazdaság szocialista alakítása mint a második hároméves terv teljesítésének a körülményeit alapvetően módosító tényező	61
A struktúrapolitikai célok realizálása; a gazdasági szerkezet tényleges változásai	63
A gazdasági szerkezet alakulása, valamint a változásokat befolyásoló tényezők	64
Az ipar szerkezetében és mikrostruktúrában végbemenő változások, s e változások motiváló tényezői	79
A struktúrapolitika elemzéséből adódó néhány tanulság és következtetés	88
Felhalmozási és fejlesztési politikánk néhány kérdése 1957-1960-ban (Ungvárszki Miklósné)	95
A nemzeti jövedelem fő felhasználási arányainak alakulása	95
Tervezett és tényleges folyamatok a nemzetközi jövedelem felhasználásában	96
Változások a növekedési ütem alakítására vonatkozó célokban	99
A foglalkoztatási problémák hatása a gazdasgápolitika gyakorlatára	101
A mennyiségi törekvések előtérbe helyezése és ennek hatása a népgazdaság fejlődésének a jellegére	103
A fogyasztás és felhalmozás alakulására ható gazdaságpolitikai döntések	108
Beruházáspolitikai törekvések és eredmények	111
A beruházási túlfeszítettséghez vezető tényezők a tervkoncepcióban és a tervelőirányzatokban	115
A beruházási túlfeszítettség kialakulása	118
A fontosabb gazdaságpolitikai célok és a beruházások ágazati megoszlásának kölcsönhatásai	129
Iparfejlesztési célok és a beruházáspolitika	130
A második hároméves terv iparfejlesztésének ágazati vetületei	131
A kiemelt iparágak fejlesztésének problémái	133
Az ipari fejlődés jellege; az eszközigényesség alakulása	137
A termelési viszonyok átalakítása a mezőgazdaságban és a beruházáspolitika	141
Az életszínvonal-politikai célok és a szociális-kommunális beruházások	145
Az életszínvonal-politika néhány kérdése az 1957-1960-as évek gazdaságpolitikájában (Rédey Aranka és Barta Judit)	151
Az életszínvonal-politika általános kérdései az 1957-1960-as évek gazdaságpolitikájában (Rédey Aranka)	151
Az életszínvonal-politika szerpe és problémái a politikai és a gazdasági konszolidációban	152
Az életszínvonal-politika érvényesülése a második hároméves terv időszakában	154
A lakosság jövedelme és fogyasztása az 1958-1960-as években	155
A foglalkoztatottságban végbement változások hatása a jövedelmekre és a fogyasztásra	159
A szociális-kommunális és a kulturális ellátottság fejlődése és problámái az 1957-1960-as időszakban (Barta Judit)	161
Célok és eredmények a lakásépítésben	163
Az egészségügyi ellátás alakulása	169
Az oktatási intézmények fejlődése	172
Gazdaságpolitika és külkereskedelem (Esze Zsuzsa)	177
A külkereskedelmi egyenleg mint a népgazdasági értékegyensúly alkotórésze	178
A külkereskedelmi passzívum szerepe az 1957. évi konszolidációban	178
A külkereskedelmi egyenleg mint a népgazdasági értékegyensúly alkotórésze 1958-1960-ban	180
A hároméves tervkoncepció realizálhatósága	183
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása a külkereskedelemre	183
Az iparfejlődés extenzív típusa és ennek hatása a külkereskedelemre	185
A népgazdasági fejlődés hatása a kereskedelmi mérlegre	191
A külkereskedelem mint használati értékek cseréje	194
A külkereskedelmi áruszerkezet átalakulása a konszolidáció szolgálatában	194
Hazai munka cseréje külföldi anyagra a második hároméves terv időszakában	196
Gépek cseréje anyagért	196
Munkaigényes gépek cseréje anyagért	208
A KGST-együttműködés szerepe az árustruktúra javításában	213
A külkereskedelem érdekeltsége és részvétele az árustruktúra alakításában	215
A magyar szocialista munkáspárt agrárpolitikájának néhány főbb jellemzője az 1957-1961 közötti időszakban (Gyenis János)	221
Az 1956 novemberétől 1957 júliusáig terjedő periódusba folytatott agrárpolitika jellemzői	221
A politikai és gazdasági konszolidáció eredményei; az 1957 első felében folytatott agrárpolitikai tevékenység sajátosságai	221
Az agrárpolitika eszközrendszerének változásai	225
A kötelező beszolgáltatási rendszer eltörlése és ennek jelentősége	225
Mezőgazdasági árak 1956 végétől 1957 közepéig	231
A mezőgazdaság állami irányításának egyéb változásai	234
A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetkezeti politikájának változásai	238
A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája 1957-1958-ban	246
Az agrárpolitikai koncepció kialakulása	246
Az agrártézisek és az ezeket kiegészítő párthatározatok kialakulásának körülményei és mechanizmusa	246
A vizsgált periódusban felszínre került jobboldali és álbaloldali nézetek	249
Az agrártézisekben és néhány más párthatározatban megfogalmazott agrárpolitikai koncepció tartalma	250
Az agrárpolitika gyakorlatának főbb jellemzői	252
A mezőgazdaság hároméves tervének néhány problémája	253
A mezőgazdaság társadalmi viszonyainak ellentmondásai	259
Az egyéni gazdálkodás jellemzői és problémái	261
A szövetkezeti mozgalom fejlődésének jellemzői	266
A parasztság osztályviszonyainak helyzete	270
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése	272
Az 1959 januárjától 1961 februárjáig terjedő periódus jellemzői	273
A politikai tényezők primátusa a mezőgazdaság szocialista átszervezése meggyorsítását előidéző döntések meghozatalában	275
A mezőgazdaság szocialista átszevezésével kapcsolatos gazdaságpolitikai koncepció kialakulásának előzményei	275
A belpolitikai helyzet jellemzői	278
A külpolitikai helyzet kedvező alakulása	280
A mezőgazdaság szocialista átszervezése meggyorsítására hozott határozatok gazdasági megalapozottsága	281
A gazdasági feltételek meghatározásának problémái	282
A magyar agrárviszonyok 1958. évi állapotában rejlő ellentmondások	283
A népgazdaság általános fejlődése mint a szocialista átszervezés meggyorsításának feltétele	285
A mezőgazdaság szocialista átalakításának ipari háttere	286
A mezőgazdaság szocialista átszervezése vártnál gyorsabb megvalósulásának okai	289
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének három szakasza	289
A politikai tényezők (módszerek) szerepe a szocialista átszervezés sikeres megvalósításában	290
A mezőgazdaság szocialista átalakításának gazdasági alátámasztásával kapcsolatos problémák	295
Egyéb tényezők hatása a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a vártnál gyorsabb befejezésére	303
Gazdaságpolitikai tanulságok (Friss István)	307
A társadalmi totalitás és követelményei	307
A döntések szabadságfoka	315
Egység és sokféleség, egész és rész, ellentmondás és kompromisszum	319
A gazdságpolitikai koncepció	326
Gazdaságpolitika és gazdasági mechanizmus	329
Gazdasági helyzet és mechanizmus	329
Gazdaságpolitika és tevezés	334
Gazdaságpolitika és bérpolitika	342
Gazdaságpolitika és árpolitika	346
Gazdaságpolitikánk és a szocialista táborhoz tartozásunk	348
A társadalmi tudat: a társadalmi-gazdasági fejlődés fékje és gyorsítója	352
Gazdaságpolitika és valóság	357
Politika és gazdaságpolitika	364
Gazdaságpolitika, tudomány, demokrácia	367