| Bevezetés | 3 |
| A Tajgetosztól az SzTK-ig | |
| Fejezetek a betegbiztosítás történetéből | 5 |
| Platón és a betegek | 5 |
| A Tajgetosz | 7 |
| II. Jakab és Mária Terézia szociálpolitikája | 8 |
| Az utópisták az egészségügyről | 10 |
| Morus | 11 |
| Campanella | 14 |
| Fourier | 16 |
| A betegsegélyezés kezdete | 19 |
| "Biznisz" vagy futószalag? | 21 |
| Az Aszklepiosz-templomtól a modern klinikáig | |
| Orvosok az ókori Keleten | 29 |
| Vallás és tudomány a görög medicinában | 32 |
| Homérosz az orvosokról és a betegekről | 37 |
| Orvosi rendelő Athénban | 39 |
| Az orvos helyzete a görög társadalomban | 40 |
| A hippokrátészi eskü tanúságai | 44 |
| Görög orvosok Rómában | 49 |
| "Kegyelemdöfés" mint orvosi funkció | 51 |
| A középkori orvos | 54 |
| Asztrológia és életelixír | 55 |
| A megszegett tilalmak | 57 |
| A "szabad ipar" és a drákói szigor | 57 |
| Női ölelés mint gyógyszer | 58 |
| Lepratelepből kórház | 59 |
| Az arab kórházak | 62 |
| A reneszánsz kor orvosa | 63 |
| A garabonciás orvos | 66 |
| Orvos a nyeregben | 67 |
| Praxis, fegyveres kísérettel | 69 |
| Gyógyítás távolból | 69 |
| "Excellenciás doktor úr" | 71 |
| Orvosi honoráriumok a régi Magyarországon | 72 |
| Egy vizsgálat: egy hízott liba | 73 |
| Lakáskérdés a XVII. században | 74 |
| A "kalapkúra" őse: a "magyar kúra" | 75 |
| A párizsi kórházak forradalma | 77 |
| A modern kórház | 79 |
| A mágusavatástól az orvosképzésig | |
| Ki lehetett mágusorvos? | 85 |
| A paporvosok képzése | 87 |
| Szakáll és igazmondás a szent fa árnyékában | 88 |
| "Szigorúan bizalmas" medicina a piramisok alján | 89 |
| Egy klasszikus hellén "puska" | 90 |
| Száztagú "slepp" a római professzor vizitjén | 92 |
| Tatárjárás a bagdadi könyvtárban | 93 |
| Medikusok a skolasztika egyetemén | 94 |
| Ötévenként egy boncolás! | 95 |
| Gutenberg és a medicina fejlődése | 98 |
| Intrika a Sorbonne-on | 99 |
| Magyar medikusok útja Baseltől Nagyszombatig | 100 |
| Orvosok a francia forradalomban | 104 |
| Egyetemek a XIX. században | 107 |
| Néhány "sztori" az orvostörténelemből | |
| Üvegdarab a szemétben | 110 |
| Aki felfigyelt a parasztlány szavára | 110 |
| Ha nem fogy ki az olaj a teafőzőből | 111 |
| Pasteur földhöz vágta a borospoharat | 112 |
| Kolletschka professzor megvágta a kezét | 114 |
| Kézzel szorította a fekete papírt | 115 |
| És ha Bernard jobb színdarabokat ír? | 115 |
| Fleming nyitva hagyta a Petri-csészét | 116 |
| Puszta véletlen? | 117 |
| A szorgalom mártírja | 119 |
| Mi kell egy felfedezéshez? | 120 |
| A véletlen filozófiája | 120 |
| A "sztorik" kiigazítása | 122 |
| Miért latin az orvosi nyelv? | |
| Titkolódzás vagy nagyképűség? | 126 |
| Valóban latin nyelv az orvosi nyelv? | 128 |
| A medicina fájának évgyűrűi | 130 |
| A sámánköntöstől a fehér köpenyig | |
| A járványruha | 136 |
| Orvos parasztmellényben | 138 |
| Műtét utcai ruhában | 139 |
| Sebészek, borbélyok, fürdősök | |
| A hóhér magánpraxisa | 145 |
| A vándorsebész tudománya | 147 |
| "Először eret vágni" | 151 |
| Sebészhonoráriumok és az intrika | 153 |
| A Napkirály sipolya mint a sebészek megmentője | 156 |
| Nők a betegágy mellett | |
| A medicina mint tiltott gyümölcs | 158 |
| Orvosfeleségek szerencséje | 159 |
| A szeméremérzet túlzásai | 160 |
| A kedvesnővértől az egészségügyi középkáderig | 163 |
| Járványok, amelyek történelmet csináltak | |
| Spártának a pestis segített | 166 |
| Középkori járványok | 168 |
| A nápolyi szifilisztől a spanyol influenzáig | 172 |
| Járványok Magyarországon | 178 |
| Himlőpánik és légiforgalom | 182 |
| Az ősi Babilontól a modern nagyvárosig | |
| A profilaxis őse: a tabu | 185 |
| A higiéne klasszikusai | 187 |
| A szemetet az utcára dobálták | 189 |
| A tisztaság reneszánsza | 191 |
| Tiszták voltak-e a régi magyar városok? | 192 |
| Ember a gyárkémények árnyékában | 196 |
| Kuruzslás vagy tudomány? | |
| Tudományból kuruzslás: gyógyítás drágakövekkel | 202 |
| Kuruzslásból tudomány: a piócázás | 206 |
| Mai sarlatánok | 210 |
| A növényevés boldogít? | 211 |
| A kínai varázstű | 215 |
| A magnetikus karkötő | 216 |
| A gerinc "szerelői" | 218 |
| A homeopátia reneszánsza | 221 |
| Orvos írók és író orvosok | |
| "Kétéltű" értelmiségiek | 226 |
| Orvos és az írás | 228 |
| Akit a kíváncsiság tett orvossá (Rabelais) | 230 |
| Schiller receptjei | 233 |
| Egy sokoldalú zseni derékba tört pályája (Büchner) | 235 |
| Freudizmus novellákban elbeszélve (Schnitzler) | 236 |
| Menekülés a patikából (Ibsen) | 239 |
| A "botcsinálta" hajóorvos írói sikerei (Eugéne Sue) | 242 |
| Egy orvosi kudarc hatása az irodalomra (Csehov) | 244 |
| Hogyan gyógyíthat a vak orvos? (Axel Munthe) | 246 |
| Az orvos, akit a háború tett íróvá (Duhamel) | 248 |
| A giagnoszta, akit a gyógyítás nem érdekel (Maugham) | 250 |
| Orvosok a kortársirodalomban | 252 |
| Magyar orvos írók | 254 |
| Zseniális laikusok | |
| Írók az orvosokról és a medicináról | 257 |
| Gúnyolódás és tisztelet | 258 |
| Ovidius köszvénye | 259 |
| "Klistélyozni, eret vágni, purgálni..." | 261 |
| Moliére bosszúja | 262 |
| Tolsztoj és a tudomány | 264 |
| Shaw különvéleménye a medicináról | 265 |
| Shakespeare pszihológiája | 267 |
| Goethe medikus volt... | 268 |
| Az orvosi téma diadalmenete | 270 |
| Irodalom és medicina az univerzális kultúrában | 272 |
| Irodalom | 274 |
Folytatás Microsoft-tal