Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fundamentum 1997/1-2.

Az Emberi jogok folyóirata - I. évfolyam 1-2. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ön egy új folyóirat első számát tartja kezében. Folyóiratot alapítani csak szerénytelen célokat kitűzve szoktak, és mi, a FUNDAMENTUM szerkesztői sem vagyunk ebben a tekintetben kivételek. A... Tovább

Előszó

Ön egy új folyóirat első számát tartja kezében. Folyóiratot alapítani csak szerénytelen célokat kitűzve szoktak, és mi, a FUNDAMENTUM szerkesztői sem vagyunk ebben a tekintetben kivételek. A FUNDAMENTUM az emberi jogok negyedévenként megjelenő folyóirata, amely az alapvető jogokról szeretne alapvető ismereteket és véleményeket közölni. A szerkesztők, miközben nyitottságukat és minden értékkel szembeni tiszteletüket is bizonyítani akarják, a jogok egyfajta felfogását képviselik. Az alkotmány biztosította szabadságot az emberi méltóságból fakadó morális jogok rendszerének tekintjük. Első számunk erős hangsúllyal képviseli ezt a nézetet.
Reméljük, hogy a társadalomtudományok minden művelője és fogyasztója - akár egyetértve, akár ellenvéleményében megerősödve, de - haszonnal forgatja majd ezt a folyóiratot. Sokan vélik úgy - nem kevesen az emberi jogok elkötelezettjei közül is -, hogy ma Magyarországon nincs szezonja az emberi jogoknak. Egy kifáradt, évtizedeken keresztül ide-oda rángatott országra - felemelő kollektív élmények hiányában - 1989-ben úgyszólván rászakadt a függetlenség, a szabadság. A társadalom, benne az értelmiség is, nem az erkölcsi igazságért, hanem a megélhetésért küzd.
A FUNDAMENTUM szerkesztőiként mégsem látjuk sötéten az alapjogi kultúra kilátásait Magyarországon. Szakmájuknak elkötelezett bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök, lelkészek, emberi jogi és kisebbségi szervezetek tagjai tapasztalják nap nap után a magyar társadalom növekvő szabadságigényét. Erre alapítjuk azt a nagyratörő tervünket, hogy az erkölcsi jogok alapján hassunk reménybeli olvasóinkra, olyan megközelítéseket, gondolatmeneteket közzétéve, amelyek sem a jogi oktatásban, sem a joggyakorlatban nem számítottak közismertnek az elmúlt évtizedekben.
Egyfajta ars poetica-nak is szántuk az első szám nyitó tanulmányát, Ronald Dworkin írását, annak a rovatnak az élén, amelyben hosszabb lélegzetű, elméleti munkákat jelentetünk meg. Magyarul nem hozzáférhetőeket, illetve - reményeink szerint - hazai szerzők folyóiratunk számára írott dolgozatait. Az interjú-rovat - ha talán nem is minden számban - az alapjogok alkalmazóit vagy éppenséggel azok kritikusait szólaltatja meg, lehetőség szerint reflexióként is a szám más írásaira. Sólyom Lászlót, a nemegyszer dworkinistának titulált magyar Alkotmánybíróság elnökét a testület alapjogi ítélkezési gyakorlatáról kérdeztük.
Dokumentum és kommentár című állandó rovatunkban emberi jogokkal kapcsolatos magyar és külföldi dokumentumokat (törvényeket, alkotmány- és rendes bírósági ítéleteket, nemzetközi egyezményeket, illetve azok végrehajtásáról szóló beszámolókat) közlünk, minden esetben a szerkesztőség által felkért szerzők kommentárjaival. Az első számban a magyar Alkotmánybíróság cenzúráról szóló határozata olvasható értékelő tanulmánnyal. Ez év tavaszán készültek azok a beszámolók, amelyekben az országgyűlési biztosok számot adtak másfél éves működésükről. A három terjedelmes beszámoló egy-egy részletét választottuk ki, és adjuk közre ugyancsak kommentárokkal.
A Döntés előtt címet viselő rovat előkészületben lévő, emberi jogi tárgyú törvények vagy (alkotmány)bírósági ügyek elemzésével foglalkozik. Első alkalommal a készülő egészségügyi törvény emberi jogi problémái voltak témái a felkért szakértőd írásainak.
Beköszöntőnek és bemutatkozásnak ennyi talán elegendő is. Köszönjük, hogy olvasónk lett. Azon leszünk, hogy a jövőben is az maradjon. Vissza

Tartalom

Az 1. szám tartalomjegyzéke:

TANULMÁNY
Ronald Dworkin:
Az alkotmány morális értelmezése és a többségi elv
-7-
INTERJÚ
A „nehéz eseteknél"
a bíró erkölcsi felfogása jut szerephez
Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével
Tóth Gábor Attila beszélget
-31-
DOKUMENTUM ÉS KOMMENTÁR
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A CENZÚRÁRÓL
20/1997. (111.19.) AB határozat
-47-
Halmai Gábor:
„Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre..."?
-57-
KOMMENTÁLT RÉSZLETEK
AZ OMBUDSMANI JELENTÉSEKBŐL
A vizsgált panaszok a társadalmi problémák tükrében
(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
és helyettesének jelentéséből)
-67-
Nagy J. Endre:
„Hétköznapi jogállamiatlanság" avagy:
egy jelentés diszkrét szociológiai bája
-71-
A személyes adatok kezelése és a rendőrség
(Az adatvédelmi biztos jelentéséből)
-74-
Szikinger István:
Díszítőelem vagy tartóoszlop?
-76-
A közvetett diszkrimináció (maladministration)
(A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosának jelentéséből)
-81-
Horváth Aladár - Bársony János:
Kisebbségi jogok és kisebbségi jogsértések
-83-
DÖNTÉS ELŐTT
EMBERI JOGOK
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNYTERVEZETÉBEN
Sándor Judit:
A betegek jogainak kodifikálásáról
-87-
Kovács József:
Megjegyzések a bioctika nézőpontjából
-101-
Fridli Judit:
A pszichiátriai betegek jogairól
-113-

A 2. szám tartalomjegyzéke:

TANULMÁNY
Krystyna Daniel - W. Cole Durham:
A vallási azonosságtudat mint a nemzeti
identitás összetevője
- 5 -
Michel Troper:
A muzulmán fátyolviselés és az oktatás
semlegességének problémája Franciaországban
-22-
Bernhard Schlink:
Szekularizáció és multikulturalizmus között
-30-
Gereben Ágnes:
A társadalom biztonsága
és a klerikális bolsevizmus
-35-
INTERJÚ
„Az állam etnokulturális semlegessége nemcsak
megvalósíthatatlan, de nem is kívánatos"
Will Kymlicka kanadai filozófussal
Krizsán Andrea beszélget
-43-
FÓRUM
EGYHÁZ - ÁLLAM - EMBERI JOGOK
Erdő Péter, Ruff Tibor és Schanda Balázs hozzászólása
-57-
DOKUMENTUM ÉS KOMMENTÁR
I. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG AZ EGYHÁZAK
KÖZOKTATÁSI SZEREPVÁLLALÁSÁRÓL
22/1997. (IV. 25.) AB határozat
-67-
Schweitzer Gábor:
A világnézeti semlegesség ára
-76-
II. KOMMENTÁLT OMBUDSMANI JELENTÉS
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosának 644/97. számú
kezdeményezése a Ricseről Sátoraljaújhelyre
betelepült cigánycsaládok ügyében
-81-
Halmai Gábor:
Miért alkotmánysértő, ami törvényes?
-85-
DÖNTÉS ELŐTT
EMBERI JOGOK A BÜNTETŐELJÁRÁSI
TÖRVÉNY TERVEZETÉBEN
Bárd Károly:
A törvény és az ő alkalmazói
-91-
Szikinger István:
A büntetőhatalom és az egyéni jogok.
-101-
Farkas Ákos:
A büntetőeljárás reformja és a hatékonyság
-107-
Finszter Géza:
Az alkotmányos büntetőeljárás és a nyomozás
-109-
Pintér István:
Féloldalas nyomozás, féloldalas tárgyalás
-116-
JOGVÉDŐK
Ursula Owen:
Ily nagy erőfeszítések
miért járnak ily szerény eredménnyel?
-121-
Szabó Máté:
A katakombákból a professzionalizmus felé
-124-
Mit csinál az Európai Roma Jogvédő Központ?
-128-
James A. Goldston:
Kelet-európai próbaperek
a faji diszkrimináció ellen
-130-
Jogsegély és szociális ügyintézés - A Roma
Polgárjogi Alapítvány három éve
-134-
Kóczé Angéla:
„Ebben az esetben ez nem volt szerencsés
választás" - Külön ballagás Tiszavasváriban
-135-
Kontra Miklós:
Tannyelvi diszkrimináció és cigány
munkanélküliség
-139-
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Fundamentum 1997/1-2. Fundamentum 1997/1-2. Fundamentum 1997/1-2.
Állapot:
980 Ft
490 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba
10-100% kedvezmény!