Funkcionális anatómia 1. (töredék)

Előszó

Ez a tankönyv kísérlet az orvostudományok alapját képező teljes normál morphologiai ismeretanyagnak (anatómia, tájanatómia, szövettan és fejlődéstan) konzekvensen alkalmazott funkciós szemléletben való egybeolvasztására. Nem öleli fel a cytologiát (sejttan), amely ma már teljesen önálló tudományág igényével jelentkezik, és az orvosi biológia tárgyában oktatására a feltételek biztosítottak. A lexikális jellegű tananyag radikális csökkentése elsőrendű törekvésem volt ugyan, és ez a tankönyv szövegméret tekintetében lényeges redukciót jelent az anatómia, szövettan-fejlődéstan számára eddig rendelkezésre állt tankönyvek összegzéséhez képest, a functiós szemlélet mégis szükségszerűen növelte a könyv terjedelmét. Kétségtelenül szaporodnak az ún. "fedések" nem csupán az élettannal, hanem a biokémiával és a biofizikával is. A modern functiós szemlélet magában hordja ezt az ellentmondást, és ez csak az ún. vertikálisan integrált oktatásban és tankönyvekben nyerheti feloldását. Nem szabad elhallgatnom azt sem, hogy a funkciós szemlélet elősegíti ugyan a mélyebb megértést, de az egy tárgyon belül nyújtott információ mennyiségét nem csökkenti, hanem éppen növeli; csökkenti természetesen az egyidejűleg tanult tárgyak összes adatmennyiségét.
A lexikális jellegű tananyag csökkentése érdekében teljesen elhagytam mindazon anatómiai fogalmakat és nómenklatúrai kifejezéseket, amelyek az általános orvos számára nélkülözhetők. Ezzel a felsorolt latin anatómiai elnevezések számát a hivatalos nómenklatúrához viszonyítva mintegy 30%-kal csökkentettem. Említést sem nyernek például a másodlagos verőér- és idegágak. - Ennél radikálisabb anyagredukció, hogy olyan részeket, amelyek teljes elhagyásáért anatómiai tankönyvből a felelősséget nem vállalhattam, de amelyek részletes, adatszerű ismeretét vizsgákon nem szokták elvárni, apró betűs nyomással elkülönítettem a vizsgákon tételesen megkövetelt anyagtól, amelyet rendes nyomással hozunk. Apró betűs nyomásra kerültek azok az olvasmányosabb részek, amelyek egy-kétszeri átolvasásra elég maradandó képet adnak az érdeklődő hallgatóknak (általános bevezetők, tisztán functiós eszmefuttatások, vitatott vagy vitatható elméletek, stb.). Ennél jelentősebb, hogy ugyancsak apró betűvel szedettem a koponyacsontok leírását, az izomzat részletes (táblázatos) leírásának nagy részét és a nagyobb törzsek kivételével a peripheriás erek és idegek elágazódását. Ezekből tételesen csak a főágak felsorolását és a tájanatómiai részben (9) reájuk vonatkozó adatok ismeretét követeljük meg. Természetesen a testtájékokban való tájékozódáshoz szükséges ezen apró betűs részekkel a foglalkozás, de emlékezetből való reprodukciójukról minden vérbeli anatómus vizsgáztató szívesen le fog mondani. Vissza