A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl

Névtani tanácskozás Jászberényben 2003. október 17-18.

Előszó

Elnök Úr! Prorektor Úr! Kedves Barátaim és Kollégáim! Tisztelt Érdeklődők!

Minden bizonnyal csalódást okozok, de már nem első ízben történik, s lassan Önök is megszokhatják, hogy Kiss Jenő... Tovább

Előszó

Elnök Úr! Prorektor Úr! Kedves Barátaim és Kollégáim! Tisztelt Érdeklődők!

Minden bizonnyal csalódást okozok, de már nem első ízben történik, s lassan Önök is megszokhatják, hogy Kiss Jenő professzor urat, Társaságunk főtitkárát helyettesítem. Mikor eldöntünk valamit, sokszor a sors közbeszól, s nem úgy sikerül megvalósítani elképzeléseinket, ahogyan szeretnénk, ahogyan tervezzük. Amikor erről a tanácskozásról beszélgetni kezdtünk, és a programját előkészítettük, Kiss Jenő tanár úr merte vállalni a megnyitó beszédet. A közelmúltban azonban operáción esett át, és bár állapota javul, sem az utazást, sem a hosszan tartó üldögélést nem tudta vállalni, pontosabban: orvosai nem engedélyezik neki. így arra kényszerülnek, hogy tőlem hallgassák meg azt a pár szót, amivel részben az ő gondolatatait tolmácsolom, részben pedig magam is mint a névtan lelkes munkása el szeretnék Önöknek mondani.
Először is arra kell gondolnunk, hogy milyen súlyos csapás érte a magyar névtudományt Kiss Lajos halálával. Akik valaha foglalkoztak névtannal, s valamennyien olyanok vagyunk, így mindnyájan tudjuk, hogy mit jelentett az ő személye és munkássága, elmélyült és eredményes kutatása a magyar, a szláv és az általános névtudomány számára, valamint a magyar és szláv nyelvi kapcsolatok összefüggéseinek föltárása tekintetében is. Nagyra értékeljük egész élete munkásságát, különösen névtani tevékenységét, hiányoljuk kedves, közvetlen személyiségét, névtani tanácskozásainkon elhangzó értékes, tartalmas előadásait. Emlékezzünk rá mindig nagyrabecsüléssel, kegyelettel, s rá gondolva álljunk föl egy néma percre!
Fájdalmasan hiányoljuk azt a kedves kollégánkat, aki tartalmas gondolataival, szellemes megjegyzéseivel szólt hozzánk valamennyi konferencián, és most nem tud itt lenni. Mező András tanár úr - kedves barátunk és társunk a névtan művelésében - súlyos beteg. Bízunk abban, hogy akaratereje, családjának szeretete és orvosai szaktudása segít rajta, kilábol betegségéből, s még számtalan alkalom lesz, amikor együtt lehetünk nemcsak a névtan tudományos tanácskozásain, hanem majd fehér asztal mellett is, vidámabb hangulatban. Ugyancsak nem tudott eljönni betegsége miatt Kristó Gyula történészprofesszor, a történeti helynévkutatás jelentős tudósa. Neki is kívánunk mindnyájan mielőbbi gyógyulást, további eredményes kutatómunkát, s következő konferenciáinkon sok érdekes, tanulságos előadás megtartását.
Elsőnek kellett volna említenem, hogy természetesen hiányoljuk erről a tanácskozásról Benkő Loránd professzor urat. Hála Istennek, fölgyógyult súlyos betegségéből, de nyolcvanadik évét meghaladván már nem tudta vállalni az utat, és a konferencia személyes megnyitását. így a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak sem az elnöke, sem a főtitkára nem tud jelen lenni, de remélem, nemcsak az ő nevükben, de az ő gondolataikat is tolmácsolva mondom el a következő néhány szót Társaságunk tevékenységéről és terveiről a magyar névtudomány terén.


Vissza

Tartalom

Bevezető 7
Hajdú Mihály (Budapest): Megnyitó 8
Hajdú Mihály (Budapest): Hagyomány és újítás a névválasztásban 11
B. Gergely Piroska (Miskolc): A történeti személynévkutatás újabb eredményei 19
Bíró Ferenc - Kalcsó Gyula (Eger): Megszólításformák Heltai Dialógusában 32
Vörös Ferenc (Győr-Nyitra): A (történeti) személynévkutatás Felvidéken különös tekintettel a Trianon utáni fejleményekre 39
Varga Józsefné (Győr): A felekezeti keresztnévhasználat a XVIII. és a XIX. században 60
Koi Balázs (Nyíregyháza): Tiszabezdéd írásbeli ragadványnevei (egyéb névrészek) a református egyház anyakönyveiben 1966-és 2000 között 73
Ördög Ferenc (Piliscsaba): Személynévkutatásunk helyzete és feladatai 82
Ollé Viktória (Piliscsaba): Tájékoztató a készülő „Családnévkutató Csánki Dezső történelmi földrajzához" című műről 90
Fülöp László (Kaposvár): Becézőnevek a „Nagyivánban" 92
Nemescsói Katalin (Kaposvár): Hogyan tárolunk neveket a mobiltelefonban? 97
Fercsik Erzsébet (Budapest): Névalkotás és névteremtés útján keletkezett rokon nevek a magyar keresztnévkincsben 101
Raátz Judit (Budapest): A névviselés szabályozása - új névformák 106
Virág Gábor (Kishegyes, Szerbia-Montenegró): Identitászavar Csantavér keresztnévrendszerében 113
Mizser Lajos (Nyíregyháza): Családnévkutatás Kárpátalján 120
Kornyáné Szoboszlay Ágnes (Debrecen-Miskolc): A ka-ke (becéző) képző egy sajátos szerepéről a szépirodalmi tulajdonnév-használatban 124
Zsigmond Győző (Sepsiszentgyörgy-Bukarest): Magyar névtani kutatás és oktatás a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszékén 130
Vörös Ottó (Körmend): A határon túli névkutatás és hozadéka a nyelvi tervezésben 135
Barkóczy László (Kaposvár): Tulajdonnevek az Interneten 139
Farkas Ferenc (Jászberény): Helynévkutatás itthon és határainkon túl 144
Unti Mária (Győr): A Csallóköz földrajzi nevei 149
Csomortáni Magdolna (Kolozsvár): Névgyüjtés és feldolgozás Erdélyben 152
Kristó Gyula (Szeged): A magyar történeti helynévkutatásról 161
Juhász Dezső (Budapest): A névtan néhány terminológiai és tudományrendszertani
kérdéséről 165
N. Császi Ildikó (Budapest): A hivatalos és a népi névadás a felvidéki helynevek
tükrében 170
Cs. Nagy Lajos (Budapest): Földrajzi köznevek rendszere Tordatúr helyneveiben 179
Vincze László (Budapest): A magyar belterületi helynevek kutatásában elért eddigi
eredmények és további feladatok 187
Hoffmann István (Debrecen): Régi helyneveink mint (nyelv)történeti források 192
Rácz Anita (Debrecen): Bihar vármegye etnikai viszonyai az ómagyar-kori helynevek
tükrében 199
Tóth Valéria (Debrecen): Helynévkutatás és hangtörténet 207
Zárszó 212
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv